Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR - Magyar emlékek

A nyomtatvány első levelének két metszetét valószínűleg már korábbi időben színezték. A Missale a XVI. század végén Chereödi János pécsi püspök tulajdonában volt. 37b lap : Egy magyar mester az egész lapot betöltő, Kálváriát ábrázoló fametszetet színezte, továbbá a fametszetet széles, festett keretdíszítéssel gazdagította. A keretdíszítés felső és belső széle egyszerűbb; karminpiros alapon megfeketedett ecsetarany ornamentika alkotja. A díszesebb külső és alsó lapszélen karminpiros alapon zöld, kék, sárga levélindákból, rózsaszín és sárga virágokból s két zöld szőlőfürtből képezett növényi díszítés látható. Az alsó lapszélen, a növényi díszítés között középen van elhelyezve a magyar címerpajzs : vörös alapon négy fehér sáv és hármas zöld halmon fehér kettőskereszt. 38a lap: (Te igitur clementissime páter) A lapot gazdag festett keretdíszítés szegélyezi. A keretdíszítés felső és belső szélét, mint a 37b lapon, karminpiros alapon megfeketedett ecsetarany ornamentika alkotja. A keretdíszítés külső szélén, karminpiros alapon sárga, rózsaszín, kék, vörös, levélindákból, virágokból és két zöld szőlőfürtből képezett növényi crnamentika (40 mm széles). A keretdíszítés alsó szélén, fekete alapon (63x173 mm) középen Chereödi János címere, fehér alapon fekete betűkkel írott körfelirattal: IOAN. CHEREÖDI E. QQ. ADMINISTRATOR. ECCLAE. STRIGON. A címerpajzs kék mezőben, hármas zöldhalmon lévő aranykoronából kiemelkedő, vörös-nyelvetöltő, kétfarkú aranyoroszlánt mutat. Az oroszlán mellső ballábában aranykévét (?), míg mellső jobblábában vörös keresztet s két zöld szőlőgerezdet tart. A címerpajzs fölött lilabélésű, drágaköves, fehér infula és sárga pásztorbot. A címertől jobbra Szent Adalbert püspök félalakja. A szent mellett aranybetűs felirat: S. ADALBERTUS 1592. Szent Adalbertet homloknézetben, püspöki ornátusban, kis barna bajusszal és körszakállal, nagy kék szemmel és sápadt arccal ábrázolta a művész. Fején lilabélésű, fehér infula. Kék palástja zölddel bélelt; ruhája lila, fehér ujjakkal. Halványbarna keztyűs jobbjában aranyos pásztorbotot, gyűrűs balkezében pedig aranyveretekkel díszes feketekötésű könyvet tart. A címertől balra Szent István király félalakja. A király mellett aranybetűs felirat: S. REX STEPHANUS. Az oldalnézetben ábrázolt király fejét aranykorona borítja. Jobbjában aranyjogart tart. Arca pirospozsgás, szeme barna, hosszú haja, nagy szakálla és bajusza fehér. Hermelingalléros, aranysujtásos vörös dolmánya hermelinnel bélelt. A dolmány alól elővillanó ruha ujja sötétszürke. A Kánon kezdetén a fametszetű T iniciálét kék, zöld, lila színnel színezte a miniátor. A nyomtatvány la, lb lapján lévő két fametszetet élénkebb színekkel, valószínűleg már korábban színezték. (321. kép.) 332b lap: ,,Impressum Uenetijs in edibus Petri Liechtenstein Coloniensis Germani." Rivoli, Duc de : Les Missels imprimés á Venise de 1481 á 1600. Paris, 1896. 234. sz. — Weale, W. H. — Bohatta, H.: Catalogus Missalium ritus latini. London, 1928. 279—280. I. Knauz Nándor : A magyar egyház régi szokásai. Magyar Sión, VII. 1869. 195.1. — Knauz N.: A magyar egyház régi mise- és zsolozsma-könyvei. Esztergom, 1870, 35—40. l. — Könyvkiáll. Emi. 1882. 233. I. 4. sz. — Szabó Károly—Helleb ant Árpád : Régi Magyar Könyvtár. III. 176. sz. — Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Bp. 1938. 54. I. — Lepold Antal: Szent István király ikonográfiája. Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulóján. Bp. 1938. III. kötet, 131. I. Klny. is. — Lepold Antal: L'Iconografia del Re Santo Stefano. Archívum Europae CentroOrientalis. IV. 1938. fasc. 1—3. Klny.: Etudes sur l'Europe Centro-Orientale, N" 13.Bp.1938.24.1. 13. MISSALE ZAGRABIENSE. Latin. Folio. 1511. Díszítése 1593—1596 között. Papír és hártya, a Kánon 10 hártyalevélre nyomtatva. Vízjegye: körbeillesztett tegez, liliommal és A. Hubay, 27. 28. 343 X 235 mm. 332 levél. ([46] + 285 -j- [1] levél.) Két hasábon 44 sorba nyomtatva. Fametszet keretdíszítések és iniciálék, 1 színezetlen, 2 színezett egész lapot betöltő fametszet. 1 rajzolt címerábrázolás. Kötés: XVI. századi, vörös bársony, fatáblákon, lehajló szélekkel. (364 x 240 mm.) Köldök-, sarok- és kapocsveretek elvesztek. Poncolt aranymetszés. Velencében, 1511-ben nyomták Petrus Liechtenstein nyomdájában. Egy magyar mester 1593—1596 között rajzolta Kutassy János győri püspök (1593 —1596) címerét. A metszeteket korábban 1567-ben színezték. A nyomtatvány a XVI. század végén Kutassy János győri püspök tulajdonában volt. 2a lap : A lap alsó, belső szélén Kutassy János címerének tollrajza (kb. 70 X 76 mm) foglal helyet: puttófejjel és volutákkal díszített keretbe illesztett címerpajzs, haránt tagolt mezőben szikla mögül felszökkelő egyszarvú, egy-egy heraldikus rózsamotívummal. A címerpajzs fölött püspöki infula és pásztorbot. A címerkeretet jobboldalt szárnyas puttó tartja. A puttó karján átcsavarodó tekercsszalagon felirat: IOHANNES KUTASSY EPS. IAURIENSIS. 37b lap: A Kánonkép színezésekor egy korábban dolgozott mester a metszet alá évszámot festett: 1.516.7. Egyúttal a lap külső szélére silányabb fekete vonalornamentikát rajzolt, ez azonban a nyomtatvány bekötésekor nagyrészt levágódott. E korábbi mester élénk kék, zöld, vörös színekkel s ecsetarany árnyékolással színezte a Kánonképet. 332b lap: „Impressum Uenetijs in edibus Petri Liechtenstein Coloniensis Germani." Rivoli, Duc de: Les Missels imprimés á Venise de 1481 á 1600. Paris, 1896. 234.sz. — Weale, W. H. — Bohatta, H.: Catalogus Missalium ritus latini. London, 1928. 279—280. I. Knauz Nándor : A magyar egyház régi szokásai. Magyar Sión, VII. 1869. 195. I. — Knauz N.: A magyar egyház régi mise- és zsolozsma-könyvei. Esztergom, 1870, 35—45. I. — Könyvkiáll. Emi. 1882.200. I. 15. sz. — Podhradczky József: Egy régi zágrábi miséskönyv megismertetése. Magyar Történelmi Tár, XIII. 234. I. — Szabó Károly— Hellebrant Árpád: Régi Magyar Könyvtár, III. 176. sz. — Hubay Ilona : Missalia Hungarica. Bp. 1938. 54. I.