Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom
FŐSZÉKESEGYHÁZI KINCSTÁR - Ötvösművek
Mag. 22*7 c mPatenáján hatszögű csillagban kereszt és INRI. Magyar munka 1480 körül. A garamszentbenedeki apátsági templomból. Tört. Főcsoport, 1579. szám. — Czobor— Szalay, IJ. kötet. 235. 1. (Képe 237. 1.) — Czobor: Egyházi emlékek a történeti kiállításon. Bp. 1898., 57. 1. — Forster: Magyar248. kép. Filigrdnos kehely, 1480 körül. ország műemlékei. II. kötet. Bp. 1906., 286.1. — Gerevich PA, 188. 1. — Lepold—Lippay 37. 1. — Lepold Katalógus 27. sz. MATHIAS LITERÁTUS KELYHE, aranyozott ezüst, gazdag filigrándísszel. Gótstílű. A szár alsó részén bevésve: MATHIE, felsőn LITERATI. Mag. 22*6 cm. Crppája Andreas Weichesmüller műve, Bécs, 1856, különben magyar munka 1480 körül. Paténája aranyozott ezüst, peremén vésett egyenlőszárú kereszt. Először az 1749-es leltárban 1535-ben szerepel Mathias Literátus de Erdewd, talán azonos a kehely tulajdonosával. V. ö. Magyar Sión, V., 1867., 693.1. Bock 118—120. 1. (Képe 119. 1.) — Zalka János: Széchy Dénes bíbornok-prímás kelyhe Esztergomban. Magyar Sión, I., 1863., 463. 1. — Z.: Egy esztergomi régi kehely. Magyar Sión, II., 1864., 688—689. 1(Képe is.) — Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig. Századok, VIII., 1874., 100—101. 1. —• Otte—Czobor: A középkori egyházi művészet kézikönyve. Bp. 1875., 159. 1. (Képe 158. 1.) — Henszlmann: A bécsi 1873. évi világtárlat magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya. Bp. 1875—1876., 185.1. — Dankó 118—120. lap. (Képe XV. tábla.) — Pulszky Károly: Az esztergomi főegyház kincstára. AÉ., XIV., 1880., 272., 286—287. 1. — A kehely. Egyházművészeti Lap, I. 1880., 115—116. 1. — Irodalom. Egyházművészeti Lap, I., 1880., 350. 1. — Martinov: Le trésor de Gran. Revue l'Art Chrétien. XIV., 1881., 164. 1., XV., 1881., 207. 1. — Czobor: Mathias Literátus kelyhe. Egyházművészeti Lap V., 1884., 5—13. 1. — Tört. Főcsoport, 1578. szám. — Czobor: Egyházi emlékek a történeti kiállításon. Bp. 1898., 57. 1. — Forster: Magyarország műemlékei. II. kötet. Bp. 1906., 285.1. — Esztergom vármegye ... Bd. é. n. 154. 1. (Kép.) — Gerevich PA, 188.1. (Képe 193.1.) — Lepold Adatok 25.1. — Mihalik, Alessandro: U calice ungherese della cattedrale di Monza. Róma, 1929., 6. 1. (Képe 5. tábla.) — Lepold—Lippay 37.1. — Lepold Katalógus 26. sz. FILIGRÁNOS KEHELY, aranyozott ezüst, fehérezüst részletekkel. Gótstílű. A alp peremén alul: Joan. Card. Simor acquisivit et restauratum dd. Basilicae Strigon. 1890. — Mag. 20 8 cm. — Magyar munka' 1480 körül. Pat nája római, 1820 körül. A pobedényi Szent Mihály-templomból vásárolta Simor prímás, 1890. Gerevich PA, 188. 1. — Lepold Katalógus 28. sz. FILIGRÁNOS KEHELY, (248. kép) aranyozott ezüst, harangalakú cuppája Anders, Bécs, 1856. A talp peremén: Retenda antiqua fcrma, addita Nova argentea Cuppa renovata, 1856 appendit 75 Semiuncias. — Mag. 2Ö'2 cm. — Erdélyi munka, 1480 körül. Paténája Anders, Bécs. Thomasinovics János esztergomi kanonok (1573— 1588) birtokából. A kehely. Egyházművészeti Lap, I., 1880., 135. 1. (Képe 136. 1.) — Tört. Főcsoport, 1584. szám. — Forster: Magyarország műemlékei. II. kötet. Bp. 1906., 285. 1. — Gerevich PA, 188. 1. — Lepold Adatok, 26—27. 1. — Mihalik, Alessandro: II calice ungherese della cattedrale di Monza. Roma, 1929., 6. 1. (Képe 7. táblán.) —' Genthcn AZEFK, 11. 1. (10. kép.)—Lepold Adatok, 29. sz. OLÁH MIKLÓS PÁSZTORBOTJA, (249. kép) aranyozott ezüst, drágakövekkel és gyöngyökkel. Kampójában Mária sugaras dicsfényben,
