„Lux Pannoniae"

Tartalom - MAROSI ERNŐ: Még egyszer az esztergomi Porta Speciosáról

Jegyzetek 1. Ragusa, Isa: Porta patet vitae sponsus vocat intro venite and the Inscription of the lost Portal of the Cathedral of Esztergom, Zeitschrift für Kunstgeschichte 43 (1980) 345. skk. 2. Claussen, P.C.: Zentrum, Peripherie, Transperipherie. Überlegungen zum Erfolg des gotischen Figurenportals an den Beispielen Chartres, Sangüesa, Magdeburg, Bamberg und den Westportalen des Domes S. Iorenzo in Genua, Studien zur Geschichte der europäischen Skulptur im 12./13. Jahrhundert, herausgegeben von H. Beck und K. Hengevoss-Diirkop, Frankfurt am Main 1994,1, 665. skk. 3. Recenziójában (Marosi 1984-ról): Cahiers de Civilisation Médiévale XIX (1986) 289. és: uő: Das Jahrhundert der großen Kathedralen 1140-1260, Universum der Kunst 36, München 1990, 394. 4. Az esztergomi Porta Speciosa, Strigonium Antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt, szerk. Hegedűs A.- Bárdos I., Esztergom 2000, 155-163. 5. Marosi, Ernő: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Esztergom in der Kunst des 12.-13. Jahrhunderts, Budapest 1984, különösen: 59. skk, 78. skk. 6. Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541, kiállítási katalógus, szerk. Mikó Árpád, Takács Imre, Budapest 1994, IV-3. kat. sz„ 234. skk. 7. Seeger, Ulrike: Zisterzienser und Gotikrezeption. Die Bautätigkeit des Babenbergers Leopold VI. in Lilienfeld und Klosterneuburg, München, Berlin 1994 - v.ö. recenziómat: Acta Históriáé Artium XI. (1998) 117. skk. 8. Vatasianu, Virgil: Architectura si sculptura romanica in Panonia Medievala, Bucuresti 1966, 40. sk. 9. Claussen, i.m. 1994, 666. 10. Claussen, i.m. 1994, 669. és 31. jegyzet, no. 681. 11. Sauerländer, Willibald: Zu den neu gefundenen Fragmenten von Notre-Dame in Paris, Kunstchronik 30 (1977) 297; Gnudi, Cesare, I« sculture di Notre-Dame recentemente riscoperte, Études d'art médiéval offenes ä I miis Grodecki, Paris 1981, 189. sk. 12. Claussen, i.m. 1994,670. 13. V.ö. Marosi, Ernó: Das Figurenportal in Ungarn vor und nach 1200, Studien zur Geschichte der europäischen Skulptur im 12./13. Jahrhundert, herausgegeben von H. Beck und K. Hengevoss-Diirkop, Frankfurt am Main 1994,1, 731. skk. 14. Tóth Sándor: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége, Építés- Építészettudomány XV (1983) 396. skk. 15. E 12. század végi-13. század eleji historizáló tendencia elemzéséhez 1. még az időközben megjelent folytatást: A második kalocsai székesegyház néhány művészettörténeti kérdése, Kalocsa történetéből, szerk. Koszta Iiszló, Kalocsa 2000, 51. skk. 16. Scriptores rerum Hungaricanim tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, ed. E. Szentpétery, I. Budapestini 1937, 317. 55