„Lux Pannoniae"

Tartalom - KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás

glosszáknak a nyelve is. Különösen figyelemre méltó e szempontból a Gyöngyösi szótártöredék (1560), a Kolozsvári glosszák (1550, 1577), a Budapesti glosszák (1456) és a Murmellius-féle (1535., Krakkó) szótár.

36 Csak két adatot emelnék ki, egy XV. századit és egy közvetlenül Balassi fellépését megelőzőt. A Budapesti glosszákban olvashatjuk: "amor unice, nate dilectissime - én eggetlen ég zerelmem."

3

7 A nem szó szerinti fordítás egy már kialakult frazeológiakészlet mellett bizonyít, "az én egyetlenegy szerelmem" fordulat pedig Balassinál szó szerint előjön.

3

8 Megítélésem szerint a fordulatot inkább a költői, mintsem a köznapi nyelv részének tarthatjuk, s valószínűsíthetően a szerelmes, udvarló vers eszközének. Az 1560-ra datált Gyöngyösi szótártöredékből való következő idézetünk. Ebből a szótármaradványból csak az A-tól C-ig terjedő rész őrződött meg, ahol is ABC rendben követik egymást a latin címszavak, ezeket latin, majd magyar értelmezés követi.

3

9 Az afficio értelmezése:,.tormentare: informare cupere: megh kenoszlak: vei: megh tanytlak: gyeötórlek: kywankoszon szerelőmre: vnde versűs."

4

0 Egy Balassi típusú udvarló költészet ismerete, megléte nélkül nehezen képzelhető el, hogy a "kínoz", "tanít", "gyötör", "szerelemre kívánkozik" fogalomsort alkothasson, e szavak egy szótárban egymás mellé kerülhessenek. Továbbá a végén odavetett latin megjegyzés - unde versus - jelen esetben aligha értelmezhető másként: „ahogyan a versben is van".

4

1 Különben is: ha Balassit tartanánk a nő-kultusz jegyében fogant költészet - és az ettől elválaszthatatlan költői nyelv - megteremtőjének, olyan mérhetetlen hatást kellene neki tulajdonítanunk (holott tudjuk, hogy versei nem jelentek meg nyomtatásban, s csak egy meglehetősen szűk körben terjedtek), a magyar társadalmat olyannyira fogékonynak kellene elképzelnünk az újra, ami merőben valószínűtlen. Ha Balassi volt az első magyar trubadúr,

4

2 meglehetősen nehéz néhány Balassi korabeli és főleg számtalan Balassi utáni adatot értelmeznünk.

4

3 Gondolok itt például Csáktornyai Mátyás Gróbián című munkájára (Kolozsvár, é.n. 1592?

4

4). E sajátosan oktató versek, "melyekben az jó tisztességes erkölcsnek regulái vissza való értelemmel vannak megíratván",

4

5 arról tanúskodnak, hogy szerzőjük igenigen jól ismerte a Balassi típusú udvarló lírát, ugyanakkor elég valószínűtlen, hogy Balassi verseit valaha olvasta volna. A 121-123. strófában arról 230