„Lux Pannoniae"

Tartalom - TÖRÖK JÓZSEF: Az esztergomi rítus és Szent Gellért tisztelete

TÖRÖK JÓZSEF Az esztergomi rítus és Szent Gellért tisztelete Eredetileg a nyugatról érkezett térítők által hozott könyvek szolgálták a liturgia végzését, melyek főként a délnémet, majd a rajna-lotaringiai vidékről kerültek hazánkba. A messzebbről jött szerkönyvek kivételt képeznek. Esztergom mater et caput volt a magyar egyházak számára kezdettől fogva, és az újonnan alapított püspökségek liturgikus rend tekintetében mind Esztergomot vették példaképnek, mintának. Még akkor is, ha kezdetben nem lehet nyomon követni a liturgiát szolgáló könyvek olyan szervezett szintű átadását, mint ahogyan az a székesegyházi és monostori íróműhelyek megszervezése után föltételezhető. Ékes példa erre az 1090 után alapított zágrábi püspökség esete, amikor az új intézmény könyveit több egyházmegye (Esztergom, Győr) és monostor (Szent Margit) adták össze. A XII. század második feléig a liturgikus kódexek egyre sokasodtak, s a bennük lévő szövegek egyre bővebb választéka állt a liturgiát végzők rendelkezésére, bár 1100 körül már megindult egyfajta válogatás. A XII. század dereka után az esztergomi egyház személyi feltételei, az ország kulturális helyzetében bekövetkezett változások lehetővé tették a liturgia egységesítését, rendezését. Ez hasonlít ahhoz az egyetemes - az Egyházban végbement - folyamathoz, amely VII. Gergely pápasága alatt fejeződött be. Mind a liturgiatörténeti, mind a zenetörténeti kutatások alapján joggal állítható az esztergomi egyházban ekkor végbemenő liturgiarendezés ténye, még akkor is, ha "ez csak egy évszázaddal későbbről dokumentálható". Az egyházmegyei rítusok kialakulásának a kezdete ez, mert a rendezés kiterjedt az esztergomi érseki tartomány egyházmegyéire, viszont nem következett be a nagyjából ekkor véglegesen elkülönült Kalocsa-bácsi érseki tartomány egyházmegyéiben. A részükről meglévő elkülönültség nem jelentette egy azonnali, gyökeres liturgiarendezés végrehajtását, hanem az eddigi hagyományok további őrzését. Gellért Marosvár (Csanád) első püspöke volt, és az 1083 után kibontakozott liturgikus tiszteletének elméletileg az ún. kalocsai-rítust kellene 37