„Lux Pannoniae"
Tartalom - HORVÁTH ISTVÁN: Az esztergomi királyi- és érseki székhely az Árpádok korában
D-en, a sziklafokon állt a szabálytalan ötszög alaprajzú - "Fehér torony"nak nevezett - lakótorony, amelynek első lakott szintje a második emelet magasságában volt. Efölött (a megmaradt csigalépcsők tanúsága szerint) még legalább egy lakószint és valószínűleg egy védelmi szint helyezkedett el. A torony ÉNy-i oldalán (1. és 2. emeleti szinten), egymás fölött egy-egy szobát tartalmazó, emeletes toldaléképület, ÉK-en a várkápolna állott, D-felé pedig a szikla peremén végigfutó fallal kerített "kert" helyezkedett el, amelyhez a lakótorony Ny-i falában szűk lépcső vezetett le. A királyi lakosztályt képező lakótorony-együttest É-felől egy belső harántfal választotta el a "nagy palota" előtti külső udvartól. (A harántfalon átvezető kapu XV. században elfalazott helye is konstatálható.) A nagy udvar Ny-i oldalán, a Ny-i külső várfalra támaszkodva a konyhák (és a hypocaustum külső fűtő helyisége), majd a "nagy palota" 45 x 10 nies épülete következett. Utóbbinak sem a pince szintjén, sem a földszinten belső válaszfala nem volt - egységes, nagy terei (lent tárház - élelmiszerraktár), fönt díszterem (trónterem, fogadócsarnok) lehettek. Emeleti szintjéről semmit nem tudunk. 3 6 A "nagy palota" az udvart É-ról lezáró Ny-K-i tengelyű, 33-34 m hosszú "kis román palota" falához épült hozzá. Ez utóbbinak két boltozatos földszinti helyisége épségben megmaradt a Ny-i oldalon, s ezek fölött az épület egykor emeletes voltát igazoló padló- és falmaradványokat találtunk. * * * Az újabb feltárások eredményei alapján tehát egy nagyszabású, a XII. századi Stauf uralkodók goslari, gelnhauseni, wimpfeni vagy égeri palotáihoz hasonló, uralkodói központ képe rajzolódik ki az Árpádok korában az esztergomi Várhegyen, amely a német császári pfalzokhoz hasonlóan adminisztrációs, politikai, gazdasági és egyházi központ is volt egyúttal. 3 7 - Ezen uralkodói rezidenciák fő részét a nagyszabású, többnyire kétszintes uralkodói csarnok és rendszerint kétszintes kápolnák alkották. A két épület kapcsolata pedig az uralkodói kultusz vallásos jellegét hangsúlyozta. - Esztergomban ezt a várnak, a királyi palotaegyütteshez csadakozó É-i részén az egyházi központ (érsekség és főkáptalan) épületei: az érseki főszékesegyház és palota, a káptalan monostora, a Szent István vértanú templom és egyéb épületek (a megyés-ispán háza, stb.) egészítették ki. (11. kép) 22
