„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

keretben állnak, ez a keret motívum a helyiség többi falára is kiterjedt, ahogy tenyérnyi freskómaradványok bizonyítják. Tehát a terem körös-körül alakokkal volt díszítve. A keretezés architektúrája pedig oszloptornácot mutat, amelynek minden egyes boltívében alakos ábrázolás volt. Az árkád íves nyílásai pilléreken nyugszanak, a pillérek közepén pilaszterszerűen korinthoszi oszlopok gerendázatot tartanak, gazdagon profdozott párkánynyal. Az ún. Beatrix-terembe vezető átjárónál levő sarokban (itt van a magasban in situ a boltozás gyámköve) a pilaszter negyed hengernyire zsugorodik, jelezve az árkád átfordulását a szomszédos falfelületre. A leírt rendszer Leon Battista Alberti építészeti eszméinek megfelelő architektúrát ábrázol. Alberti az építészetről írt tíz könyvében, traktátusában kifejtette, hogy boltozatot csak pillér hordhat, oszlop pedig csak gerendázatot tarthat. Alberti teóriája az antik római építészet megfigyelésére épül, különösen a kolosszeum motívum érvényesítéséből. A pilaszter elfogyása a sarokban a pillérvázas alaprajzi raszter rendszer tipikus "albertis" felfogását tükrözi. Alberti a saját korában nem volt olyan általánosan értékelt és elfogadott, hiszen más kiváló művészek egészen más elvekre építve hoztak létre remekműveket. Például Brunelleschi bátran helyezett karcsú oszlopokra boltozást. Alberti stílusa néhány korabeli - s ezek közé tartozott Vitéz János is - alkalmazáson kívül csak mintegy nyolcvan évvel később, Palladio munkásságával érik be. Érdekes, hogy egy 1500 körülinek datált urbinói majolikatál Alberti típusú architekturális felfogást tükrözi, mintha az erények freskóján ábrázolt loggia perspektivikus megjelenítése lenne. Az érsek első kézből ismerte Alberti teóriáit, a budai könyvtárban két Alberti kódex is volt, melyek közül az egyiket Vitéz széljegyzetekkel látta el. Az esztergomi humanizmus mérnöki jellegű megoldásai inkább Rómához köthetők, mint Toscanához, de ez érthető is az érsek vatikáni látogatási kötelezettségéből ("ad limina") fakadóan. Nemcsak az erények allegóriái és építészeti keretezése volt reneszánsz ízlésű, hanem a szomszédos helyiségek, átjáró szakaszok díszítőfestése is. A Beatrix-terem felvezető átjáró boltozatát rozettákkal díszített, kazettás menynyezet ábrázolása borítja, s tér egyöntetű "átáramlása" érdekében levésték a 12. századi kapu szárkövét, de szerencsére a románkori bélletes részt nem sértették meg. Természetes tehát, hogy a Dolgozószobát a humanista ismeretek tükrözésével alkották újjá a 15. században, Vitéz érsek idején. 160