Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gomba került, ahol mint theológiai tanár egy évet töltött, majd Budapestre került és 1935 július 1-től Dág község plébánosa. Az egyházközség elnöke, a bányamunkás egylet tb. tagja. Gaái Sándor máv. üzemi altiszt, Vértesszöllős. Vasszentmihályon 1875-ben született, ott végezte iskoláit is. 1900-ban a máv. szolgálatába állott. Működési helyei: Veszprém, Mezőlak, Moson, Köpcsény, Budapest, Remeteség és Vértesszöllős voltak. — 1935-ben, 35 évi munkásság után nyugalomba vonult. Neje: Mészáros Mária, gyermekei: Katalin, férje Jóba József postatiszt, János és József. néhai Gabel Ferenc ny. táblabíró. Tata. Szenicén 1842-ben született. Középiskoláit Nyitrán, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Pályafutását a közigazgatási pályán mint szolgabíró kezdte meg. Szenicén ügyésszé, Tatán 1883-ban a járásbíróság elnökévé nevezték ki. 1904-ben vonult nyugalomba és a táblabírói címet és jelleget nyerte el. 1914-ben elhúnyt. Özvegye: nemes Szalkay Berta, gyermekei Georgina, férj. <lr. Balkay Béláné és Béla. Galambos Kálmán oki. gyógyszerész, Ács. 1888-ban Solton szül. Oklevelét 1910-ben nyerte el. Bégaszentgyörgyön, Budapesten, Szalkszentmártonban gyakorolt, 1926-ban vette meg a „Szent Lélekhez" címzett gyógyszertárat. Neje: Farkas Etelka, gyermekei: Kálmán és Magda. Atyja néh. Galambos Adolf, 35 évig volt Solt főjegyzője, 1915ben halt meg. Ganz Dezső tégla- és cementárugyáros, Tata. 1875-ben Tatán született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett működött. A vállalatot atyja 1865-ben alapította, melyet 1896-ban vett át és azóta is vezeti. Háború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az olasz fronton harcolt, a katonai érdemkereszt tulajdonosa. Mint t. hadnagy szerelt le. Közs. képviselőtestületi tag, a keresk. egy. és az izr. hitközség ellenőre. Neje: Tehel Frida, gyermeke: György. Ganz Lajos magánzó, háztulajdonos, Esztergom. Kürtön 1859-ben született. Középiskolái elvégzése után édesapja kereskedésében a gabonakereskedői szakmát tanulta ki. 1885-ben Lábatlanon önállósította magát, ahol a gabonakereskedés mellett vendéglőt és füszerkereskedést alapított. 1909—1939ig Esztergomban mint gabonakereskedő működött. 1931 óta magánzó. Neje: Salamon Etel, kinek fivére, Róbert, hősi halált halt. Garamszegi József ny. igazgató-tanító, Sárisáp. Esztergomban 1874-ben született. Középiskoláit Esztergomban végezte. Oklevelet 1895-ben nyert. Pályafutását mint segédtanító kezdte meg Bagotán 1894-ben. További működési helyei: Ögyalla, két évig ismét Bagota, 1900-tól Sárisáp, 1903-tól u. o. állami tanító. 1919-ben igazgatóvá nevezték ki. 33 évi szolgálat után 1926-ban nyugalomba vonult. Neje: Palotai Julianna, 47 gyermekei: Sándor, oki. tanító, Katalin, férj. dr. Joós Ferencné és Ilona. Garaniszegi Sándor h. igazgató, tanító, Csolnok. 1900-ban Páldon szül. Tanulmányait Makón és Budapesten végezte. Pedagógiai működését 1922-ben Csolnokon kezdte meg. A háborúban a 14. h. gy.-ezredben szolgált, e. e. tart. hadnagy. A Levente Egyesület főoktatója,Tűzoltó Egyesület főtitkára, a helyi vöröskereszt egyesület elnöke, a Polg. Lövészegyesület főtitkára. Atyja: József, ny. igazg. tanító Sárisápon. Neje: Hódossy Erzsébet, m. kir. postamester. Garán Adolf ny. máv. műszaki s. tiszt, Tóváros. Gölnicbányán 1866-ban született. Iskolái elvégzése után a lakatosipart tanulta ki. Mint segéd Kassán és Budapesten dolgozott. 1885-ben a máv. kötelékébe lépett. Mosonban és Tatatóvárosban működött. 1923-ban nyugalomba vonult, amikor elismerésben részesítették. Neje: Orbán Erzsébet, gyermekei: Nándor, János, Mária, Béla, Róza, Károly és László. Kálmán fia az orosz fronton hősi halált halt 1916-ban. Dr. Garzuly József ügyvéd, Tata. Galántán 1868-ban született. Középiskoláit Pozsonyban, jogi tanulmányait Budapesten végezte el. A szükséges gyakorlatának elsajátítása után 1893-ban Tatán önálló ügyvédi irodát nyitott, melyet ma is vezet. — 1921—1923-ig Komárom h. tiszti főügyésze volt. Vármegyei kisgyűlési és törv. hatósági, községi képv. testületi tag, stb. Neje: Mladoniczky Ilona, gyermekei: Béla dr. külügymin. titkár, József dr. huszárszázados, Margit és Ilona. Ifj. Gazdag György fakereskedő, termelő, Lábatlan. 1892-ben Lábatlanon született. Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodott. 192í-ben megalapította fatermelő telepét. Háború alatt a 14. gy.-ezrednél az orosz fronton küzdött. Két helyen megsebesült és fogságba esett. 23 hónapi fogság után szökés útján tért vissza. Tizedesi rangban szerelt le. A bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Virilis jogon községi képviselő, a frontharcos szöv. pénztárosa, r. k. egyháztanács tagja. Neje: Török Mária, gyermekei: Mária és Erzsébet. Gábor Ágoston ref. kántortanító, Nagysáp. 1905-ben Nagykörösön született, ott végezte középiskoláit is. Elvégezte a leventeoktatói tanfolyamot is. Működését 1927-ben Nagysápon kezdte meg, azóta itt működik. A nemzeti hadseregben a III. kerékpár zászlóaljnál teljesített szolgálatot, karpaszományos, őrvezetői rangban szerelt le. Levente föoktató, népművelődési előadó, a ref. egyházközség presbitériumának jegyzője. Neje: Karsay Aranka, 3 gyermeke: Ágoston, Lenke és Gizella. Gábor István hentes- és mészárosmester, fűszer- és vegyeskereskedő, Felsőgalla. 1883-ban Vargyason. született, ahol iskoláit is végezte. A hentes és mészáros szakmát Felsőgallán sajátította el, amiben 737