Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A népességből anyanyelvre nézve 71 magyar, 496 német, 19 tót. Felekezeti megoszlásuk 582 r. kat., 1 ref. és 4 ág. ev. Házak száma 124 a községben. Területe 2946 k. hold, mely művelési ágak szerint feloszlik 865 h. szántóra, 114 h. rétre, 24 h. szőlőre, 34 h. legelőre, 1775 h. erdőre és 108 h. terméketlen területre. E határból 1 nagybirtokos, 44 kisbirtokos és 92 törpebirtokos gazdálkodik. Az állatok állománya 1937-ben 129 ló, 239 szarvasmarha, 227 sertés. A kereskedelmet 2 szatócsüzlet és a Hangya Fogy. és Értékesítő Szövetkezet képviseli, melyet 1920-ban alapított Mosányi Imre ig. kántor-tanító, 81 taggal és 321 üzletrésszel. 1935-ben Tardoson fiókintézetet létesítettek. Célja a helyi gazdatársadalomnak olcsó és jó áruval való ellátása, valamint azok termeivényeinek legjobb áron való értékesítése. A vértestolnai üzlet vezetője: Uttó Ferenc, a tardosi üzleté pedig: Nagy Ferenc. A vértestolnai üzlethez korcsma is tartozik. A jelenlegi tagok száma: 125, összesen 459 üzletrésszel, á 2 P. Elnöke: Eipl József, ügyvezetője: Mosányi Imre és a 4 igazgatósági, valamint az 5 felügyelőbiz. tagok vezetik a szövetkezetet. Az ipart 11 kisiparos képviseli, melyek között 1 szabó, 2 cipész, 2 asztalos, 2 ács, 2 kőműves, 1 kovács és 1 péküzem van. Piaca Felsőgalla (12 km) és Tata (15 km). Vasútállomása Tata-Tóváros (15 km). Utolsó posta: Tardos, utolsó távíró: Tarján. Egy 2 tantermes r. kat. elemi iskola áll az oktatásügy szolgálatában, amely egyidőben alakult meg az egyházközséggel, de első iskolája az 1875-ös tűzvész alkalmával porrá égett és Uffenheimer Lipót plébános idejében építették fel újra. Ez az iskola 1921-ben két tantermessé bővült, de még így is siralmas állapotban volt, és csak 1935-ben renoválták 2000 pengős költséggel. A tanerők: Mosányi Imre ig.-tanító, kántor és Harmados Oszkár tanító. A községben működő Polgári Lóvészegyletet a helyi polgárság alapította 1924-ben. A jelenleg 20 tagot számláló egyesületnek ügyvezetője: Harmados Oszkár tanító, főlövésze: vitéz Szabó József gazdálkodó, lövésze: vitéz Farkas János gazdálkodó. Az orvos 6 km-re Tarjánban lakik, ahol a gyógyszertár is van. Községi bába helyben lakik. Kórháza Esztergomban. Ivóvize iható, bár van több rosszvizű kútja is. A község lakói közül kb. 70-en vettek részt a világháborúban, 20-an haltak hősi halált. A hadirokkantak száma 4. Az elesett hősök emléktábláját 1929-ben leplezték le. * Komárom vármegye községeinek történetévei és ismertetésével végezve, kötelességünknek ismerjük az idevonatkozó adatok feldolgozásában, illetőleg az azokra fontos tájékoztatások nyújtásában segítségünkre volt községi vezetőjegyző uraknak s mindazoknak, akik különleges adatokkal bennünket leköteleztek, hálás köszönetünket nyilvánítani. Amikor ezt tesszük, az adatszolgáltatók névsorát az alábbiakban közöljük: Vezető-jegyzők: Ágoston Iván Vérteskethely, Balassa Nándor Vértessomló, Berkó Béla Tardos, Béldi György Tatabánya, vitéz Böszörményi Ödön Dunaalmás, vitéz Deák János Szomod, Dereskei János Kocs, Edlkrauth Jenő Kecskéd, Farkas Pál Oroszlány, Gáspár Imre Kisigmánd, Halmos Antal Tóváros, Henkel Dezső Baj, Kábik Ödön Felsőgalla, Kerner Alajos Ászár, Láng Antal Környe, Láng József Bánhida, Lengyel Károly Szőny, Maller Ferenc Ete, Mike Kálmán Gyermely, Nagy Antal Komlód, Nagy Lajos Bana, Palkovich Béla Tarján, Pataky Endre Bokod, Pálmai József Kisbér, Pécsvárady József Szend, Rákóczy Lajos Vértesszöllős, Recsák Géza Alsógalla, Semmelweiss Nándor Tárkány, Szabó Dénes Naszály, Szakáll József Dad, Szánthó Géza Nagyigmánd, vitéz Szelle Ferenc Neszmély, Szűcs Sándor Császár, Tarcsy Gyula 626