Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

házakat építettek, ezek száma kb. 40. A természetes szaporodás és a munka­alkalmak által lehetővé tett bevándorlás folytán Koppánmonostor ma kb. 1000 lelket számol. Területe 230—240 kat. hold. A lakosság legnagyobb része föld­és szőlömunkás. A nők egyrésze a komáromi lengyár alkalmazásában áll. Mivel a cseh törvény arra kényszerítette az itteni jobbára a Csehkomáromból való sző­lőbirtokosokat, hogy szőlőjüket cseh állampolgárokkal és onnan hozott eszkö­zökkel műveljék meg, az itteni lakosság kiszorul a szőlőmüvelésből és kénytelen a község határán kívül munkát keresni. Koppánmonostori községi elemi népiskola. Az első iskola 1887-ben létesült, vásonkeöy Vásonkeöy Imre, ószőnyi földbirtokos által adományzott telken és r. k. jellegű volt 1 tanerővel, s mint ilyen, a szőnyi plébániához tartozott. — 1897-ben ment át városi kezelésbe és közigazgatási jellegű volt. 1904-ben két tantermes iskola épült tanítói lakással, ami 1905-ben nyílt meg. Ez az iskola teljesen modern, a legtökéletesebb felszereléssel van ellátva. 1927-ben felépült az igazgatói lakás és az 1928-ban történt villamosításkor, mind az iskolába mind az igazgatói lakásba és tanítói lakásokba is bevezették a villanyt. Az iskolaépület a község legnagyobb és legszebb épülete, 10 méteres tantermek­kel, egészséges szellőzőberendezéssel, világos, nagy ablakokkal, olajozott pad­lóval, stb. Az iskola növendékei monostori és egyidöben Ujszállás-pusztáról adódtak, valamint a vasútmenti őrházak lakóinak gyermekei. Az 1936/37. tan­évben 113 mindennapi és 56 általános továbbképzőiskolai tanuló járt. Állandó emelkedést mutat a létszám. Az iskola falában van elhelyezve a helység 24 hősi halottjának az emléktáblája, melyet a jelenlegi koppánmonostori Haladás Férfi­kar Egyesület 1932-ben állított fel. Itt említjük meg a Koppánmonostori Haladás Férjikar Egyesületet, mely 1934-ben alakult meg Hiszek Nándor és Tóth Kálmán János tanítók kezdemé­nyezésére. Belügymin. által jóváhagyott alapszabálya van, igen szép működésre tekinthet vissza rövid fennállása óta. Tagjainak száma 28, alapító tag: 8, pár­toló tag: 4. Célja a magyar dalkultúra fejlesztése. Hazafias ünnepeken működik közre. Karnagya: Tóth Kálmán tanító. Koppánmonostoron működik az iskolában az Ifjúsági Vöröskereszt Egye­sület is, melyet Hiszek Nándor alapított. Mai vezetője: ifj. vitéz Harsányi Jó­zsef tanító. Nem feledkezhetünk meg a Polgári Lövészegyletröl sem, melyet Koppán­monostoron, 1935-ben Tóth Kálmán János tanító alapított. Ma 75 taggal igen számottevő egyesület. Vezetői: Tóth Kálmán János és ifj. vitéz Harsányi József tanítók, oktató: Gáspár Gyula. íme, pár sorban lepergett előttünk vármegyénk gyönyörű, ősi székváro­sának története. Élt, küzdött, szenvedett, de sohasem csüggedt. Bármilyen súlyos csapások is érték, mindig kiheverte. Urai voltak a tótok, osztrákok, mégis megőrizte színmagyarságát. Az ősi elveszett Komárom helyett most az új, fiatal Komárom hirdeti tovább a régi dicsőséget, élesztve bennünk a re­ményt: az eljövendő Nagy-Komárom megvalósulását! * Amikor Komárom szab. kir. megyei város történetével a fentiekben vé­geztünk, nem mulaszthatjuk el, hogy mindazoknak, akik adataink bővítéséhez hozzájárultak, illetőleg tájékozást nyújtottak, hálás köszönetünket nyilvánít­suk s egyúttal neveiket ideiktassuk. A Komárom városi adatszolgáltatók a következők: Alapy Gáspár polgármester, kormányfőtanácsos, dr. Belcsák Sándor kir. közjegyző, polyáni Boldizsár István ref. ig.-tanító, Boros Mihály baptista lelki­pásztor, zetényi Csukás István dr. h. polgármester, főjegyző, zetényi Csukás: 638

Next

/
Oldalképek
Tartalom