Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Darányi, Dömjén, Erdélyi, Farkas, Fáy, Feszty, Follinus, Fehér, Fogarassy, Füssy, Galambos, Gallay, Gerdenich, Ghyczy, Győry, Halassy, Hérics, Harmat, Hetényi, Hollósy, Horváth, Huszár, Hőgyészy, Jankovich, Janicsáry, Jaross, Jókay, Justh, Kálnay, Katz, Kálmán, Karcsay, Király, Kismarossy, Kisfaludy, Komáromy, Kondé, Kovács, Kürthy, Kubányi, Konkoly-Thege, Laky, Lehoczky, Lély, Leszkovszky, Lipovniczky, Liska, Losonczy, Madarassy, Magyary-Kossa, Mátéffy, Meszéna, Micsky, Mihályi, Milkovics, Mohácsy, Muray, Molnár, Nagy, Nedeczky, Nyáry, Ordódy, Pálffy, Pamhakkel, Palkovics, Pathó, Pázmándy, Pázmány, Pogrányi, Posztóczky, Pulay, Pyber, Rácz, Reviczky, Rosos, Ruttkay, Sárkány, Sárközy, Sibrik, Steiner, Szabadhegyi, Szakái, Szalay, Szathmáry, Szegedy, Szemerey, Szente, Szelle, Szokolly, Szombathely, Szüts, Tamásy, Thaly, Tornyos, Tersztyánszky, Uhlarik, Varga, Vásárhelyi, Veres, Vass, Végh, Zámory stb. családok rendelkeztek nagyobb birtokokkal. Komárom vármegye nagy szülöttet Mielőtt lezárnám ezt a kort, köteleségemnek tartom megemlékezni Komárom vármegye nagy szülötteiről, akiknek a neve arany betűkkel íratott fel a magyar irodalom, tudomány és művészet fényes lapjaira. Komárom megye méltán lehet büszke szülötteire. Oly férfiak ezek, akik közül nem egynek dicső nevét Magyarország határain túl az egész müveit világon tisztelettel emlegetik. A díszes sor élén Komárom megyének és városnak legkimagaslóbb alakja, a magyar regényírás koronázatlan királya: Jókai Mór (1825—1904) áll. Itt született, itt élte boldog gyemekkorát, innen indult el a világhírnév felé. Komárom városában született a két Beöthy, a humorista László (1826—1857) és a nem kevésbbé híres Zsigmond (1819—1896), továbbá Takáts Sándor (1680— 1932), a török kor nagy történetírója, Ghyczy Kálmán (1808—1888) pénzügyminiszter, Alapy Gyula, a vármegye levéltárosa, Komáromi Csipkés György (1628—1678), a hírneves prédikátor, Király József (1737—1826), Pécs ékesszavú püspöke, Pázmány Zoltán (1869— ), a pécsi egyetem tanára, Sárkány Miklós bakonybéli apát, Szentmiklóssy Zoltán festőművész, Kultsár István (1760—1828) szerkesztő, Gajáry Ödön hírlapíró, Kiss Péter (1848—1893) hegedűművész, Nagy Károly (1797—1868), a jeles csillagász, Nemesszeghy István zeneszerző, Tóth Lőrinc (1814—1901), a kúria tanácselnöke és Nemes Dezső hegedűművész. Csépen született a kuruc kor legnagyobb tudósa, Thaly Kálmán (1839—1909). Koltán Ribáry Ferenc (1827—1881) történetíró, Kolta szülötte volt még Dalmady Győző (1836—1916), a Kisfaludy Társaság tagja, Ógyalláé pedig a neves festőművész, Feszty Árpád (1856—1914). Ószőnyben Boros Mihály (1815—1899), a népies író, Ászáron Jászay Mari (1849—1926), a hírneves művésznő, Szinen Jedlik Ányos (1800—1895), a bencés természettudós, Kömlődön látták meg a napvilágot Pázmándy Dénes és a tanár író, Obernyák Károly (1815—1855). Tatai születésű volt Pasteiner Gyula (1846—1924) művészet-történészünk. Komárom megyében élt hoszszabb ideig Csokonay Vitéz Mihály (1773—1805), Darányi Ignác (1849— 1927) földművelésügyi miniszter, Klapka György (1820—1892) honvédtábornok, Antal Gábor (1843—1914) ref. püspök, Kürthy István alispán, gróf Nádasdy Lipót (1802—1873) v. b. t. t., Komárom vm. örökös főispánja, Baróti Szabó Dávid (1739—1919), a jezsuita író és nyelvművész, Schmidthauer Lajos (1882— ) orgonaművész és még számosan, akiknek felsorolása hoszszú oldalakat venne igénybe. Mégis ebből a pár kiragadott névből is láthatjuk, hogy Komárom vármegye az irodalom, művészet és tudomány terén is méltó helyet töltött be Nagymagyarország 63 vármegyéje közül.. 487