Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

hai és petrovai Petrovay Gabriella volt. Az angol-ír eredetű család 1722-ben kapta magyar nemességét. A gimnáziumot, Ludovika Akadémiát és a műegyetem műszaki-tiszti tanfolyamát Budapesten végezte. Katonai pályáját az 1. h. gy.-ezred kötelékében kezdte 1892-ben és 1898-ban ideiglenesen nyugalomba ment, majd Kiss József a „Hét" című szépirodalmi lapjának lett munkatársa, ahol „Mezarthim" néven szerepelt, később a „Vasárnapi Ujság"-hoz került. 1900-ban véglegesen nyugalomba vonult, de 1914-ben mint műszaki tiszt a honv. ruhatárhoz, onnan az esztergomi katonakórházhoz helyezték élelmezési tisztként. 1921-ben utazásellenőrző parancsnoknak nevezték ki. 1923ban mint nyugállományban levő tisztet, a Nemzeti Munkavédelmi hivatalhoz osztották be, ahol katonai-műszaki előadó volt. Irodalmi művei: 3 verses kötet a „Költemények", „Blanche" és „Uxor mea" címmel jelentek meg. Egyideig az „Esztergom és Vidéke" című lap szerkesztője és társtulajdonosa volt. Nagyatyjának nagyatyja volt a híres Kempelen Farkas, akiről Budapesten utcát neveztek el. Neje: faji Fay Blanka, akinek atyja néhai F. Ákos, cs. és kir. kamarás, honv. ezredes, anyja: benyicei Beniczky Mária volt. Fia: Attila dr., gimn. tanár. Kende Béla m. kir. pü.-i szemlész, Kisbér. 1906-ban született Balassagyarmaton. Szülőhelyén érettségizett, majd 1924-ben lépett a pü.-ség kötelékébe és Nógrádverőcén kezdte meg működését, mint fővigyázó. Budapesten 1928-ban elvégezte a 3 hónapos továbbképző tanfolyamot és még abban az évben szemlésznek nevezték ki. 1932-ben Marcaliba, később Csurgóra helyezték, ahol mint a pü.-i szakasz h. vezetője teljesített szolgálatot és azóta 13 község jövedéki felügyeletét gyakorolja. Katonai szolgálatát a karpaszományos iskola elvégzésével egyidejűleg a 6. h. gy.-ezred kötelékében töltötte. Kender János gazdálkodó, Tata. 1882-ben született Tatán. Iskoláinak elvégzése után a szülei birtokán gazdálkodott, jelenleg pedig saját 36 holdas birtokán tevékenykedik. Kiváló gazda, állattenyésztéssel is foglalkozik, kitűnő lovaival már többízben díjat és oklevelet is nyert. A háborúban a 12. közös komáromi gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt és megsebesült. A Tejszövetkezet igazg. tagja, 18 éve községi képviselő. Több helybeli szociális és társadalmi egyesületnek vezető egyénisége. Neje: Ertl Mária, gyermekei: Márton, János oki. jegyző Tatán, József piarista tanárjelölt, Imre és Mária. kenesei Kenessey Béla m. kir. postamester, Szőny. 1906-ban született lllaván. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte, majd a posta kötelékébe lépett és Rákosligeten kezdte meg működését. 1929-től 1936-ig mint postakiadó Aszódon teljesített szolgálatot, 1936-tól pedig Szőny postamestere. ősrégi nemesi eredetű család, atyja néh. K Nándor MÁV tisztv., anyja: Sisák Aranka. Kenyeres Istvánné szül szentlászlói Gály Ilona oki. óvónő, Baj. Nagybányán született. Tanulmányait Temesváron végezte. Pályafutását Kisszebenben kezdte, majd 1913-ban került Baj községbe, ahol azóta a községi óvoda vezetője. A magyarosítás terén fejt ki értékes működést. Az országos kisdednevelők kiállításán, Pécsen, emléklapot kapott. Értékes irodalmi tevékenységet fejtett ki a kisdednevelés terén a szaklapokban és folyóiratokban. Sikerrel és elismeréssel találkoztak a komáromi lapokban megjelent lírai költeményei, melyek közül „Siratok valamit" című versét meg is zenésítették. Gyermeke: Györgyike-Bernadet-Mária. Kerekes Mihály főkertész, Tóváros. 1892ben született Tatán. A régi tatai család a XVII. században került Tatára. Iskolái után a kertészetet tanulta ki és fiatal korában özv. Miel Istvánné kertészetéhez került, ahol ma már 30 éve tevékenykedik és egyben mint kereskedelmi kertész, vezetője a modern melegvízfűtéses telepnek. A háborúban a 12. közös gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt. Neje: Ertl Teréz. néhai Kerepeczky Mihály árvaszéki ülnök, Esztergom. 1873-ban Békésen született. Középiskoláit Debrecenben végezte, ahol állami és jogtud. államvizsgát tett. Pályafutását a vármegyei közigazgatásnál kezdte Temesváron, ahol mint árvaszéki ülnök teljesítette hivatását 1916-ig haláláig. Neje: Kövesi Albina, az Oltáregylet és a Karmelita-rend állandó tagja, gyermekei; Albina, Egon, Tibor, Mihály és Ferenc. Keresztes Gyula községi aljegyző, Kecskéd. 1883-ban született Bellyén. Középiskoláit Kiskunhalason, a jegyzői tanfolyamot Pécsett végezte el. Bellye községben kezdte meg működését mint gyakornok, majd Csúza községbe, 1907-ben pedig Hercegszöllősre került, ahol aljegyzőnek választották meg. 1919 óta Kecskéden teljesít közigazgatási szolgálatot. A háborúban a cs. és kir. 38-as tüzér tábori ágyúsezred kötelékében az olasz froton harcolt. Neje: Murcsik Mária m. kir. postamesternő, aki 1919 óta Kecskéd postamesternője. Leánya: Mária. Keresztes Mihály ny. áll. ép. segédhivatali igazgató, Komárom. 1866-ban született Győrrévfalun. Középiskoláinak elvégzése után minisztériumi díjnok lett a szabadalmi levéltárban, 1895-ben a komáromi államépítészeti hivatalhoz tisztnek nevezték ki. A cseh megszálláskor hazafias magatartása miatt kiutasították és az Uj-Komáromban felállított kirendelséghez nyert beosztást, később Győrbe kerül, ahol 1927-ben nyugalomba vonult. Tényleges katonai szolgálatát a 19. gy.-ezred kötelékében töltötte. — Neje: hamburgi Schrőder Boriska, gyer775