Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tőséggel és felügyelőbizottsággal. Az Ipartestület elnöksége Kisbér és még hat község iparosságának felettes hatósága. A helybeli kisipart 32 csizmadia, 42 kőműves, 28 ács, 12 lakatos, 31 cipész, 3 bádogos, 6 kovács, 12 asztalos, 5 bognár, 3 szíjgyártó, 3 molnár és 29 különféle ághoz tartozó kisiparos képviseli. Nagyobb ipartelepek: a m. kir. áll. ménesbirtok hengermalma, Klujber Albert és Tóth Józsefné vízimalmai. A község évente 4 kirakodóvásárt és hetenkint kétszer hetivásárt tart. Számos szép kereskedése van. Három nagyobb fatelepe a közeli erdőben kitermelt fát értékesíti. A kereskedelem szolgálatában áll még a Felsödunántúli Hangya Fiókja is, amely mint ilyen 1935-ben alakult, azonban mint Szövetkezet már 1918 óta fennáll. A kisbéri és környéki lakosság mindennapi közszükségleti cikkeinek olcsó beszerzési forrása. Üzletvezetője: Nagy István. A község hitelintézete a Kisbéri Takarékpénztár Rt., mely 1874-ben alakult. Az összes bankszakmába vágó ügyletek lebonyolításával, takarékbetétek kezelésével, kölcsönök folyósításával foglalkozik. A hatvanharmadik legutóbbi üzletév, amely ugyancsak a megpróbáltatások éve volt, az eredményben némi javulást mutat, a tiszta nyereség ebben az évben 6081.06 P-t tett ki. Az igazgatóság: Hunkár Béla int. és ig. elnök, ny. főispán, földbirtokos, Knobloch Ferenc vezérigazgató, dr. Turcsányi József ügyvéd, int. ügyész, Barabás Lajos, Csikós Andor, vitéz Hunkár Antal, Neumayer István, Pongrácz Ferenc, Szalay ödön, Szégner Géza, Szohoruk Antal és Tapsonyi Sándor. A felügyelőbizottság 6 tagú, a választmány 10 tagú. Az intézet tisztviselői: Erdős Andor főkönyvelő, Komáromi Ferenc pénztárnok, Kuthy Sándor és Kálmán Ferenc. Vasútállomása Székesfehérvár—komáromi vonalon van. Posta-, távíróés távbeszélőállomás helyben. Autóbuszjárat könnyíti meg a közlekedést Győrrel (Star autóbuszvállalat). Közoktatásügyi intézetei: a 7 tanerős r. kat. és 1 tanerős ref. elemi népiskola, 1 iparostanonciskola, 1 nyilv. jogú magán polg. fiú- és leányiskola 7 tanerővel és a községi óvoda. A római katolikus elemi népiskola megalapítása az Egyház alapításával egyidőben történt. A minden tekintetben modern emeletes iskola 1930 őszén épült fel, néhai gr. Klebelsberg Kunó vall.- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával. Az iskolában 7 tanteremben folyik a tanítás, azonkívül egy nagy kultúrterem, beépített színpaddal áll még rendelkezésre, amely kb. 350 személy befogadására alkalmas. A tantermek felszerelése kielégítő, a tanítás modern elvek szerint osztottan történik 7 tanerővel. 450 tanuló részére 240 kötetes könyvtár, a tanítók részére 180 kötetes tanítói könyvtár áll rendelkezésre, azonkívül 250 kötet népm. könyvtár. Az iskola igazgatója és kántor-tanítója: Jakatics Ferenc. Tanítók: Hollós Béla, Hajós László, Groszvald János, Pilbeuer László, Simon Jolán, Adorján Istvánné szül. Zgólay Gabriella. Az iskola kötelékébe tartozó Községi Iparostanonc Iskola fenntartója a politikai község államsegéllyel, igazgatója: Jakatics Ferenc. A 68 tanuló oktatója egy rajztanár és három közismereti tanerő. Az iskolán kívüli Népműv. Biz. igazgatója Jakatics Ferenc. Az iskola kebelében működik a fiú és leány szívgárda egyesület, melynek vezetője Kárpáthy Károly és Zsombok Ferenc káplánok, továbbá az ifjúsági vöröskereszt egyesület, melynek vezetője Hajós László és Adorján Istvánné. A református elemi népiskola, amely teljesen modern, jó felszerelésű iskola egv tanteremmel, 1900-ban épült. Első igazgatója: Réthy Lajos volt. Jelenlegi igazgató: Bobély Lajos, aki a ref. hitoktatást is végzi. Sokoray Bálint ev. lelkész látja el az ev. gyermekek hitoktatását. Az 53 növendék részére kb. 50 kötetes könyvtár, 20 kötet pedig a tanítók rendelkezésére áll. Nyilvános jogú magán polgári fiú- és leányiskola 1934-ben alakult, jelenleg bérelt helyiségben tartja előadásait. Tanerők száma: 7, akik 5 tanteremben 566