Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

az azt tekintélyénél fogva megillető tiszteletet, ez utóbbi viszont az előbbivel soha nem éreztette azt a különbséget, amely közöttük volt. így érthető, hogy miként tudott tömörülni Esztergom társadalma egy kalap alá akkor, amikor megalakult néhai Dóczy Ferenc tekintélyes pékiparos alatt a polgári lövészegylet és új életre kelt az önkéntes tűzoltóság, illetőleg az akko­riban országos hírű esztergomi dalos-egylet néhai Bellovits Ferenc reáliskolai tanár kezdeményezéséből, továbbá a „Tarkaság' nevű óriási méretű asztaltár­saság. Erről külön is meg kell emlékeznem. Volt egy Putankó János nevű igen jómódú és jókedélyű, intelligens csizmadia-mester Esztergomban. Ő és számos polgártársa, közöttük késmárki Frey Vilmos szállodatulajdonos, Szerencsés Imre kereskedő, Iványi Géza papi szabómester, Kovács Albert asztalosmester, Hübner Antal cukrász, Tóth József vízivárosi bíró, késmárki Frey Ferenc, Oltósy Pál gyáros, Hoffmann Ferenc szenttamási jegyző, dr. Helcz Antal volt polgármester, akkor még fiatal városi törvényszéki jegyző, Reusz József volt várm. takarékpénztári igazgató, Dóczy Ferenc pékmester, Laiszky János nyom­datulajdonos és könyvkiadó, Sziklay János papírkereskedő, Fekete Géza pénz­táros, Frey János főkönyvvezető, Brunner Ferenc iparbanki titkár, Szalkay Jó­zsef iparbanki főkönyvelő, Szalkay Tóth Ferenc hegymester, Schwarcz Albert és Schwarcz Dezső omnibuszvállalkozók és bérkocsitulajdonosok, Kollár Ká­roly városi tanácsnok, akkor még aljegyző, Takách Géza városi főjegyző, lovag Kaán János iparbanki igazgató, Draxler Alajos szabómester, Draxler Ferenc szabómester, Brutsy János gyáros, Brutsy Gyula díszmüárukereskedő, Fekete Árpád prímási főszámvevő, Maiina Lajos takaréktári ügyész, később polgár­mester, Sternfeld Dezső, Fleischmann Ignác, Mihalik Bálint, Paulovits Géza (később betegsegélyző ptári igazgató), Buzárovits Gusztáv, Lindtner János, Brenner József, Rudolf Mihály, Marosi József, Leitgeb János, Zwillinger Her­mann, Löwy Lajos, Müller Gyula, kereskedők, Wanitsek Dezső cipészmester, Krechnyák Ferenc szíjgyártómester, Magyary László kályhagyáros, Nieder­niann József városi al-, majd főjegyző, később rendőrkapitány, Burián Lajos alkapitány, Csernó József városi levéltáros, dr. Földváry István költő, városi főügyész, Keményffy János városi tanácsnok, Bartha Tivadar és Zsiga Zsig­mond gyógyszerészek, Marton József, Mattyasóvszky Kálmán, Meszéna Kál­mán, Niedermann Pál főkápt. ügyész, Mattyasóvszky Vilmos várm. főügyész, Burián Pál ügyvédek, Hübschl Antal városi főorvos, dr. Feiclitinger Sándor városi főorvos, a híres botanikus és szakíró, dr. Hoffmann Ignác, dr. Áldori Mór, dr. Berényi Gyula orvos, dr. Mátray Ferenc és dr. Lipthay László várm. főovosok, Bánffy Károly kir. ádótárnok, akkor még adótiszt, Rótlmagel Ferenc városi tanácsnok, akkor még pénztári segéd, Hittner András szenttamási bíró, Hajabács Albert, Kiss István, Kara Ferenc, Szóda Mihály, Horváth Mihály gazdálkodók, Hübschl Alajos kir. telekkönyvvezető, Bellovits Ferenc reáltanár, Szabó Szilveszter, Schedl Arnulf, Gulyás Mihály, Csikász Willibald bencés ta­nárok, Burány János volt városi főügyész, Németh József államásfőnök, Büttner Róbert főkápt. főszámvevő, Reviczky Győző főszolgabíró, Takács József szol­gabíró, a bíróság tagjai, élükön Magoss Sándor, későbbi táblai bíróval, szóval rang- és foglalkozásra való különbség nélkül a városnak minden számottevő polgárai alakították ezt a társaskört Bocsáttassák meg nekem, hogy a tagok nevei közül sokat elfelejtettem! Istenem! Olyan régen volt, hogy akiket itt felsoroltam, sokan elporlottak már abban a nagy sírkertben, amely a város felett elterül és amelynek bejáratán ma is ragyog ez a szó: Feltámadunk! Azonban az a társasélét, az a testvéries érzés, megértés, szeretet, kedélyesség és nehéz órákban az a komoly és összetartó cselekvő készség, amely ott megnyilvánult, kívánatossá tehetné a folytatást is. Arról beszéltem, hogy ezt a társadalmi egyesülést „Tarkaság"-nak nevez­429

Next

/
Oldalképek
Tartalom