Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dal- és szövegpályázaton három müvével az I., II. és III. díjat nyerte. Kétszer nyerte el Haynald püspök díját, azonkívül két világi nehéz férfikarral, egy vegyeskarral és két nagyar nótával nyert pályadíjat. Neje: arkasdi Nyárasdy Ilona, gyermeke: Ilona. Budavári Lajos fogtechnikus, Esztergom. 893-ban Sümegen született, középiskoláit ümegen végezte, majd Budapesten tanulta it fogtechnikát, ahol képesítést nyert. 1918 ta van Esztergomban. A háborúban a 8. gy.-ezredben mint tábori fogász teljesíett Esztergomban szolgálatot. Szakaszvezetői rangban szerelt le. Neje: Szóka Julianna, gyermekei: Lajos, Elvira és Ferenc. nemes érsekleéli Buday István városi vámkezelő, Komárom. 1897-ben Budapesten szül. Középiskolái után az asztalos és a lakatos szakmát tanulta, mint gépész a m. kir. technológián az összes vezérmüvekböl szakvizsgát tett. Mint képesített főgépész a budapesti Leopold - téglagyár üzemvezetője volt, majd mint malomfőgépész működött és 1925-ben a komáromi villanytelep gépésze lett. 1932-től városi vámkezelő. A háborúban a 32. gy.-ezredben szolgált és a bécsi katonai arzenál gépésze volt. A vámszolgálatot nejével közösen látja el. Neje: Soós Etel, gyermekei: Elemér, István és Irma. Nejének bátyja, Soós György a harctéren szerzett sebeiben halt meg. A család nemességét 1635-ben 11. Ferdinándtól kapta. Burány Ferenc el. isk. igazgató, Esztergom. 1875-ben Esztergomban született, ahol tanulmányait is végezte. Tanítói működését Tokodon kezdte a közs. el. iskolánál. 1902 óta megszakítás nélkül Esztergomban működik. A Szent István közs. el. népiskola igazgatója 1927-től. A világháborúban a 26. h. gy.-ezred kötelékében vett részt s az orosz fronton súlyosan meg is sebesült, s mint 50%-os rokkant szerelt le. A Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa. Irodalmi munkásságán kívül azzal, hogy a Belvárosi Kat. Olvasókörnek 32 éven át volt titkára és pénztárosa, maradandó érdemet szerzett. Neje: Pollák Rózsika. Buri Margit (özv. Czibor Ferencné), fü:szerkereskedő, Esztergom. Néhai férje 1853-ban Dunamocson született. A kocsigyártó ipart tanulta ki és önálló mester volt. Esztergomban 50 évig volt mester, 1935-ben halt meg, mint a város legrégebbi kocsigyártó mestere. Özvegye, Buri Margit, 1926-ban fűszerüzletet nyitott, melyet azóta megszakítás nélkül vezet. Gyermeke: Margit. Több vallásos és hazafias egyesület tagja. A fűszerszakmát fivérénél, néhai Buri Józsefnél tanulta, aki a háborúban az oroszok fogságába esett és 7 évet sínylődött, s az ott szerzett sebeiben halt meg. Dr. Burka Kelemen gimnáziumi tanár, ferencrendi h. igazgató, Esztergom. 1895-ben Tápiógyörgyén született, középiskoláit Esztergomban és Budapesten, a hittudományi főiskolát Pozsonyban, egyetemet Budapesten végezte el. Veszprémben kezdte el működését, majd Amerikában, Kanadában volt misszionárius, majd Pápán és 1931-től Esztergomban működik. Számos cikke jelent meg, angol és latin fordításokat végzett. Ferencrendi tartományi kormánytanácsos, helyettes igazgató. Büchler Zsigmond mészáros- és hentesmester, Esztergom. 1886-ban Magyarszölgyénben született, ősei is a húsiparban dolgoztak és a családban apáról fiúra szállt a mesterség iránti szeretet. Szaktudását a legjobb mestereknél, az ország különböző helyein fejlesztette és 1911-ben lett önálló mester. Városi nívójú üzletében állandóan friss húsokat tart, a hentesáruk saját készítményei. A háborúban a 12. közös gy.ezredben az orosz és szerb fronton harcolt, sebesült, tizedesi rangban szerelt le. Neje: Deutsch Jenny. Gyermekei: Endre és Ilsna. Az ipartestület elöljárója, volt városi képviselő. néhai güntherwitzi és schweinitzi dr. Büttner Károly körorvos, Esztergom. 1894ben Esztergomban szül. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte, orvosi diplomát 1920-ban nyert. Tokodon kezdte el orvosi működését, onnan Pilismarótra került, ahol mint körorvos 16 esztendőn keresztül töltötte be hivatását, OT1, MÁV, Posta orvos és a Stefánia főorvosa volt. A világháborúban a 26. közös gy.-ezredben szolgált és az orosz fronton súlyosan sebesült, hadnagyi rangban szerelt le. A koronás arany érdemkereszt, sebesülési érem, Károly cs.-kereszt és a háborús emlékérem tulajdonosa, a frontharcos szöv. pilismaróti csoportjának megszervezője és elnöke volt. 1936 február 5-én szolgálatának teljesítése közben halt meg. Özvegye: Brutsy Mária, gyermeke: Károly, Gyula és József. Sógora Brutsy Gyula, mint tart. zászlós az orosz fogságban szerzett betegségben halt meg. Capousek Vilmos magánzó, Vértesszöllős. 1881-ben Radochlinban (Csehország) született. Iskoláit Zsombergben végezte, majd Magyarországba került és gróf Andrássy Géza és Tivadar alagi versenyistállójába került, ahonnan Dréher Antal Remeteségi versenyistállójához lépett át. Katonai szolgálata csak 6 hónap, mert Bécsben Ottó főherceg paripa-lovasa lett és ugyanitt később istállómesterré léptetik elő és iy

2 évet tölt el. A bécsi lovaglóiskolában 15 évig működött és a háború kitörésekor a 98-as gy.ezredhez vonult be és az orosz fronton harcolt. Szakaszvezetői rangban szerelt le. A háború után a bécsi lovaglóiskolához tért vissza és 1929-ig működött. Még 1929-ben Vértesszöllős községbe költözött. Neje: Muk Anna, aki vértesszöllősi születésű. Chlebovits István ny. rk. tanító, Uny. 1885-ben Léván született. Tanítói oklevelét is Léván nyerte 1904-ben. Mint tanító Zsikván, Nadlányon, Püspökhatvanban tanított 45 705