Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Tatabánya energiaellátását a helyi villamos-erőközpont szolgáltatja, mely­nek kapacitása 36.350 HP. A kazánház 12 atmoszférás gőz előállítására 16 darab Babcock—Wilcox rendszerű kazánnal összesen 600 négyzetméter fütőterülettel rendelkezik. A ka­zánok olyan láncrostélytüzeléssel vannak ellátva, melyek lehetővé teszik a gyen­gébbminőségű palásszén eltüzelését. A hőenergiát 5 darab turbógenerátor ala­kítja át elektromos energiává. A kazán- és gépház mellett lévő külön kapcsoló­házban osztják szét az áramot a helyi szükséglet céljának megfelelően, az ezzel kapcsolatos transzformátor állomás útján pedig távvezetéken keresztül kerül a villamos energia a tokodi bányához. Ugyancsak innen nyer áramellátást a Veszprém megyét árammal ellátó Pannónia Áramszolgáltató Rt., az Elektro­mos Áramszolgáltató Rt., Tata és Fejérvármegyei Villamossági Rt. is. Brikettgyártás: A háztartások igényeinek kielégítésére épült Tatabányán a brikettgyár, mely a jóminőségü daraszenet kötőanyag hozzáadással tojás- és téglabriketté alakítja át. A brikettgyár felszerelése 8 darab tojásbrikettsajtó 885 HP-vel és 1 darab téglabrikettsajtó 100 HP-vel. A brikettgyárban napi 220 vágón brikett állítható elő. A tatai brikett felülete sima, nem piszkít, a tűz­ben könnyen gyullad és magas fűtőereje folytán minden igényt kielégítő, gaz­daságos tüzelőanyag. Szénlepároló (Felsőgalla): A szénlepárolóban a daraszén nemesítése hő­közlés útján történik. A közölt hő a szén anyagából kiűzi a bányanedvességet és szabaddá teszi a kátránygőzöket. A lepárlást egy függőleges tengely körül forgó gáztüzelésű kemence végzi, mely a feldolgozás folyamán háromféle ter­méket szolgáltat és pedig: szilárdat, folyékonyát és gázneműt. A szilárd anyag a lepárlás nemesített terméke: a 6400 kalóriás félkox, mely megfelelő adalék­anyaggal briketté sajtolva mint elsőrangú, magashőértékü koxbrikett kerül forgalomba. A folyékony termék a nehéz és könnyű barna szénkátrány és végül a benzin. A gáznemű termék nagyrésze a kemence fűtésére szolgál. A lepároló napi hat vágón daraszenet dolgoz fel. A nehéz és könnyű kátrányok feldolgo­zására szolgál a szurkosító berendezés, melynek termékei az aszfaltmentes, magas, savanyú olajtartalommal bíró talpfaolaj, amely vasúti talpfák telítésé­nél bír fontossággal, továbbá a fűtőolaj és a szurok. Mészégető és kőbánya (Felsőgalla): A szénmedence délkeleti szegélyét a triászkődolomitra települt dachstein-mészkő és eocén korú főnummulit mész képezik. A Felsőgalla község határában elterülő dachstein-mészkő kiválóan al­kalmas a mészégetésre, az ugyanott található nummulit-mészkő kémiai tulaj­donságánál fogva a cementgyártás értékes nyersanyaga. E mészkövek kiterme­lését a modernül berendezett kőbányaüzem végzi, mely nyersanyaggal látja el a mészkemencéket, a portland- és bauxitcementgyárat. A kőbánya mellékter­ményei mint építőkő, útalapkő, a fejtésnél előálló hulladék pedig mint kavics talál értékesítést. A hasznos kőtermelés elérte már az évi 250.000 köbmétert, a gazdasági leromlás azonban itt is a termelés csökkentését tette szükségessé. A mészkövet 3 darab alsó és felső szórótiizeléssel ellátott Eckhart-kőkemencé­ben és 1 darab szórótüzelésre berendezett Büchler-kemencében égetik ki mész­szé. A mészüzem teljesítménye napi 42 vágón égetett mész. Portland cement gyár (Felsőgalla): A kőbánya lábánál épült 1912-ben a portlandcementgyár, mely 5 forgókemencével rendelkezik és napi 120 vágón teljesítőképességű. A cementgyártáshoz szükséges nummulitmészkő a kőbányá­ból siklópályán jut a gyárba. A márgát a gyártól 1400 m távolságban lévő kül­színi fejtéssel termelt márgabányából sodronykötélpálya szállítja oda. Mind­két nyersanyagot törés és nedves előkészítés után finom iszap alakjában szi­vattyúk nyomják a forgókemencébe, melyek égetése után a cementklinkert szol­gáltatják. A klinker feldolgozása külön épületben elhelyezett ú. n. klinker­603

Next

/
Oldalképek
Tartalom