Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Máriahalom, (Kirva). Kisközség az esztergomi járásban, szép erdővel borított hegyvidéken, egy kies völgyben. A község újabb telepítés. Neve 1936-ig Kirva, ez évben a m. kir. belügyminiszter rendelete alapján a hozzátartozó Máriahalom-pusztáról nyerte új nevét. Karva, Kervval, Kirva név állítólag a szomszédos erdőben fekvő romok egy téglájába bevésett Kriw szóból ered, melyet a magyarok Kérvének, a tótok Kérwa-nak, a németek Kirwalnak ejtettek ki. A falu a 18. század elején Unyhoz tartozó Kis- és Nagykirva pusztákból alakult, melyek a budai Klarissza apácák tulajdonában voltak. 1715-ben 11 tót, vagy rutén háztartást írtak össze Kirván, de a következő években elnéptelenedett s már 1720-ban, mint lakatlan terület szerepelt. 1785-ben benépesült újra II. József császár engedelmével. A lakósok Badenből, Schwarzwaldból és Würtenbergből származtak. Az új telep 56 fél jobbágytelekből és 13 zsellérházból és tartozékaiból állott. A telepesek 10 évi adómentességet kaptak, de az első években közülük sokan megszöktek. A kath. leányegyházuk az unyi plébánia filiáléja volt. A szerzetesrendek eltörlése után a falu a vallás- és tanulmányi alap tulajdona lett, mely alapnak ma is nagyobb birtoka van a községben. Önálló plébániává 1808-ban szervezték át a kirvai leányegyházat. Templomot 1825-ben építtetett a falu közepére a vallás- és közalap. A főoltár és a mellette levő angyalok, valamint a szószék is valóságos műremekek. A hívők áldozatkészségéből két új kápolna épült. A templom berendezése a II. József által feloszlatott csáktornyai Pálos kolostorból való. Régi pénznemek is vannak az egyház tulajdonában, melyet véletlenül találtak. Az egyház jelenlegi vezetője: Klima István róm. kath. plébános. A lakosság szőlőtermeléssel és földműveléssel foglalkozik. Máriahalom ma 803 lakosú község (418 férfi, 385 nő). Anyanyelvük: 33 magyar, 770 német, vallás szerint 799 róm. kath. és 4 református. Valamennyien a belterületen helyezkedtek el, a házak száma: 172. A község lakóinak 80%-a földművelő. Területe: 1881 kath. hold, melyből 1406 szántó, 87 rét, 36 szőlő, 127 legelő, 140 erdő, 2 nádas és 85 hold terméketlen terület. Birtoknagyság szerint megoszlik a határ 2 közép-, 101 kis- és 83 törpebirtokos között. Kereskedelmét 1 szatócsüzlet és a „Hangya" Szövetkezet fiókja bonyolítja le. A Máriahalomi Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1920-ban alakult. Alapítója: Klima István plébános, Faul János, Scháffer Antal és Czink Mátyás volt. Jelenlegi vezetősége: elnök: Engler Ferenc, ügyvezető: Teigler János, aki egyben könyvelője is. Igazg. tagok: Engler János, Mayer József, Paxián János, pénztáros: Schmidt Mihály. Felügy. biz. tagok: Wagenhoffer János, Herhoffer Ádám, Hausknecht Antal, Mülz Márton és Heinzlmann János. Taglétszáma: 165. Boltkezelő és italmérő Meixner Ferenc. A község hitelügyi szükségletét a Máriahalom—Uny Községi Hitelszövetkezet, mint az OKH. tagja látja el, amely a környék egyik legrégibb szövetkezete és 1895-ben alakult. Alapítói: Faul Sebestyén, Klinger Ferenc, Schmidt János, Hausknecht János, Petró János és Károly Alajos plébános. Üzletrésztőke: 17.000 P. Tagok száma: 230. Üzletrész 425 drb. á 40 P. Elnök: Kerti (Klinger) István, alelnök: Bauntann Ferenc, könyvelő: Kégly Béla, pénztáros: Schmidt Mihály. Igazg. tagok: Czink Mátyás, Locher Mihály, Klinger János, Kovács Bálint. Felügyelő biz. tagok: Engler Ferenc (elnök), Kailbach Gábor, Machler János, Horváth Miklós. Saját székháza van. Kisiparosainak száma: 17, és pedig 2 kádár, 2 ács, 1 asztalos, 3 cipész, 1 szikvizes, 1 hentes, 2 kocsmáros, 248;