Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

mellett gazdálkodott, 1907 óta önálló gazda. Jelenleg 32 holdat művel. Földjét 1921-töl haszonbérbe adta. Évek óta választott tagja a községi képv.-tesületnek, a róm. kat. egyházközség főgondnoka 22 éve, a Gazdakör és a Legeltetési Társulat választmányi tagja. Neje: Zsebök Mária, nevelt leánya: Mária, Molnár Károlyné. Borvendég Károly kocsmáros, Komárom. 1876-ban Ácson született, tősgyökeres ácsi családból ered, atyja, B. Károly dunai molnár volt. Iskolái után atyja mellett a molnáripart tanulta, majd éveken át a molriáriparban dolgozott. 1910-ben jött Komáromba, ahol a Vági-féle gőzmalomban és később a győri Back-malom részére cseretelepet létesített, melyet 1930-ig vezetett. Saját házában 1927-ben kocsmát nyitott, melyet azóta vezet. A világháborúban a 31. honv. gy.ezredben szolgált. Neje: néhai Kiss Etel, aki régi komárommegyei családból származott, ősei a jókai előnevet viselték. Gyermekei: Károly ácsi tanitó, László és Ilona. Borvendég Mihály gazdálkodó, törvénybíró, Ács. 1868-ban Ácson szül. Atyja mellett gazdálkodott, 1895 óta önálló, 50 hold bérleten és 40 hold sajáton gazdálkodik, szőlőtermeléssel és állattenyésztéssel is foglalkozik. Több kiállításon díjat is nyert lovával és borjújával. A közs. képv.-testület választott tagja, 8 éve a község törvénybírája, 9 évig volt elöljáró is. A Legeltetési Társulat igazg. tagja. A Hitelszöv., a Hangya vezetőségi tagja, a róm. kat. egyháztanács tagja. Neje: Szente Erzsébet, gyermekei: Mihály, aki a gazdaságot vezeti és a háborúban a 33. tüzérezredben az orosz és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült. Több kitüntetés tulajdonosa, János oki. gépészmérnök, főmérnök és Erzsébet oki. óvónő. Borz Káinián halászmester, Esztergom. 1893-ban szül. Esztergomban. Középiskoláit Esztergomban végezte és édesatyja mellett a halászmesterséget sajátította el. 1916-ban önálló mester lett. A család tulajdonát képező Neszmély—Szobi dunai szakaszon munkálkodik. Arany és ezüst díszoklevéllel lett kitüntetve a budapesti halászati kiállításon. Egyízben 176 kg-os harcsát fogott. Halászlé- és paprikáskülönlegességei közismertek. A világháborúban a 26. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt, 42 hónapi szolgálata alatt súlyosan sebesült és százszázalékos rokkant lett. A kis ezüst v. érem, Károly-kereszt, a magyar és osztrák háborús emlékérem, sebesülési érem és a német vaskereszt kitüntetése van, szakaszvezetői rangban szerelt le. A frontharcosok rajparancsnoka. Neje: Ujváry Anna, gyermekei: Kálmán, István és Tibor. A család ősrégi esztergomi származású, ősei 800 évre visszamenőleg halászattal foglalkoztak. — Édesatyja, néhai Borz Ferenc halászmester céhmester volt, 1927-ben halt meg. Borz Lajos kir. s.-tanfelügyelő, tanügyi segédtitkár, Esztergom. 1888-ban Esztergomban szül. Mint tanító Magyarhögyészen, Érsekújváron működött, majd 1918 óta Esztergomban teljesít szolgálatot. 1923 óta kir. segédtanfelügyelö, 1935 óta tanügyi segédtitkár. Részt vett a világháborúban, mint póttartalékos tizedes szerelt le. Az Actio Catholica Esztergom-főegyházmegyei kult. szakosztályának tanácsosa, az egyházközség képv.-testületének tanácsosa. Ősrégi esztergomi családból ered. Neje: Bellus Anna, gyermeke: Jolán oki. tanítónő. Both István malomellenör, Kisbér. 1906ban szül. Nagyigmándon. Középiskoláit Komáromban, Tatán, Pápán és Budapesten végezte. A honvéd sporttanár és vívómesteri tanfolyamot elvégezve két évig mint vívómester működött. 1932 óta malomellenör. A budapesti MAC színeiben Bátori néven mint diszkoszvető és gátfutó versenyzett és többszáz érmet és serleget nyert. A székesfehérvári Alba Regia S. C. tagja és atlétatrénere. Neje: Bálint Mária, a Stefánia Szövetség védőnője, aki Cegléden végezte középiskoláit. Védőnői oklevelet 1929-ben nyert. Nagykőrösön, Kunszentmiklóson és Rákosligeten működött, 1936 óta Kisbér és Ászár és a környező 12 pusztán tölti be nemes hivatását. drackenburgi és benemichleni br. Bcithmer Árpád ny. altábornagy, Dunaalmás. Az ugocsamegyei Szöllösvegardón szül. 1858ban. Középiskolai tanulmányait Szatmáron, a r. k. főgimnáziumban végezte. Majd a katonai pályára lépett, ahol gyorsan emelkedett, rövid idő múlva törzstiszt lett s parancsnoka a gyulai 2. honv. gy.ezrednek. A világháború alatt dandárparancsnok és az 56-ik hadosztály parancsnoka volt egy ideig. Az orosz fronton a 7. hadsereggel küzdött a Máramarossziget körüli harcokban. Kitüntetései: a Lipót-rend lovagkeresztje, a Ferenc József-rend II. osztálya a csillaggal és hadiékítménnyel, a vaskorona-rend, a katonai érdemkereszt. — 1919-ben vonult nyugalomba mint altábornagy. Jelenleg Dunaalmáson birtokán szőlőés faj gyümölcs termeléssel foglalkozik. Gyermekei: Lilli, Károly és Ottó. Bozóky Imre szakképzett órásmester, ékszerkereskedő, Dorog. 1878-ban Debrecenben született. Az órásipart tanulta ki és mint segéd Debrecen, Budapest, Aranyosmarót, Szolnok, Losonc, Újpest legjobb mestereinél fejlesztette szaktudását és 1898-ban lett önálló Budapesten. Az órásipar elismert reprezentánsa, nevéhez fűződik a reklámóra feltalálása, melyet szabadalmaztatott. Tanulmányúton volt Németországban, Romániában és mint önálló mester Anigában és Fogarason is dolgozott. Állandó raktáron tart márkás árukat. 1926-ban az Órások és Ékszerészek Országos Szövetségének oklevelét nyerte el. A világháborúban a 3. népfelkelő ezredben szolgált és a szerb fronton harcolt, ahol sebesült és fogságba ke702