Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

íület és az Iparos Kör tagja. Neje: Gróf Mária, gyermeke: Ferenc. Zse.ev Borisz bolgárkertész, Dorog. Bulgáriában 1899-ben született. Iskolái elvégzese után a gazdálkodást tanulta s már 13 éves korában Magyarországra került, ahol mint kertész tevékenykedett. 1926-ban lett önálló kertész saját erejéből Dorogon, ahol ,kb. 9 holdon konyhakertészetet folytat. Terményeit Budapest, Esztergom, Dorog, Sárisáp és Csolnokon értékesíti. Kertészetében lü állandó embernek nyújt kenyeret. Neje: Valek Katalin. vitéz dr. Zsiga János vármegyei II. főjegyző, Esztergom. 1889-ben Esztergomban született. Tanulmányait a Bencés főgimnáziumban és a budapesti egyetemen végezte. 1912-ben lépett a vármegye szolgálatába, mint közig, gyakornok. 1912-ben tb. szolgabíró, 1913-ban helyettes aljegyző, 1913 aug.-ban megválasztott aljegyző, 1922-ben tb. főszolgabíró, és jelenleg mint megválasztott II. főjegyző tevékenykedik. 1918-tól 1923-ig a főispáni titkári tisztséget töltötte be. A háborúban a volt cs. és kir. Terstyánszky-huszárezredben szolgált, mint főhadnagy küzdötte végig a világháborút, jelenleg e. e. százados. 1924-ben vitézzé avatták. A Ili. o. kat. érdemkereszt, nagy- és kisezüst, vitézségi érem, Károly cs.-kereszt, a magyar, osztrák és a német háborús emlékérem tulajdonosa. Az esztergomi hajósegylet titkára, az orsz. frontharcos szöv. Komárom—Esztergom vmegyei szervező tisztje, és az esztergomi főcsoport vezető tisztje, a vm. mezőgazd. biz. jegyzője, járási vitézi hadnagy, a Széchenyi Kaszinó volt titkára. Minden hazafias és kulturális egyesület támogatója. Neje: szovátai Hajdú Piroska, gyermekei: László és János. Dr. Zsindely Ferenc ügyvéd, országgyűlési képviselő. 1891-ben szül. Kisvárdán. Középiskoláit Komáromban és Pápán végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol ügyvédi vizsgát is tett. A világháború kitörésekor önként jelentkezett, ahol 33 hónapon keresztül harcolt és tüzérföhadnagyi rangban szerelt le. Számos kitüntetés tulajdonosa. Harctéri szolgálata közben Komárom vármegye szolgabiróvá, majd 1917-ben vármegyei aljegyzővé választotta, 1918-ban főispáni titkár és tb. vármegyei főjegyző lett, 1919-ben pedig, mint miniszteri s. titkár a kisebbségi ügyek minisztériumában működött. 1921-ben pénzügyminiszteri titkár lett, s mint ilyen Prágában és Bécsben fontos kereskedelmi és pénzügyi tárgyalásokon vett részt. Számtalan pénzügyi és közgazdasági szakcikke jelent meg. Az általános forgalmi adóról és a gabonajegv-rendszerről pénzügyi szakkönyvet írt. Több verse, novellája és vadászati elbeszélése jelent meg. Komárom város, mely 1931-ben nagy szótöbbséggel választotta meg képviselővé, 1935-ben egyhangúlag juttatta mandátumhoz a Nemzeti Egység Pártjának programjával. Komárom város díszpolgára, tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és a kisgyűlésnek. A MOVE orsz. társelnöke, a Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetségének elnöke. A Kormányzó pénzügyi téren szerzett kiváló érdemeiért kincstári főtanácsossá nevezte ki. néhai edvi Zsiray Károly ny. községi főjegyző, Tóváros. Pápán 1859-ben született. Középiskolát, Ludovika Akadémiát és teológiát végzett. Működését mint katonatiszt kezdte, majd a teológia elvégzése után mint segédlelkész, később pedig a kultuszminisztériumban mint tisztviselő tevékenykedett. 1910-ben lett Neszmély község főjegyzője és 1919-ig működött, amikor nyugalomba vonult. A község fejlődése nagymértékben az ő nevéhez fűződik. 1912-13ban céllövőiskolát alapított a községben, amelynek célja ugyanaz volt, mint a jóval később létesített levente-intézménynek. Minden hazafias és kulturális intézménynek lelkes támogatója volt. A megyebizottságnak 1911-től állandó tagja volt haláláig. Az evang. egyház presbitere volt. Irodalmi munkásságot is fejtett ki a „Kongrua kézikönyv" című munkája nyomtatásban is megjelent. A koronás arany érdemkereszt és a Ferenc József-emlékérem tulajdonosa volt. Elhunyt 1926-ban. Özvegye: szül. Makovényi Mária, gyermeke: Károly pénzügyőri fővigyázó. Zsitvay József községi jegyző, Nyergesújfalu. 1893-ban Nyergesújfalun született. Középiskoláit Esztergomban, a közigazg. tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1921-ben kezdte Nyergesújfalun, mint jegyzőgyakornok, 1923-ban s.-jegyző, 1925ben adóügyi jegyző lett és 1931 óta mint községi jegyző tevékenykedik. A világháború alatt a 29. gy.-e. kötelékében az orosz fronton harcolt, egyízben sebesült és fogságba esett. A bronz v. é és a Károly cs k. tulajdonosa, jelenleg e. e. tart. hadnagy. A Tűzoltó Egyesület, Levente Egyesület, Kultúr Kör és a Polg. Lövészegylet elnöke. Neje: Láng Katalin, gyermekei: Gábor, Tamás, Márta és Éva. Dr. Zsolt Ernő ny. városi aljegyző, Leányvár. Esztergomban, 1893-ban született. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Utána a világháborúban a 7. táb. tüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt, egyizben sebesült, s mint tart. főhadnagy szerelt le. 3 Signum Laudis, katonai érdemkereszt, kisezüst vit. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Háború után előbb Bpesten Adi irodában tevékenykedett, majd n Esztergom város szolgálatába állott, áhol 1936-ig működött, amikor mint aljegyző nyugalomba vonult. Főleg a sport935