Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Arad megyébe. II. Rákóczi Ferenc közeli rokonuk volt, nemességét az 1200-as évek elején kapta a család. kisdy-vásárhelyi Vásárhelvi István földbirtokos, Naszály. 1872-ben Csermön született. Középiskoláit Aradon és a Budapesti Ludovika Akadémián végezte. Katonai pályára készült. A 3. honvéd huszárezredhez került és mint főhadnagy teljesített szolgálatot. A világháborúban a 9. huszárezred kötelékében az orosz fronton küzdött, századosi rangban szerelt le. Signum Laudis és több kitüntetés, hadseregi elismerő oklevél tulajdonosa. Háború után mint nagybérlő Békés megyében tevékenykedett és 1928-ban telepedett le Naszályon, ahol az Eszterházy hitbizomány 1000 hold területét bérli. Naszály községi virilis képviselője. Neie: bártfai Glatz Malvin, gyermekei: Géza, Magdolna és Margit. István fia, mint a 9. huszárezred hadnagya atyja ezredében 1916-ban a Dornawatra körüli harcokban hősi halált halt. Veress Lajos községi főjegyző, Csép. Léván 1902-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a jegyzői tanfolyamot Miskolcon végezte. Működését Keszegfalun kezdte, majd Tab, Tarján, Naszály és Neszmélyen tevékenykedett, mint segédjegyző. 1934 óta Csép község vezető jegyzője. A Levente Egyesület és a Tűzoltótestület elnöke. Népművelési előadó. A nemzeti munkavédelem terén kifejtett munkásságáért elismerésben részesült. Neje: Szelle Magda, gyermekei: Pál és Péter. Veréb Bé'a ipartestületi jegvző, Tata. 1910-ben Tatán született. Iskolái elvégzése után 1934-ben a helyi Ipartestület jegyzőjévé választották és azóta megszakítás nélkül tevékenykedik. 1930 óta mint leventeoktató is működik. Veréb lózsef téglagyár-tulajdonos, gazdálkodó, Szák. Szül. ' í 878-ban Szák községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, maid egész fiatalon önálló gazda lett kb. 18 holdon. Téglagyárát 1928-ban létesítette. Üzeme körkemencével és három szárító helyiséggel rendelkezik. Jelenleg évi termelése 200.000 drb tégla. A környék egyik legnagyobb tésrlagyártó üzeme. A világháború alatt a 13. tüzérezred kötelékében az olasz, román és orosz fronton küzdött s egyízben sebesült. A községi képv.-test. tagja volt. Neie: Vas Erzsébet, gyermeke: József, aki 1923 óta résztvesz a téglagyártó üzem vezetésében. Veréb lózsef ny. rendőrőrmester, Környe. Bajaszentistvánon 1873-ban született. Iskolái elvégzése után előbb édesatyja mellett a tégla és mészégető szakmát tanulta ki, majd két évig a MÁV kötelékében tevékenykedett. Utána Bács-Bodrog vármegye területén működött, mint községi rendőr 1904—1925-ig, amikor hadirokkantságára való tekintettel nyugalomba vonult, mint rendőrörmester. A világháború alatt a 30. gy.-e., majd a 306. komb. ezred kötelékében, az orosz és román fronton küzdött s belső sérülést szenvedett s mint rokkant, őrmesteri rangban szerelt le. Testvéröccse: fV. Ferenc a világháborúban hősi halált halt. Neje: Aladics Margit, gyermekei: Margit, Mária és Erzsébet, férj., Farkasházi Gyuláné. Veszely József kőművesmester, épít. vállalkozó, Komárom. Szül. 1877-ben Komáromban. Iskolái elvégzése után a kőművesipart tanulta ki s mint segéd Budapesten, Bécsben és Németországban fejlesztette szaktudását, majd 1906-ban önálló mester lett Komáromban. Számos köz- és magánépület megépítése fűződik nevéhez. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Az Ipartestület volt ellenőre és városi képv.-test. tag. A r. kat. egyház adókivető bizottságának tagja. A koppánmonostori várerőd hősi emlékmüvének felállítása is nevéhez fűződik. Neje: Steczek Mária, leánya: Rózsi, férj. Halász Ferencné. Vesztergomi Béla községi főjegyző, Héreg. Bánhidán 1903-ban született. Középiskoláit Tatán és Budapesten, a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte. Működését a MÁV szolgálatában kezdte meg Bánhidán, majd Gyermely községben mint írnok tevékenykedett. A tanfolyam elvégzése után 1935 óta Héreg község vezető jegyzője. Az O. K H., Levente Egy., Tűzoltó Test., Építési Bizottság és a Népművelési Bizottság elnöke. A Hangya felügy. biz. elnöke, egyházközségi tanácstag és a Polg. Lövészegylet elnöke. A Legeltetési Társ. és az Erdőbirtokosság jegyzője. Neje: Vigh Stefánia Anna, gyermeke: Emőke. Dr. Vezér Imre körorvos, Bajna. Süttőn 1899-ben született. Középiskoláit Esztergomban, az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését Dorogon kezdte meg, majd Esztergomban tevékenykedett. 1928 óta Bajnán mint körorvos teljesíti hivatását. A világháború alatt a 26. gy.-ezred köte'ékében teljesített katonai szolgálatot. Az Olvasó Kör tagja és a NEP helyi elnöke. Bajna és Epöl környékén magánszorgalomból ásatásokat végzett s nagyon szép gyűjteményt szerzett római pénzek, bronzkori edények és avarkori leletekből. Neje: maksafalvi Maksay Vilma erdélyi nemesi család sarja, gyermeke: Zsuzsanna. ifj. Véber Géza hentes- és mészárosmester, Esztergom. 1899-ben született Esztergomban. Iskolái elvégzése után a hentes- és mészárosiparban nyert szakképzettséget édesatyja mellett, majd átvette az üzlet vezetését 1928-ban. Üzletében kizárólag saját készítményű és vágású húsokat árusít. Az üzletet még édesatyja, id. V. Géza alapította 1880-ban. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az olasz fronton 922