Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

amely bor és sör nagybani eladásával foglalkozik, Felsőgalla, Bánhida, Alsógalla és Tatabánya területén. A világháború alatt a 12. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1919ben tért haza. Testvérbátyja: fV. József, a szerb fronton hősi halált halt. Neje: Jakobi Katalin, gyermekei: Teréz és Gabriella. néhai Varga Zoltán MÁV osztálymérnökségi irodatiszt, Esztergom. Mosonban 1900-ban született. Iskoláit Hatvanban és Esztergomban végezte. 1920-ban lépett a MÁV kötelékébe Esztergomban, ahol az osztálymérnökségen tevekenykedett, mint irodatiszt 1928-ig, amikor elhunyt. Levente főoktató, sportegyesületi titkár, versenybíró és aktív sportember volt. Sport működéséért számos elismerésben és díjban részesült. Özv.: szül. Tvarosek Irén, akinek édesatyja: T. Péter ny. pincemester. Édesanyja: f Hérák Mária. Gyermekei: Irén, Valéria és Ferenc. Vargyai Sándor ny. MÁV üzemi altiszt, Környe. Ajk községben 1884-ben született. Iskolái elvégzése után 1904-ben lépett a Máv. szolgálatába. Működését AjK községben kezdte, majd Rajkán, Kutorföld és Környén tevékenykedett 1934-ig, amikor 33 évi szolg. után nyugalomba vonult. A világháború alatt a vasúti ezred kötelékében, mint tizedes 29 hónapot töltött a fronton. Neje: Pirityi Julianna, gyermekei: József és Kálmán. Vargyas Izidor cementárugyár és építőanyag keresk., Tóváros. Osztopány községben 1867-ben született. IskoLái elvégzése után a vaskereskedöi szakmát tanulta ki. Szaktudását Bogláron, Tapolcán és Szombathelyen gyarapította. 1895-ben lett önálló Szombathelyen, majd 1901-ben Alsógallára jött, ahol építöanyagkereskedéssel foglalkozott. 1910-ben telepedett le Tóvárosra, ahol megalapította jelenlegi cementgyárát és építöanyagkereskedését. Üzeme modernül, villanyeröre van berendezve és számos köz- és magánépület cementburkolatait készítette. A világháború alatt a 12. gy.-e. kötelékében teljesített katonai szolgálatot, mint népfölkelö. A községi képv.-test.-nek éveken át tagja volt. Neje: Steiner Mária, gyermekei: dr. V. Antal ügyvéd és Pál. nemes Varjú Pál földbirtokos, oki. gazdász, vm. th. biz. tag, Kömlőd. Komáromban 1895-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. Háború után átvette a 327 hold családi birtok vezetését. Időszerű gazdálkodást folytat és saját nevelésű haszonállatokat tart. Gyümölcstermeléssel, (alma, körte) is szakszerűen foglalkozik. A világháború alatt a 33. nehéz tábori tüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s közben mint tüzérségi megfigyelő a 2.7. és 8-as repülőszázadhoz volt beosztva. Egyízben súlyo920 san sebesült s mint tart. hadnagy szerelt le. Signum Landis kardokkal, 11. o. ezüst és bronz v. é., Károly cs. k. és a sebesült érem tulajdonosa. Jelenleg e. e. tart. főhadnagy. Vm. th. biz. tag és virilis közs. képviselő. Elnöke: a Levente Egy., Tűzoltó Test. és a Polg. Lövészegyletnek. Az O. K. H. igazg., a Hangya felügyelöbiz. tagja és a ref. egyház presbitere. Vm. gazdasági tudósító. Testvére: dr. V. József táblai elnöki titkár Győrben. Édesatyja: f V. József ny. pü. főtanácsos, ref. egyház főgondnoka és egyházmegyei tanácsbíró volt. Neje: csöglei Balogh Margit, gyermekei: Margit és Pál. néhai Vatresz Lajos ny. honv. tiszthelyettes, Tóváros. 1879-ben született Tóvároson. Iskolái elvégzése után a honvédség kötelékébe lépett a 31. gy.-ezredben. A világháború alatt az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1918-ban szökés útján tért haza. Tóvároson tevékenykedett 1926-ig, amikor 30 évi szolg. után nyugalomba vonult. 1928-ban hunyt el. A nagyezüst, bronz v. é. és a Károly cs. k. tulajdonosa volt. Özvegye: szül. Heitz Emma, gyermekei: József honv.-őrmester,. Janka és Lajos (csendőr). Vágó József ny. igazgató-tanító, Tata. Kisszelezsényben 1865-ben született. Tanulmányait Érsekújváron és Bpesten végezte. Működését Udvardon kezdte meg, majd 1891-ben Tatára került, ahol 1896— 1928-ig mint igazgató-tanító tevékenykedett, amikor 40 évi szolg. után nyugalomba vonult. Az Orsz. Izr. Tanító Egylet választmányi tagja, az izr. hitközs. titkára és a Komárom megyei Tanító Egyesület volt alelnöke. Neje: Kranovicz Emma, gyermeke: f V. Géza orvostanhallgató, a szerb fronton 1914-ben hősi halált halt. Vály István Hangya-üzletvezető, Tata. 1904-ben született Tatán. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és a Hangya és a M. Á. K. élelmezési osztályán tevékenykedett. Később szaktudását Bpest és Győrben fejlesztette, majd 1927 óta Tatán a Hangya II. üzletének vezetője. A Polg. Olvasó Kör tagja. Édesatyja: V. Imre helybeli rézművesmester, édesanyja: Paligh Katalin. néhai dr. Vándor Ödön kórházi főorvos, belgyógyász és szemész szakorvos, Esztergom.'1867-ben született Esztergomban. Tanulmányait szülővárosában és Bpesten végezte. Bpesten a szemészeti klinikán szerezte szakképesítését és 1895-ben önálló rendelőt nyitott Esztergomban, mint belgyógyász és szemész szakorvos. Az Iparestület, OTI, a Kolos-kórház alorvosa, a Simor-kórház osztályfőorvosa volt. A Bencés-gimnázium, Érseki papnövelde és a gyermekkertészet egészségtan tanára volt. A vm. th. biz.-nak virilis tagja és tb. vármegyei főorvos volt. 1923-ban hunyt el. Özvegye: szül. abai-szotyori Nagy Margit,,