Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

lenleg kb. 14 holdon saját maga és 40 holdat pedig bérbeadva gazdálkodik. A község vezetésében 1927 óta vesz részt, előbb mint képv., majd mint pénztáros tevékenykedik. A r. kat. egyháztanács tagja és a Gazda Kör alelnöke. Neje: Petrécs Teréz. kálniczai Valovics József ny. pénziigym. számv. főtanácsos, Uny. 1875-ben Uny községben született. Tanulmányait Esztergomban és Kecskeméten végezte. A pénzügyminisztérium kötelékébe lépett és fokozatos előlépés folytán 1923-ban lett főtanácsos. 1925-ben vonult nyugalomba 32 évi szolg. után. A község képv.-test. virilis tagja. Neje: Dei-Tosó Ilona olasz nemesi családból, gyermeke: ifj. V. József. Varga Bálint gazdálkodó, községi képv., Nagyigmánd. Született 1882-ben Nagyigmándon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd 1914-ben önálló gazda iett. Jelenleg kb. 35 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1920ban tért haza. Öccse: f V. Lajos és sógora: t Szalay Dezső az orosz fronton hősi halált halt. A község vezetésében kilenc éve vesz részt mint képv.-test. tag. Neje: Szalay Ida, gyermekei: Bálint és Ida. nemes hegyi Varga Bálint kisbirtokos, Ács. 1853-ban született Ácson. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd 1884-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 120 holdon gazdálkodik a család tagjaival együtt. Belterjes gazdaságában fajtiszta állatokat is tenyészt. Törzskönyvezett Nonius fajta lovaival többízben díjat is nyert a kiállításokon. 15 évig volt a község bírája, ezen idő alatt számos intézménnyel vitte előbbre községének ügyeit. A Tűzoltó Testületnek helyettes parancsnoka volt és a községi képv.-test.-nek 40 évig volt tagja. A ref. egyház presbítere és a volt JobbágyBirtokosság elnöke. Az O. K. H. helyettes elnöke. A Hangya szöv. igazg. tagja volt hosszú ideig. Neje: Péntek Teréz, gyermekei: Teréz, Julianna, férj. Nagy Józsefné és Miklós. Varga Ferenc órás és ékszerész, Komárom. Veszprém megyében 1902-ben született. Iskolái elvégzése után az ipari pályára lépett és.az órás- és ékszerésziparban nyert szakképzettséget. Mint segéd Győrben, Pápán és Budapesten fejlesztette szaktudását, majd önálló mester lett Komáromban. Az ékszerész- és órásiparba tartozó összes munkák szakszerű készítésével és javításával foglalkozik. Az Ipartestület és a Katholikus Kör tagja. Neje: Ladányi Erzsébet. Varga György községi tisztviselő, Tardos. 1913-ban Tardos községben született. Iskoláit Esztergomban végezte s azok után Tardos községbe került mint gyakornok s jelenleg mint községi tisztviselő tevékenykedik. Édesatyja: V. István tekintélyes gazda, 918 édesanyja: Árendás Anna. Neje: Varga Katalin, akinek édesatyja: f V. Kálmán vendéglős 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. Gyermekei: Katalin és Mária. Varga György kisbirtokos, Felsőgalla. Született 1893-ban Felsögallán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1930-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 25 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében harcolt s mint őrvezető szerelt le. A Gazda Kör alapító tagja és alelnöke. A r. kat. egyházközség gondnoka. Édesatyja: V. Antal tekintélyes gazda, aki a község vezetésében mint elöljáró, közgyám és mint törvénybíró vett részt. Gyermekei: Mátyás, Antal, Anna, Mária és Erzsébet. Varga György gazdálkodó, Felsőgalla. Született 1883-ban Felsögallán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 1919-ben önálló gazda iett. Jelenleg kb. 29 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. Édesatyja: V. György tekintélyes gazda, aki a község vezetésében mint közgyám, majd 1903—1917-ig mint községi bíró vette ki részét. Édesanyja: f Fritz Mária. A világháború alatt a 19. vadászzlj. kötelékében az orosz, albán és román fronton küzdött, egyízben sebesült s mint tizedes szerelt le. A község vezetésében mint közgyám hat évig vett részt és az O. K. H. felügy. biz. tagja volt. Neje: Auer-Seidl Mária, gyermekei: Antal, Margit, György, Mária és Anna. Vargha Győző főjegyző, Süttő. Bucs községben 1895-ben született. Középiskoláit Pápán, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Bucs községben kezdte, majd Kocson és Dorogon tevékenykedett. 1920-ban került Siittőre mint adóügyi jegyző és 1921 óta mint főjegyző teljesíti hivatását. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz, olasz és albán fronton küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le. Ezüst Signum Laudis kardokkal, II. o. ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a seb. érem tulajdonosa. Működése alatt a község nagy fejlődésnek indult. A Polg. Lövész Egy., Levente Egy., Tűzoltó Test., Dalkör, Hangya és a Kaszinó elnöke. Az O. K. H. felügy. biz. elnöke. Neje: Hevér Ilona, gyermeke: Kornél. Dr. Varga Imre városi orvos, Komárom. Született 1907-ben Komáromban. Középiskoláit szülővárosában és Pápán, egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. Kórházi gyakorlatait Budapesten a Szent László, Szent István és a Horthy Miklós kórházakban végezte. 1935-ben került Komáromba mint spec. belgyógyász és MÁV pályaorvos, majd a tisztiorvos] tanfolyam elvégzése után 1936-tól mint városi orvos tevékenykedik. A Stefánia vezető orvosa és MÁV pályaorvos. Magánpraxist is folytat. Belgyógyá-