Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szes kulturális és jótékony egyesületek támogatója. Stiasny János ny. uradalmi intéző, Tóváros. Nagycenken 1845-ben született. Pályafutását a Széchenyi-uradalomban kezdte, majd Pölöskére és Nagykörére került, ahol mint gazd. ellenőr tevékenykedett. 1906-ban került a gróf Esterházy-uradalomba, ahol mint intéző teljesített szolgálatot 1922-ig, amikor 31 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Fia: néhai Aladár, aki az Iparművészeti Főiskola tanára és festőművész volt Budapesten, a világháború alatt orosz fogságban, 1920-ban hősi halált halt. Neje: Phertl Izabella, gyermekei: Jolán, férj. Ménich István gyógyszerész neje és Ödön gazdasági főintéző Békés megyében. Stingl József malombérlő, Környe. Tóvároson 1900-ban született. Iskolái elvégzése után a molnáripart édesatyja mellett sajátította el és abban szakképzettséget is nyert. Mint segéd Székesfehérváron, Ajkán, Keszthelyen, Csurgón stb. fejlesztette szaktudását, majd 1935-ben önálló lett és a környei grófi uradalom vízimalmát bérli. A malom modernül van felszerelve és kizárólag vámőrléssel foglalkozik. A község egyik legfontosabb ipari üzeme és állandóan négy embernek nyújt megélhetést. A világháború alatt a 19. vadászzlj. kötelékében az olasz fronton küzdött. A malmot nagy szakértelemmel személyesen vezeti. Stojanov Antal bolgárkertész, Komárom. Bulgáriában 1901-ben született. Iskolái elvégzése után a kertészetet édesatyja mellett sajátította el. 1923-ban jött Magyarországba, ahol előbb Győrben, üönyün és Miskolcon kertészkedett, majd 1936 óta Komáromban tevékenykedik. Jelenleg hét holdon folytat konyhakertészeti gazdálkodást. Kertészete motorikus erőre berendezett öntözővel rendelkezik. Édesatyja: néhai Stojan Stojanov a világháború alatt a szerb fronton 1916-ban hősi halált halt. Neje: Nikolova Mária, gyermekei: Miklós, Rozália és Mária ikrek. néhai Stöszner Géza urad. erdész, Dunaalmás. Ostfiasszonyfa községben 1872-ben született. Tanulmányait Sopronban és Pozsonyban végezte. Előbb a katonai pályára lépett, majd a gazdasági pályán működött tovább. Mint gazd. s.-tiszt Pozsony m.-ben kezdte működését, majd 1896-ban került a klostemeuburgi kanono.krend gombáspusztai uradalmába, ahol mint erdész, haláláig, 1929-ig tevékenykedett, özvegye: született Schenkengel Hedvig, gyermekei: Erzsébet, férj. Áprily Ernőné, Géza, Miklós, Hedvig, féj. Kovács Gézáné és Ernő. id. Strausz Antal gazdálkodó, Tata. 1877ben Tatán született. Iskolai elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd 1903-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 50 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt sógora, néhai Giber János, az orosz fronton hősi halált halt. 882 A községi képv.-test. tagja. A Tejszöv. alapítója és igazg. tagja. A Hangyának éveken át igazg. tagja volt. N-eje: Giber Erzsébet,, gyermekei: Antal és Imre. Dr. Stranszky János orvos, fogszakorvos, Tata. 1892-ben Hártán (Csehszlovákia) született. Középiskoláit Arnauban, egyetemi tanulmányait Prágában és Bpesten végezte. A fogorvosi szakképesítést a prágai egyetemen szerezte meg. 1919 óta Tatán fogorvosi működést fejt ki. A világháború alatt a 11. Landwehr-ezred kötelékében az albán fronton küzdött. A Polg. Lövészegyesület ügyvezetője, az evang. egyház világi elnöke. Az úri és tiszti kaszinó és a vadásztársaság tagja. Neje: Milne Elinor, angol, származású, gyermeke: János. néhai Streitenfels Frigyes m. kir. őrnagy, Komárom. 1881-ben született ősrégi katonacsaládból. A katonai akadémiát Bécsújhelyen végezte. Pályafutását Bécsben, az árkászoknál kezdte. 1902-ben mint hadnagy Komáromba került. 1909-ben lett főhadnagy és 1914-ben mint árkász zlj.-parancsnok került az orosz frontra, ahol 1915-ben százados lett. A háború alatt a törökhadseregnél is szolgált, a pasa közvetlen környezetébe volt beosztva. 1919-ben tagja lett a nemzeti hadseregnek és résztvett a megyei árkász zlj-ak megszervezésében. 1923ban lett őrnagy. Mint kiváló lovastiszt közismert volt. A MOVE megszervezője és tagja volt, kitüntetései: III. o. kat. érdemkereszt, török félhold, német vaskereszt, jub. és a polg. érdemérmek. Elhunyt 1924ben. Özvegye: szül Steiner Róza-Mária, aki a Szoc. Misszió tagja. Stréhli András gazdálkodó, Tarján. Szül. 1896-ban Tarjánban. Iskolái elvégzése után az ácsmesterséget tanulta ki s mint segéd Tatabányán fejlesztette szaktudását. A gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 12 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a 12. és a 6. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött 22 hónapon keresztül, egyízben súlyosan sebesült 24 sebbel a testében. 1917-ben fogságba esett s csak 1918-ban tért haza. 1930 óta vesz részt a község vezetésében, mint esküdt. A r. kath. egyházi iskolaszék tagja, az új Erdőbirtokosság felügyelőbiz. tagja. Neje: Huj Katalin, gyermekei Má:ia, Katalin, András, György és Erzsébet. Dr. Stromf Margit orvos, gyermekszakorvos Esztergom. Esztergomban született. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Orvosi diplomáját 1922-ben szerezte. Működését a Bródy Adél-gyermekkórházban kezdte, ahol előbb mint s.-orvos, később mint alorvos tevékenykedett 1929-ig. Utána három évig Bpesten, mint gyermekorvos önálló praxist folytatott. 1932-ben nyitotta meg rendelőjét Esztergomban, ahol mint gyermekszakorvos teljesíti hivatását. Édesatyja: