Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

zője volt a kultúrszakosztály létesítésének. Irodalmi téren kiváló munkásságot fejt ki, különféle cikkei, több tanulmánya jelent meg nyomtatásban. Önálló müvei közül pályadíjnyertes is előfordul. A Régészeti Társulat vál. tagja, Orsz. rabbi egy. vál. tagja, az Izr. Magyar írod. Társulat vál. tagja, a XII. izr. község kerület h. tanfelügyelője. Neje: Wechsler Gizella, az izr. nőegylet örökös vál. tagja. Gyermekei: Livia, oki. tanítónő, férj. Blumenthal Miklósné, György és Gyula. Dr. Spiegel Imre ügyvéd, Felsőgalla. Tatán 1897-ben született. Tanulmányait szülővárosában és Szegeden végezte. 1930-ban nyitotta meg önálló ügyvédi irodáját Felsögallán. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz, olasz és albán fronton küzdött, kétízben sebesült, s mint tart. hadnagy szerelt le. A Károly cs.-kereszt és a seb. érem 2 sávval kitüntetések tulajdonosa. Neje: Krausz Erzsébet. Spiegel Samu kereskedő, községi képv., Alsógalla. Bezin 1877-ben született. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és abban nyert szakképzettséget. Szaktudását Budapesten, Győrben és Szombathelyen fejlesztette, majd 1912-ben önálló kereskedő lett és megalapította a jelenleg is fennálló üzletét. Kereskedése egyike a legrégibb és legjobban felszerelt üzleteknek. A világháború alatt a 4. vadász zlj. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint a Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa szerelt le 1918-ban. A kgi képv.-test. virilis tagja. Az Ip. és Keresk. Körének és a Frontharcos csoport tagja. Neje: Koralek Katalin. Spielmann Jenő vegyeskereskedő, Bánhida. Bakonysárkányon 1900-ban született. Középiskolai érettségit Budapesten tett, majd az állatorvosi főiskola hallgatója lett. Később abbahagyva tanulmányait, a hentes és mészáros ipart tanulta ki és apósa üzletében a kereskedői szakmában nyert szakképzettséget. 1926-ban önálló kereskedő lett. Üzletében a vegyeskereskedés ágába tartozó textil, cipő, üvegáru, zománc- és porcellánáruk eladásával is foglalkozik. A világháború alatt a 69. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatott. Tiszti iskolát végzett s egy időre tagja volt a nemzeti hadseregnek is. Az Ip. és Keresk. Körének tagja. 2 évig elnöke és 2 évig pénztárosa volt az Egyesületnek. A Frontharcos csop. pártoló tagja. Neje: Király Irén, gyermekei: Sándor és Magda. Spilkó József vendéglős, Tóváros. 1889ben Tóvároson született. Iskolái elvégzése után az ács ipart tanulta ki s mint munkavezető a Balla cégnél tevékenykedett. 1930ban lett önálló ácsmester. Számos köz- és magánépület ácsmunkáját készítette mint vezető, vagy önálló mester. 1935-ig folytatta iparát, amikor a Vasútvendéglő tulajdonosa lett. Vendéglője 2 helységből áll és 3 vendégszobával rendelkezik. Kerthelyiség, tekepálya, hideg és meleg konyha áll a vendégek rendelkezésére. A világháború alatt az 5. hidász zlj. kötelékében az orosz fronton küzdött s mint szakaszvezető szerelt le. A kis ezüst és bronz v. é. és a Károly cs.kereszt tulajdonosa. Nejének első férje: néhai Szántó István, az orosz fronton hősi halált halt. Az Ipartestület agja, a T. T. C. pálya gondnoka és a Magy: Asztaltársaság választm. tagja. Neje: Kohn Irén. Sponer János mozgószínháztulajdonos, Esztergom. Szül. 1870-ben Esztergomban. Iskolái elvégzése után a keresk. pályára lépett és mint önálló kereskedő Budapesten tevékenykedett. Később kelmefestő gyárat létesített. 1914-ben lett vendéglős Esztergomban, majd 1917-től mint mozgószínháztulajdonos tevékenykedik. 1933-ban teljesen modernül hangos leadóval szerelte fel mozgóját. 1926 óta a dorogi Bánya-mozgó bérlője, melyet a saját költségén alakított át. Az üzlet vezetésében társa a nevelt fia: Tímár Imre. A világháború alatt a 26. gy.-e. kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Neje: Véki Mária. Stampf Károly üzemvezető, Csév. Piszkén 1903-ban született. Iskolái elvégzése után a vasesztergályos és lakatos szakmában nyert szakképzettséget s mint segéd Piszkén, Strassburgban és Budapesten fejlesztette szaktudását. Később Dorogon tevékenykedett. 1932 óta a helyi Adler H. Rt. üzemvezetője. A Polg. Lövészegylet tagja. Neje: Staudinger Hona, gyermeke: György. Stankovics Lajos igazg. kántor-tanító, Alsógalla. Bakonyoszlopon 1888-ban született. Tanulmányait Győrben végezte. Működését 1910-ben kezdte meg Alsógallán és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A világháború alatt a 19. gy.-ezred kötelékében az orosz és az olasz fronton küzdött. 33 hónapig orosz fogságban volt s mint a bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa szerelt le. A Hangya alapító tagja és ügyv. elnöke. A Leventeegyesületnek 12 évig volt vezetője. Népm. előadások vezetője és rendezője. A magyarosítás terén elért értékes eredményeiért számos elismerésben és pénzbeli jutalomban részesült. Neje: Riesz Mária. Stark József kőfaragómester, Piszke. Születtet 1862-ben Piszkén. Iskolái elvégzése után a kőfaragóipart tanulta ki s mint segéd és üzemvezető Budapesten és több nagyobb városban működött. 1893-ban lett önálló mester. Számos köz- és magánépület kőfaragó munkáit készítette Budapesten és vidéken. Jelenleg kb. 35 holdon gazdálkodást folytat és saját nevelésű állatokat tenyészt. 1929-ben a TESZ. elismerő oklevelével tüntették ki, melynek díszjelvényét Ferenc kir. herceg személyesen tűzte mellére. A Genoni és Palkovits 40-es Társaság elnöke. Az O. K. H. felügy. biz. tagja, a Hangya igazg. tagja és pénztárosa. Az Olvasó Kör igaz880