Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

•olasz harctéren teljesített katonai szolgálatot. Testvére: néhai S. Béla, 1916-ban az olasz fronton hősi halált halt. Neje: Franki Margit, gyermeke: Béla. Sinka András fűszer- és vegyeskereskedő, Esztergom-Tábor. Békésszentandráson született 1902-ben. Iskolái elvégzése után a géplakatos ipart tanulta ki s mint segéd Budapesten és Szolnokon fejlesztette szaktudását, majd önálló mester lett Tiszainokán. 1924-ben katonai szolgálatra vonult be és 12 évig tevékenykedett a 4. kerékpár zlj. kötelékében 1936-ig, amikor leszerelt mint őrmester. A 6 és 12 éves szolg. érdemkereszt tulajdonosa. 1936-ban megalapította a jelenleg is fennálló fűszer- és vegyeskereskedését. Neje: Gémes Anna, gyermeke: Edit. Sinka Ferenc Pál nyug. városi közgyám, Esztergom. Született Makón (Csanád m.) 1867 ápr. 2-án. Középiskoláit Esztergomban és Kecskeméten, egyetemi tanulmányait a bölcsészeti karon Budapesten végezte. Mint középiskolai tanár és lapszerkesztő Esztergomban kezdte meg pályafutását; majd pályát változtatva Esztergom város szolgálatába lépett és negyven éven át fejtett ki áldásos és szociális tevékenységet. 1930-ban vonult nyugalomba, de a rokkantügyeknek még ma is előadója a városházán, mint a ,,Honsz" helyi csoportjának igazgatója. Az esztergomi Szent István-napi és Nagyboldogasszony-napi ünnepségeket negyedszázadon keresztül ö rendezte. Brutsy Jánossal ő alapította az „Esztergomi Turista Dalárdát" is 1911-ben. Irodalmi munkásságát az „Esztergomi Hirlap" megalapításával kezdte, melynek 1892—94-ben szerkesztője és kiadótulajdonosa volt. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és történelmi Tár•suIat"-ot 1913-ban újból megszervezte és múzeumát a nyilvánosságnak átadta. Jelenleg a társulat igazgatója. Megalapítója és szerkesztője az „Esztergom Évlapjai" tudományos folyóiratnak, valamint szerkesztője az „Esztergomi Szent István Naptár"-nak, melyből eddig 15 évfolyam jelent meg. — Emellett széleskörű szociális tevékenységet fejtett ki. Nevéhez fűződik a „Páduai Szent Antal Egyesiilet"-nek és az „Egri Normá"nak P. Czirfusz Viktorinnel történt megszervezése. ö alapította az esztergomi „Credo" egyesületet is. Tudományos dolgozatai (Esztergom vármegye őskora, A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál, a Jánoslovagok esztergomi rendházai) az „Esztergom Évlapjai"-ban jelentek meg. Önálló munkái: „Szent István király tisztelete" és „Páduai Szent Antal csodái", mely utóbbi többezer példányban van elterjedve az országban. — A világháború alatt a 14. honvéd gyalogezred kötelékében a déli hadszintéren (Délszerbiában és Albániában) önálló hatáskörrel, mint Vasútbiztosító Osztag parancsnok teljesített hadi szolgálatot. Mint százados szerelt le; a bronz és ezüst Signum Laudis tulajdonosa. Délszerbiában teljesített szolgálata alatt, egy századához beosztott akadémiai festővel kifestette a prizreni főszékesegyházat, a letnicai kegytemplomot, a janjevói és ferizovicsi albán kat. templomokat. Neje: Novoszód Janka; gyerm.: dr. Sinka István oki. középisk. tanár és Sinka Erzsébet oki. kertész. A Sinka-család ősrégi magyar Simon (Simonka — Sinka) nemzetség leszármazói. Esztergom várát a tatárdúláskor Simon comes védte. A török uralom után Sinka György volt Esztergom első bírája. Sinka Ferenc Pál édesatyja Sinka Ferenc (meghalt 1904-ben) jóhírnevű építőmester, édesanyja Ehring Julianna volt. Atyja alkotásai Esztergomban: a jó Pásztor, Kálvária- és Orbánkápolnák, a Szentháromság-szobor, a belvárosi templom főoltára és számos magánépület. A bényi árpádkori templomot, mint műemléket ö renoválta; a verebélyi románstílü templomot ö építette, és számos templomot újított meg az esztergomi főegyházmegye területén. Sinkó Ferenc gazdálkodó, községi törvénybíró, Gyermely. 1897-ben Gyermelyen született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 23 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 3. tüzérezred kötelékében az orosz, olasz és francia harctéren küzdött s mint rokkant szerelt le. A bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. A község vezetésében 1927 óta vesz részt, előbb mint közs. képviselő, 1930 óta a község egyhangúlag megválasztott törvénybírája. A Legeltetési Társulat elnöke. Neje: Szalay Julianna, akinek édesatyja, Sz. János 12 évig volt a község bírája. Gyermekei: Etel és Lajos. Sinkó Mihály gazdálkodó, községi bíró, Szomor. Szül. 1892-ben Szomoron. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta és 1913-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 20 holdon gazdálkodik és fajtiszta állatokat tenyészt. A sárisápi kiállításon legutóbb III. díjat nyert kiállított üszőborjújával. A Hangya alapító tagja, jelenleg felügy. biz. tag. A Legeltetési Társulat elnöke, a Tejszövetkezet igazg. tagja és pénztárosa. A község vezetésében 1921 óta vesz részt. Mint elöljáró azután képv. és 1936 óta mint a község bírája, a járási gazdasági bizottság tagja és községi, alelnöke. Neje: Wagensommer Mária, gyermekei: Mihály, József, Ferenc, Mária és Erzsébet. Sinkovits Lajos sütőmester, Esztergom. Léván 1878-ban született. Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta ki s mint segéd Budapesten és Esztergomban fejlesztette szaktudását. 1918-ban lett önálló mester Csév községben, 1927-ben pedig Esztergomban telepedett le, ahol megalapította jelenlegi sütödéjét. Üzeme modernül berendezett és két kemencével rendelkezik. A világháború alatt a 15. hadtest kötelékében Szerajevóban teljesített katonai szolgálatot s mint 877