Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

között fülosztotta birtokát. Az O. K. H. elnöke 1897 óta, a Temetkezési egylet alapítója és elnöke. Tagja volt a kgi képv.-test.nek, majd a megyebizottság tagja lett, éveken át és volt alelnöke az iskolaszéknek is. A község bírája volt 16 évig. Neje- naftái Harmann Magdolna, gyermekei. József, Mária, Teréz, Magdolna és János. Schalkhammer Jánci3 gazdálkodó, Tarján. 1902 -ben Tarjánban született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd 1924-ben önálló gazda lett. Gazdaságában állattenyésztéssel foglalkozik, melyre különös gondos fordít. — Neje: Szalczinger Franciska, gyermekei: Erzsébet, János, Franciska, Anna és András. Schalkhammer János vendéglős és pékmester, Felsőgalla. Szül. 1878-ban Felsőgallán^ Iskolái elvégzése után az asztalos ipart tanulta ki s mint önálló mester 1904— 1912-ig működött. 1912-ben alapította meg a „Hazám" kávéházat Felsőgallán, ami később, 1924-ben saját kezelésében vendéglő lett. 1927-ben létesítette péküzemét, amely 2 kemencés, modern berendezésű. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében, mint kiképző altiszt tevékenykedett, majd az orosz fronton küzdött, ahol egyízben sebesült s mint 409í-os rokkant szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. Az Ipartestület alapítója, volt elnöke, jelenleg pénztárosa. A kgi képv.-test. virilis tagja volt. Neje: Reiner Katalin, gyermekei: Magdolna, Katalin, János és Emma. Schalkhammer József asztalosmester, Felsőgalla. 1885-ben született Felsőgallán. Iskoláit szülőhelyén és Mocsán, a szakiskolát Budapesten végezte. Utána az asztalos ipart édesatyja mellett tanulta ki, majd mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását és 1912-ben önálló épület- és bútorasztalosmester lett Felsőgallán. A világháború alatt a 10. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 5 év után rokkantan került haza. 1910 óta vesz részt a közügyek vezetésében. Az 0. K. H. felügvb. elnöke, volt pénztárosa. A Népművelődési Egyletnek 4 éve elnöke. — Neje: Fail Anna, gyermekei: Anna, János és Gizella. Scha'khammer József gazdálkodó, Tarján. Szül. 1893-ban Tarjánban. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1919-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 48 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. Környén a kiállításon csikójával díjat is nyert A világháború alatt az 5. táb. tüzérezred kötelékében teljesített szolgálatot. A község vezetésében előbb mint elöljáró, jelenleg mint virilis képv. vesz részt. Az O. K. H. igazg. és a r. kat. egyház iskolaszéki tagja. Nejei Krancz Katalin, gyermekei: József, Mária és Katalin. drózendorfi dr. Schalkház Lipót állatorvos, Szőny. Esztergomban 1908-ban született. Középiskoláit szülővárosában, az állatorvosi főiskolát Budapesten vigezte. 1933ban a főiskolán 8 hónapig működött, ahol a szövet- óo élettanon specializálta magát éo isM-^ben avatták doktorrá. Komáromban kezdte el működését, majd 1935-től Szőny községben tevékenykedik. A nemzeti hadSeregben a komáromi 11. h. tüzéreknél szolgált s mint önkéntes főtüzér szerelt le. Schamberger András gazdálkodó, Alsógalla. 1896-ban született Alsógallán. A Hangya elnöke, a Temetkezési Egylet vezetőségi tagja és ellenőrző közege. Az iskolaszék tagja. Neje: Szabó Mária, gyermekei: András és Erzsébet. Schau Vilmos oki. műkertész, Tóváros. Németországban 1882-ben született. Iskoláit és a kertészeti szakiskolát Kösztviczen végezte. Gyakorlatban tanulta a virág- és műkertészetet. Szaktudását Németországban, Ausztriában és Magyarországon gyarapította. 1914-ben telepedett le" Tatára, ahol a gr. Esterházy uradalom fökertésze lett. 1922 óta önálló kertész Tóvároson. Kertészete 1400 négyszögölön fekszik és 5 központilag fűthető üvegházzal rendelkezik. Főleg cserépvirágokat termel, a cyklamen tenyésztése a speciális foglalkozása, amelynek magtermelése miatt az egész országban ismerik nevét. Komáromban és Felsőgallán virágüzlete is van, ahol a saját virágjait árusítja. Az evang. egyház presbitere. Neje: Czehmeister Mária, gyermekei: Gertrúd és Magda. Schaub János vendéglős, Dömös. Visegrádon 1874-ben született. Iskolái elvégzése után a sütő és a vendéglős ipart tanulta ki s mint önálló pékmester Pilismaróton tevékenykedett. 1909-ben telepedett le Dömösre, ahol megalapította jelenleg is fennálló jóhírű vendéglőjét. A világháború alatt az orosz fronton küzdött, ahonnan súlyos betegen tért haza. A község vezetésében 6 évig mint kgi pénztáros, majd 1918 óta mint virilis képv. vesz részt. Neje: Gresz Julianna, gyermeke: János. Scháffer József gazdálkodó, községi pénztárnok, Leányvár. 1883-ban született Leányváron. Iskoláit szülőfalujában végezte s utána az ipari pályára lépett és a szíjgyártó iparban nyert Esztergomban szakképzettséget, ahol mint segéd 2 évig működött. Ipara mellett édesatyja házánál sajátítja el a gazdálkodást és i 908-ban vette át édesatyja gazdaságát. A világháborúban a 14-es tüzérek kötelékében az orosz és olasz fronton 45 hónapig teljesített szolgálatot. A Károly cs.-kereszt és bronz vitézségi érem tulajdonosa. 1910 óta vesz részt a község vezetésében mint törvénvbíró, községi bíró, pénztárnok. Tisztségeit mindig közmegelégedésre töltötte bet A Hitelszövetkezet alapító tagja és elnöke volt, a Faluszövetség elnöke volt. A r. kat. egyházközség tanácstagja. Neje: Kreitner Mária, gyermekei: Mag868