Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Iái elvégzése után a köfaragóipart tanulta ki s mint munkavezető, fivérénél gyarapította szaktudását. 1922-ben lett önálló mester. Épület és sírkő munkákat végez. Részt vett a bpesti egyetem és a bpesti nagymezőutcai távbeszélő palota stb. építkezésében. A Komárom város hősi emlékművét és a gerecsehegyi prímási nyaraló kőfaragó munkáit egyedül végezte. Üzemét még 1858-ban édesatyja, néhai Rádl Endre alapította. Községi képv. test. tag, Olvasókör alelnöke, a Süttő és vidéke Ipartestület alelnöke, az áll. elemi iskola gondnoksági tagja és a róm. kat. egyházközség világi elnöke. Rákóczy Lajos vezető-jegyző, Vértesszöllős. Pakson 1884-ben született. Középiskoláit és a jegyzői tanfolyamot Bpesten végezte. Közigazg. pályafutását Tolna m. Bölcskén kezdte 1901-ben. 1904—1908-ig Vértesszöllösön, mint segédjegyző és 1908-tól megszakítás nélkül, mint a község vezető-jegvzője teljesíti hivatását. Minden helyi hazafias, kulturális és jóléti intézmény alapításában és vezetésében részt vett és a község fejlesztése és a magyarosítás terén kiváló érdemeket szerzett. Á háború alatt a Vöröskereszt részéről elismerő okiratban részesült a háború alatt teljesített értékes szolgálatának elismeréséül. A Levente és sportegyesület elnöke, a tűzoltók parancsnoka és az iskolaszék tagia. Neje: Recsák Ilona, akinek édesatyja néhai R. József 20 évig volt a község vezető-jegyzője. Gyermekeik: Ilona: férj. dr. Kulcsár Géza h. ezredorvos neje és Juliánná: férj. Perlaki János aliegyző neje. vitéz Rákos Jáncis kgi. tanító, ref. kántor, Kisigmánd. Pakson 1891-ben született. Tanulmányait Sopronban és Pakson végezte. Pályafutását 1911-ben Kisigmándon kezdte, ahol azóta tanít. A világháború alatt a 17. gy.-e. kötelékében az orosz, olasz és román fronton küzdött, kétízben sebesült s mint tart. főhadnagy szerelt le. I. o. ezüst v. é., '2 bronz v. é, Károly cs.-kereszt seb. érem és a háb. emlékérem tulajdonosa. 1926-ban avatták vitézzé. Isk. kiv. Népm. ügyvezetője, Levente főoktató, helyettes anyakönyvvezető, iskolaszéki jegyző és ref. kántor. Neje: Kiss Lenke. Rákosi Károly isk. igazgató, Dorog. 1887-ben Esztergomban született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Pedagógiai működését Ács községben kezdte, ahol 11 évig mint r. kat. isk. tanító tevékenykedett. 1919-ben került a Dorogi Bányatársulat elemi iskolájába, mint igazgató-tanító és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A világháborúban a 26. gy.-e. kötelékében vett részt és súlyos tüdőlövéssel került haza. Az isk. kiv. népm. vezetője, a TESz. alelnöke, a várm. Tanító Egy. elnöke és a Frontharcos csoport alelnöke. A megyebizottság tagja. Neje: Binder Mária, gyermekei: Károly, Magda és László. Rátvai Tibor bir. végrehajtó, Tóváros. 1902-ben Mármarosszigeten született. Középiskoláit Tatán végezte. A bírósági végrehajtói vizsgát a győri kir. törvényszéknél tette le. 1935 óta Tóváros községnél ideiglenes minőségben, mint községi végrehajtó működik. Recsák Géza vezető-jegyző, Alsógalla. Gyermelyen 1878-ban született. Középiskoláit Tatán, a jegyzői tanfolyamot Bpesten végezte. Pályafutását Tóvároson kezdte, mint segédjegyző és 1901-ben adóügyi jegyző lett. 1906—1918-ig vezető-jegyző volt Héregen, 1918—1921-ig a járás székhelyén működött, majd 1921 ápr.-tól Alsógalla vezető-jegyzője. Héregen a földváltság ügyét az ő emlékirata alapján rendezték. Alsógalla háztartását annyira rendbehozta, hogy a pótadó 470%-ról 48%-ra csökkent. Uj utakat, községházát, plébániát, járványkórházat, aljegyző és főjegyző lakást épített. Pótadóalapot teremtett és rendezte a község és a bánya viszonyát. A Levente, Tűzoltó és Polgári Lövész Egyesületek elnöke. A helyi közművelődési előadások elnöke. Az Alsógallai Iparosok és Kereskedők Olvasó Körének és dalárdájának díszelnöke. Minden községbeli intézmény alapítója. Neje: Ring Etelka. Gyermeke: Géza m. kir. honvédfőhadnagy. gyulafalvi dr. Rednik Tibor orvos, Tata. 1901-ben Rahó (Mármaros m.) községben született. Középiskoláit Mármarosszigeten, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Működését 1926-ban kezdte a Szent István kórházban, majd a törökbálinti MABI tüdőszanatóriumban tevékenykedett. 1932-ben lett MABI körzeti orvos. 1936 óta működik Tatán. A MÁK, a posta és az Esterházy uradalom orvosa. Magángyakorlatot is folytat. Neje: Gáspár Klára, akinek édesatyja a tatai járásbíróság elnöke. Regőci Géza kántor-tanító, c. igazgató, Csév. 1892-ben Déván született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Pályafutását Hunyad megyében kezdte, majd Ráckeresztúron tanított, ahol 1919—1935-ig, mint iskolaigazgató tevékenykedett. 1935-ben Csév községbe került, mint áll. isk. tanító, c. igazgató és azóta itt teljesíti hivatását. A világháborúban a 23. h. gy.-e. kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le. I. o. ezüst v. é., Károly cs.-kereszt és a háb. emlékérem tulajdonosa. A képv. test. tagja, a férfi dalárda megszerzője és vezetője, az isk. kiv. Népm. ügyvezetője. Neje: bátori Vasváry Anna, gyermekei: Magdolna és Anna. Regős Ferenc r. kat. kántor-tanító, Máriahalom. Csolnokon 1912-ben született. Tanulmányait Esztergomban végezte. Működését Csolnokon kezdte 1935-ben, majd Máriahalomra került, ahol 1936 óta tevékenykedik, mint tanító és a kántori teendőket is ellátja. Az Ifjúsági Vöröskereszt egy. és az isk. kiv. népm. vezetője. 859