Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

község presbítere volt. Elhúnyt 1935-ben. Édesanyja szül. Péntek Apollónia. Édes­atyja halála után 1935-ben lett önálló gazda és fivérével együtt kb. 220 holdon gazdál­kodik. A nemzeti hadseregnek egy éven át tagja volt. Édesanyja képviseletében virilis tagja a képv. testületnek. Neje: Máté Er­zsébet, gyermeke: Gyula. Fivére M. Péntek József 1909-ben szüi. Ácson, iskoláit ugyan­itt, a gazd. iskolát pedig Kecskeméten vé­gezte. 1906 óta önállóan gazdálkodik csa­ládi birtokán. Neje: Bartha Ilona. Péntek Lajos gazdálkodó, Ács. Született 1878-ban Ácson. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást szülei mellett tanulta, majd 1906-ban önálló gazda lett. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött s mint őrmester szerelt le 1918-ban. A község vezetésében 1921— 1930-ig, mint bíró vette ki részét. Az O. K. H. igazg. tagja, a Hangya felügyb. tagja, a Gazdakörnek és a Legeltetési Társ.-nak elnöke, a ref. egyház gondnoka. Volt me­gyebiz. tag és ref. presbiter. Neje: Varga Mária, gyermekei: László, Erzsébet, Lajos és Terézia. Péntek Lajos adóügyi jegyző, Ács. 1898­ban született Ács községben. Középiskoláit Komáromban és Pápán, a közgazdasági tan­folyamot Győrben végezte. 1918-ban kezdte meg működését, mint gyakornok Ácson, majd 1922-ben választották meg aljegyző­nek és 1926 óta megszakítás nélkül mint adóügyi jegyző teljesíti hivatását. Az O. K. H. és a Hangya felügybiz. tagja. Édesatyja: néhai Péntek Sándor kisbirtokos volt, el­húnyt 1916-ban. Neje: Péntek Janka, gyer­mekei: Klára, Janka-Katalin és Ilona. Péntek Lőrinc kisbirtokos, közs. képv., Ács. 1873-ban született Ácson. Iskolái el­végzése után édesatyja mellett sajátítja el a gazdálkodást és 1904-ben lett önálló gazda 24 holdon. Jelenleg kb. 60 holdon gazdálkodik és fajtiszta állatokat tenyészt, melyek között törzskönyvezett lovak is van­nak. A világháború alat a 31. h. gy.-ezred kötelékében a szerb és az albán fronton teljesített szolgálatot. A községi képv.-test.­nek virilis tagja volt. Jelenleg választott pót­tagja. A ref. egyház presbítere, a Hangya választm. tagja. Neje: Péntek Mária, gyer­meke: Julianna, férj. Pusztay Ferencné, ref. tan. neje, Apollónia, férj. Maller Lajosné, Mária oki. tanítónő, férj. Pusztay Józsefné, adóügy, jegyző neje, Zsuzsanna, férj. Pén­tek Lászlóné. felpéci Péntek Pál földbirtokos, v. ország­gyűlési képviselő. 1885-ben született Ács községben. A pápai ref. főgimnázium öt osztályának elvégzése után a komáromi két­éves gazdasági iskolának hallgatója volt. Mint póttartalékos a világháborúban 1914. aug. 1-től 1914. nov. 20-ig az orosz fron­ton harcolt, ahol megsebesült. 1914. nov. 20-án orosz fogságba esett és a szibériai Krasznójarszkban 1921. júl. 15-ig volt hadi­fogoly. Az 1911-ben megalakult nagyig­mándi választókerület kisgazdapártjának megalakulása óta elnöke. A kisgazdamoz­galom szervezésében 1910 óta vesz részt és 1911-től a háború kitöréséig az Országos Kisgazdapártnak igazgatósági tagja volt. Elnöke az Ácsi Gazdakörnek és 1910-től a vm. tvht. bizottsági tag. Igazgatósági tagja az O. K. H.-nak és elnöke volt az ácsi Han­gya szövetkezet felügyelőbizottságának. Igazgatósági tagja a Komáromi Hengerma­lom rt.-nek és a Komáromvidéki Hitelbank­nak, tagja továbbá a Komárommegyei Gaz­dasági Egyesületnek. Közügyekkel már ko­rán kezdett foglalkozni és a háború előtt a „Magyar Lobogó" című kisgazdalap mun­katársa volt. A nagyigmándi kerületben vá­lasztották meg egységespárti programmal. Péntek Sándor községi adóügyi jegyző, Ács. 1899-ben született Ács községben. Kö­zépiskoláit Győrben, a közigazg. tanfolya­mot Szombathelyen végezte. Működését Környén kezdte, mint aljegyző, majd 1923­ban Ácsra került, ahol előbb mint aljegyző, majd 1926 óta mint adóügyi jegyző tevé­kenykedik. A világháború alatt a 12. gy.-e. kötelékében teljesített katonai szolgálatot. 1923 óta az O. K. H. könyvelője. Neje: Szily Vilma, gyermekei: Sándor és Etel. Pénzes Lajos vezetékfelügyelő, Nagyig­mánd. Szőnyben 1905-ben született. Közép­iskoláit és a technológiát Budapesten vé­gezte. Utána a villanyszerelői szakmát ta­nulta ki Komáromban s mint segéd Buda­pesten az Elektromos műveknél 5|/ 2 évig és a Dorog-vidéki vili. rt.-nél fél évig gyara­pította szaktudását. 1930-ban lépett a Du­nántúli vili. rt. szolgálatába és 1932 óta a nagyigmándi vezeték-felügyelőség vezetője. Neje: Harcsa Ilona, gyermekei: Ilona és Pál. Pénzes Márton gazdálkodó, községi bíró, Kömlöd. Szül. 1882-ben Kömlődön. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd 1903-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 40 hold bérleten gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart, melyek között kiállí­táson oki. nyert, tehenei is vannak. A világ­háború alatt a 11. vadászoknál teljesített katonai szolgálatott. Nejének két unoka­öccse a háborúban hősi halált halt. Köz­ségi bíró 4 éve egyhangú választás alapján, 9 evig volt törvénybíró, közs. képv.-test. tag vál. alapon. A ref. egyház presbítere, az O. K. H. igazg. tagja, a Hangya felügyb. tagja, stb. Neje: Huszár Erzsébet, gyerme­kei: József és Ferenc. Péternák János ny. államp. főtanácsos, Esztergom. Selmecbányán 1867-ben szüle­tett. Középiskoláit Losoncon, jogot Buda­pesten hallgatott. Működését Selmecbányán az adóhivatalnál kezdte, onnan Ipolyság, Körmöcbánya, Vác és Lévára helyezték, ahonnan menekülnie kellett hazafias maga­tartása miatt és igy került Esztergomba, mint tanácsos. Később mint főtanácsos és

Next

/
Oldalképek
Tartalom