Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

II. Lajos király. 1516—1526. Mielőtt Ulászló utódjával: II. Lajos királlyal foglalkoznánk, ígéretünk szerint Bakócz Tamás prímás tevékenységéről kell beszámolnunk. Egri püspök és kancellár volt akkor Bakócz Tamás, amikor az 1497-iki országgyűlésen a köznemesség azt követelte, hogy szűnjön meg az a gyakorlat, hogy egyházi férfiak világi tisztséget is betöltsenek. Ebben az időben következett be Hippolit •— akkor már bíbornok — lemondása s Ulászló a már említett országgyűlés kívánságának megfelelően Bakóczot felmentette a kancellárságtól és a Rómával folytatott tárgyalások eredményeképen az esztergomi prímási székbe emelte. A prímási széket Bakócz az említett tárgyalások után egy év múlva, 1498-ban foglalta el és legelső teendőjének tartotta az érsekség zilált anyagi és birtokviszonyainak rendezését. Bizonyított tény, hogy ebbeli igyekezete az érseki jövedelmeket jelentékenyen fokozta. Bakócz kápolnája. A rendkívül vallásos, nagyműveltségű, minden tudomány és művészet iránt kiváló érzékkel viseltető egyháznagy 1506-ban az esztergomi várban a Boldogságos szűz tiszteletére gyönyörű kápolnát emeltetett. A török hódoltság alatt a hazai renaissance építészetnek ez a remek alkotása romba dőlt ugyan, azonban, amikor Rudnay prímás 1823-ban a mai főszékesegyház építtetéséhez kezdett és az építkezéstől délre esett romokat feltáratta, tünt ki igazában, hogy a kápolnáról szóló régi ismertetések milyen hűséggel írták körül ezt a műemléket. A kápolnának vörös márványból csiszolt falai az alaptól az egykor elpusztult kupola kötéséig, teljes épségben jelentkeztek és az Andrea Ferucci firenzei mester kezéből kikerült oltár, nemkülönben az oltárkép, — mely ismeretlen művész alkotása — szintén nem mutatták az egykori ostromok rongálásait. Bakócz Tamás az 1507-ben elkészült kápolnát méltó módon felszenteltette és nagyértékű arany- és ezüstkészlettel láttatta el. A kápolna egykori gazdag felszereléséből egy kehely maradt fenn, mint olyan, amely a hazai ötvösség kiváló fejlettségét mutatja, továbbá a ma is vagyont érő, Olaszországból származott, miseruhák. Voltak a kápolnában ékes szertatási könyvek is, nevezetesen egy, a káptalani zsolozsmáknál használatos Graduálé és a prímás misekönyve, amelyet ez idő szerint Zágrábban őriznek. Forrásaink szerint Bakócz prímásnak jeles könyvtára is volt és abból csupán egyetlen egy könyv maradt itt emlékül, nevezetesen Cicerónak a „Szónokokról" címen írott müve, amelyet a Nemzeti Múzeumban őriznek. Minthogy II. Ulászlót, aki 1516-ban elhalálozott, Bakócz Tamás túlélte, kénytelenek vagyunk a kitűnő egyházfejedelem további élettevékenységének ismertetését időlegesen megszakítani azért, mert meg kell ismerkednünk azokkal az állapotokkal, amelyek II. Lajos király trónralépése idején uralkodtak. Az ország közállapotai ebben az időben válságosak voltak. A nép a legészvesztőbb nyomorba süllyedt. A közgazdasági élet teljes agóniába merült. Az új király tapasztalatlan, alig serdülő ifjú, akit a nevében kormányzásra hivatottaknak irányítaniok kellett volna, de ezek e helyett inkább arra törekedtek, hogy a királynak a szórakozások és mulatozások sorozatát biztosítsák. A már II. Ulászló alatt folyton üres kincstár állapota is változatlan, mert 91