Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Oltósy Rezső botgyáros, Esztergom. — 1883-ban Esztergomban született, középiskoláit Esztergomban és Késmárkon végezte, majd édesatyja, néhai O. Ferenc botkeszítő üzemének vezetését vette át, melyet a mai napig végez. Az esztergomi kiállításon díszoklevéllel és aranyéremmel lett kitüntetve. A világháborúban négy évig teljesített katonai szolgálatot a 26. gy.-ezredben. A szentgyörgymezei r. k. egyházközség pénztárosa, a turista egyesület alapító tagja. — Neje: Varga Viktória, gyermekei: Maria és Rezső. dr. Oravecz Gyula kórházi főorvos, Esztergom. 1893-ban született. Középiskoláit Szatmárnémetiben végezte, s az orvosi diploma elnyerése után 1921-töl az esztergomi Kolos-kórház különböző osztályain működik. 1928 óta rendelő főorvos, OTI orvos, OTBA szakorvos. Végigküzdötte a világháborút, számos kitüntetés tulajdonosa. Az orsz. orvos szöv. esztergommegyei fiókjának titkára, az OTI orvosi tanácsának tagja. Orbán Lajos ny. községi főjegyző, Tóváros. Kisbéren 1865-ben született. Tanulmányait Szombathelyen végezte. Működését Kisbéren kezdte meg, majd Császár község aljegyzője lett és 1892-ben választják meg Vérteskethely főjegyzőjévé, ahol 1929-ig, nyugalomba vonulásáig tevékenykedett. A Hangya, O. K. H. és a téglagyár alapítása fűződik nevéhez. A polgári hadi érdemkereszt kitüntetést kapta szolg. elismeréseül. Neje: Hörömpöli Paulin, gyermekei: László, Erzsébet, Margit, János és Lenke. Orbán László aljegyző, Tardos. 1895-ben született Vérteskethelyen. Középiskoláit Győrött, Tatán és Székesfehérváron végezte. Mint aljegyző Vérteskethelyen kezdi el működését, onnan 1929-ben került Tardosra. A világháborúban a 69. gy.-ezredben az orosz, román és olasz fronton harcolt, mint hadnagy szerelt le. Az Actio Catholica elnöke, az Önk. Tűzoltó Testület parancsnoka. Neje: Krizsán Ilona, gyermekei: Ilona és Éva. néhai Orbán Márton hiv. vezető, Esztergom. Csík megyében 1893-ban született. Iskolái elvégzése után a pénzügyminisztérium szolgálatába került s mint hivatalvezető Nyitra, Budapest, Esztergom, Nyergesújfalu, Letenye és Vámosmikolán működött az ottani vámhivatalokban. 1932-ben húnyt el. Özvegye: szül. Matusinecz Anna, gyermekei: Ottila és Elemér. ordódi és alsólieszkói Ordódy Mária áll. óvónő, Csolnok. Nyitra megyében Nagycsóta községben született. Tanulmányait Sopronban végezte. Működését mint beosztott tanítónő Cifferen kezdte, onnan Sopronbánfalvára kerül és 1932 óta Csolnokon működik, mint az áll. óvoda óvónője. Orovits János Mihály oki. középiskolai tanár, Esztergom. 1910-ben Pápán született. Középiskoláit Pápán, Pannonhalmán és Győrött végezte, a teológiát Pannonhalmán és 1934-ben szentelték fel. Működését Párisban kezdte el, mint segédlelkész, onnan Esztergomba került. Párisban Mécs László költészetéről a kat. egyetemen előadást tartott. Francia és a latin nyelv tanára. Orsa István ny. m. kir. csendörtiszthelyettes, Komárom. A barsmegyei Fakóvezekényen 1884-ben született. Katonai éveit a 15. komáromi tüzérezredben töltötte és mint tizedes lépett ás a csendörséghez 1908-ban. Pozsonyban, Kismodrón, Érsekújváron, Pancsován és Csolnokon már őrsvezetői rangban teljesítette szolgálatát 1927. dec. l-ig. Több kitüntetés és dicsérő okirat tulajdonosa. A világháborúban az orosz és albán fronton harcolt, a koronás ezüst érdemkereszt, a szolgálati és mozgósítási érem, a jubileumi kereszt, stb. kitüntetést kapta érdemeinek elismeréséül. Sógora: Benyó János hősi halált halt. Felesége: Illés Viktória, leánya: Viktória. Osztás Imre igazg., tanító, Tokod. Turóc megyében 1888-ban született. Tanulmányait Érsekújváron és Znióváralján végezte. Dombelvényen kezdte meg működését, majd Kisbellegre került, ahonnan a csehek hazafias magatartása miatt Brünbe és Pozsonyba vitték és 14 hónapig bebörtönözték. 1922 óta Tokodon teljesíti hivatását, mint igazg. tanító és iparostanonciskolai igazgató. A világháború alatt az orosz harctéren küzdött háromízben sebesült s mint 25%-os rokkant szerelt le. A „Munkás Ifjú" című lap állandó munkatársa, Népm. ügyvezetője. Magyarosítás terén elért eredményeiért több kitüntetésben részesült. Neje: Rónai Amália, gyermekei: Margit és Imre. Ottinger Gyula műépület- és géplakatosmester, Komárom. 1893-ban Szönyben született. Középiskoláit Komáromban, a fa- és fémipari szakiskolát Győrött végezte, majd Székesfehérváron s vasútnál mint művezetőgyakornok ténykedett. A világháborúban a 6., később a 37. nehéztüzéreknél az orosz, román, albán és olasz harctéren küzdött. Háború után saját erejéből lett önálló mester. Darálómalma is van. Neje: Rónay Stefánia, gyermekei: György és Nándor. Ösze Géza oki. vajmester, Tata. 1914ben Vitnyéden született. Középiskoláit Kapuváron, a tejipari szakiskolát a VitnyédiCsermajorban végezte. Működését Csengődön kezdte és 1934-ben került Tatára, mint oki. vajmester. A Tejipari üzemvezetők és a Magy. Tejiparosok Orsz. Szövetségének tagja. Neje: Sváb Teréz. ötömösi Ida áll. el. tanítónő, Sárisáp. — Budapesten született. Középiskoláit és a képzőt Nagyváradon végezte. Oklevelét 1919-ben szerezte. Mátyuson kezdte meg működését mint h. tanítónő és 1933-ban került Sárisápra, mint h. tanítónő és 1937 óta pedig mint kinevezett r. tanítónő teljesíti hivatását. Az isk. kiv. népm. bizottság 837