Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
1935 óta Héreg község plébánosa. A képv. test. tagja. A Hangya és az O. K. H. vezetőségi tagja. A Levente egyesület elnökségi tagja. Molnár Károly kisbirtokos, községi közgyám, Ács. 1886-ban született Ács községben. Iskolái elvégzése után a szülői háznál a molnár ipart tanulta ki. 1919-ben, édesatyja halála után lett önálló molnármester és a darálómalom vezetője. 1928-ban a malmát a cukorgyár földben megváltotta és azóta gazdálkodik és fajtiszta állatokat tenyészt. A világháborúban a 31. gy.-ezredben az orosz és olasz fronton küzdött s egyízben súlyosan sebesült. Kitüntetései: II. o. ezüst és bronz v. érem, K. cs.-kereszt és a seb. érem egy csíkkal. Testvére, néhai M. József 1917-ben az olasz harctéren hősi halált halt. A község vezetésében is részt vesz előbb mint előljáró, jelenleg közgyám. Iskolaszék tagja, a róm. kat. Egyházközség tanácstagja és a Gazdakör választm. tagja. Neje: Zsebők Mária, gyermekei: Mária, Teréz és Miklós. vajkai Molnár Matild oki. igazg.-tanítónő, Esztergom. Magyaróváron 1848-ban született. Iskoláit Pozsonyban végezte. Pedagógiai működését Rimaszombaton kezdte, majd Nagyszombat és Moson község iskolájában tanított és innen került Csongrád m. Sándorfalvára, ahol 19 éven át egyfolytában működött. 1921-ben 41 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Ez alkalommal a minisztérium és az iskolaszék részéről kitüntetésben részesült. Édesatyja: néhai Molnár Lipót főszolgabíró volt Magyaróváron, édesanyja: néhai Antóny Hermina. Hét testvére volt, akik közül csak egyedül ő van életben. 1919-ben telepedett le Észtergomba. Molnár Mihály gazdálkodó, Tata. 1879ben Tatán született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 21 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a 31. honv. gy.-ezredben a szerb és olasz fronton küzdött, ahol, Görz ostrománál 1916-ban fogságba esett és csak 39 hónapi fogság után tért haza. Évek óta a ref. egyház presbitere, a Hangya felügy.biz. tagja és a Takarékpénztár választm. tagja. 4 éve a községi képv. testület választott tagja. Neje: Barna Júlia, gyermekei: Mihály és Erzsébet. ifj Molnár Sándor gazdálkodó, vendéglős, Tata. Szül. 1887-ben Tatán. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett fejleszti gazdasági szaktudását, majd a családi birtokon gazdálkodik. 1936-ban átvette a nagyatyja által alapított vendéglő vezetését. Részt vett a tatai kiállításon, ahol sajátnevelésű állataival díjat és oklevelet nyert. A világháborúban az orosz harctéren küzdött a 12. közös gy.-ezredben, kétízben sebesült, s mint tizedes szerelt le. A Károly cs.-kereszt kitüntetés tulajdonosa. Két testvére: József és László az orosz fronton hősi halált haltak. Évek óta presbitere a ref. egyháznak, a gazdakör és tejszövetkezet ig. tagja és a Hangya felügyb. tagja. Neje: Nagy Mária, gyermekei: István, Sándor és Erzsébet. Monostori Pál r. kat. igazg., kántortanító, Dág. Pusztaberkiben 1883-ban született. Tanulmányait Budapesten és Esztergomban végezte. Működését Bátorkeszin kezdte meg, majd 1913-ban került Dág községbe, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. 1937-ben lett igazg.-tanító. A világháborúban az orosz fronton küzdött, egyízben súlyosan sebesült. A községi képv. test. virilis tagja, a Levente egyesület főtitkára, a vöröskereszt Egyesület és a népm. Egyesület vezetője. Neje: Hagara Mária oki. tanítónő, gyermekük: Gabriella, férj. dr. Kazay Lászlóné, István orvos, Pál joghallgató. Dr. Monsberger Ulrick bencés tanár, Esztergom. Tormafalun 1905-ben született. Középiskoláit Sopronban, a teológiát Pannonhalmán és az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1931-ben szentelték fel. — Pályafutását 1931-ben kezdte meg Esztergomban, mint német-latinszakos tanár és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A cserkészcsapat vezetője, a X. cserkészkerület intéző bizottságának tagja, a Kongregatio felsőszakosztályának vezetője. Irodalmi munkásságot is fejt ki, számos cikke jelent meg a helyi lapokban. Édesatyja: néhai M. Lőrinc a világháborúban szerzett betegségéből kifolyólag 1925-ben hősi halált halt. Mór Gyula képesített kertészmester, Dorog. Eperjesen 1876-ban született. Iskolái elvégzése után a kertészetet tanulta és mint képesített kertész, számos uradalomban tevékenykedett, majd 1917-ben a Dorogi Bánya Társulat kertészeti vezetője lett. 1930ban önálló kertészetet alapított. A Társulat tulajdonát képező 110 holdon gyümölcsés virágkertészetet vezet. A saját kertészetében főleg dísznövények és törzsgyümölcsös faiskolát tart. A magy. kir. áll. Növényvédelem helyi megbízottja. Számos kiállításon vett részt, ahol 12 oklevelet és egy értékes díjat nyert. Szak- és kultúrelőadásokat tart. Neje: Lakos Krisztina, gyermekei: József, László, Gyula és Margit, férj. Balázs Lajosné. Móró Lajos malombérlő-molnármester, Szend. 1904-ben Szend községben született. Középiskoláit Győrben végezte, majd a molnár ipart tanulta ki. Mint molnár Veszprém, Fejér és Komárom megyében gyarapította szaktudását és 1934-ben önálló malombérlö molnármester lett. A község tulajdonát képező darálómalmot bérli és főleg árpa és tengeri darálását végzi. Napi teljesítőképessége a malomnak kb. 30 q. A községi képv. testületnek virilis tagja. A polgári lövészegvlet tagja. marthosi Mórocz Sándor városi állatorvos, Komárom. Szül. 1904-ben Komáromban ősrégi nemesi családból. Tanulmányait szülővárosában és Pápán, az állatorvosi főisko824