Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

le. A bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a háborús emlékérem tulajdonosa. Leventeföoktató és a Tokod-altárói Önk. Tűzoltótestület parancsnoka. Neje: Kotra Mária, gyermekei: Ferenc és László. Molnár Ferenc gazdálkodó, Tata. Született 1870-ben Tatán. Iskolái elvégzése után az édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást és jelenleg mint önálló gazda kb. 60 holdon gazdálkodik. Unokaöccsei: Molnár Ferenc és Soós Ferenc a világháborúban hősi halált haltak. Hosszú évek óta a ref. egyház presbítere, a Gazdakör és a Tejszövetkezet választm. tagja. Neje: Körmendi Lidia, gyermekei: Lidia, Mária és Ferenc. Molnár Gyula evangélikus s.-lelkész, Esztergom. 1914-ben Sopronban született, ahol tanulmányait is végezte. Működését 1936 X. 1-én kezdte meg Esztergomban mint az Esztergom—Dorog missziói egyházközség megb. lelkésze. Az esztergomi evang. nőegylet titkára. "Molnár Gyuláné szül. Mikos Margit szőlőbirtokos, Koppánmonostor. Törzsgyökeres komáromi famíliából származik. Édesatyja: néhai Mikos Nándor kiváló építész és szőlőbirtokos volt. Nevéhez fűződik a komáromi igazságügyi palota, a gr. Majláth-iskola építése stb., 1903-ban a gőzfürdő újjáépítését is ő végezte. Édesanyja: néhai Hoffer Lujza. Jelenleg kb. 13 holdon bor- és csemegeszőlőt, 9 holdon pedig gyümölcsöt termel. Szőlőjét vitéz Harsányi József kezeli. A község jótékony egyesületeinek munkájában tevékeny részt vesz. Molnár Imre kovácsmester, Kocs. 1886ban Kocs községben született. Iskolái elvégzése után a kovácsmesterséget tanulta ki, majd gépkezelői vizsgát tett s mint gépkezelő számos helyen tevékenykedett. 1908ban lett önálló kovácsmester. Ipara mellett saját földién gazdálkodást is folytat. A világháborúban a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint 50%-os rokkant szerelt le. Az Iparoskör elnöke. Neje: Pétermann Julianna, gyermekei: Irén, férj. Jókuthy Lajos bányatisztviselő neje és Rózsa. Molnár István gazdálkodó, Kisbér. 1869ben született Kisbéren. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta. 1905-ben lett önálló gazda s jelenleg kb. 60 holdon gazdálkodik. A világháború alatt néhai István fia az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és az ott szerzett súlyos sebéből kifolyólag 1918-ban hősi halált halt. A község vezetésében hosszú ideje részt vesz, 25 évig mint törvénybíró, közben három évig elöljáró volt. Az iskolaszék tagja. Neje: Fodor Katalin, gyermekei: József és Gizella. Molnár Jáncis gazdálkodó, Ács. 1872-ben Ács községben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd a kötelező katonaévek leszolgálása után önálló gazda lett. Jelenleg kb. 26 holdon gazdálkodik és szőlőtermeléssel foglalkozik. A világháború alatt mint pótcsendőr a szerb és orosz fronton küzdött, ahol súlyos sebesülten fogságba esett. Egyik lábát elvesztette s mint csererokkant került haza 1916ban. A Károly cs.-kereszt, sebesülési és a háborús emlékérem tulajdonosa. A ref. egyház presbítere, az iskolaszék tagja, az O. K. H. pénztárosa 1926 óta, ezt megelőzőleg pedig nyolc éven át igazg. tag volt. Neje: Nyéki Lydia, gyermekei: Etelka, Vince, Irén és Apollónia. Dr. Molnár József orvos-fogszakorvos, Esztergom. Ipolyságon 1886-ban született. Középiskoláit Esztergom és Léván, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mint szig. orvos a háború aiatt 1914—1918-ig a budapesti Zita-kórházban, mint segédorvos 1918—1919-ig pedig a budapesti Kun-utcai kórház belgyógyászati osztályán működött. 1921-től 1923-ig a m. kir. 4. honv. kerékp. zlj. polgári orvosfönöke volt, s egyúttal magánpraxist is folytatott. 1923-ban kilépett a katonaságtól és 1925-ig magánpraxist folytatott. 1926-ban Budapesten fogszakorvosi kiképzést nyert és ezen időtől kezdve fogszakorvosi rendelőt nyitott. 1928-tól az OTI és 1934-től a MÁV fogszakorvosa. MOVE, MONE és az Orvosszövetség tagja. Neje: Kulcsár Edit. Molnár József gazdálkodó, Tata. Szül. 1892-ben Tatán. Iskolái elvégzése után egyideig édesatyja mellett gazdálkodott, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 30 holdon gazdálkodik és fajtiszta állatokat nevel. Állandó résztvevője a kiállításoknak, ahol fajállataival eddig is több értékes díjat és pénzjutalmat nyert. A világháború alatt a 12. közös gy.-ezredben az orosz fronton küzdött, ahol súlyosan sebesült és mint 50%-os rokkant szerelt le. A Károly cs.-kereszt és a sebesülési érem tulajdonosa. Testvére néhai M. Ferenc a román fronton hősi halált halt. 1936 óta a közs. képv. test. választott tagja és a gazdakör tagja. Neje: Sárközi Mária, gyermekei: Kálmán és József. Molnár József cukrászmester, Esztergom. 1897-ben született Esztergomban. Iskolái elvégzése után Somogycsurgón a cukrász ipart tanulta ki. Részt vett a világháborúban, az orosz és az olasz fronton harcolt s utána a Nemzeti hadseregben szolgált 1920-ig. A Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1933-ban lett önálló cukrászmester, előbb a szigeti üzletével, majd 1936-ban a város főutcáján nyitotta meg jelenlegi főüzletét. Elsőrendű süteményeket és hűsítőket készít. Neje: Franké Ilona, gyermekei: Ilonka és Erzsébet. Molnár Kálmán r. kat. plébános, Héreg. Kézdiszentléleken 1900-ban született. Középiskoláit Kézdivásárhelyen, a teológiát Esztergomban végezte. 1925-ben szentelték fel. Hivatását Érsekvadkerten kezdte meg mint káplán, majd Mária-Nostrára került. Hét éven át Kóspallag plébánosa volt, majd 323