Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

vezetőségi tagja, vármegyei törv. hat. biz. tag és Uj-Komárom megszervezésében múl­hatatlan érdemeket szerzett. Édesanyja szül. neve: Neustadtl Berta. Lengyel Ferenc gazdálkodó, Tata. Tatán született 189/-ben. Iskolái elvégzése után a családi birtokon gazdálkodott. Jelenleg kb. 38 hold föld gazdasága van, ahol főleg te­henészettel foglalkozik. A világháborúban a 31. közös gy.-ezredben az orosz és olasz fronton küzdött. Kitüntetései: a kis ezüst, bronz v. érem, Károly cs.-kereszt, német vaskereszt és a sebesülési érem. A tejszö­vetkezet igazg. tagja, a Hangya felügy. biz., a Takarékpénztár választm. tagja. Neje: Lévai Mária, gyermekei: Ferenc és Mária. Lengyel Ferenc közs. irodatiszt, Császár. Egyed (Sopron m.) községben 1908-ban született. Középiskoláit Pápán, közigazga­tási tanfolyamot pedig Egerben végezte. Jegyzői oklevelét 1934-ben szerezte. Műkö­dését mint jegyzögyakornok 1929-ben Csá­szár községben kezdte, 1934-ben választot­ták meg ugyanebben a községben irodafö­tisztnek. Három testvére: István, Mihály és Sándor részt vettek a világháborúban. Lengyel György kir. jb., telekkönyvvezetö, Esztergom. Székelyhídon 1886-ban szüle­tett. Középiskoláit Sajógömörön végezte, majd telekkönyvvezetői és kezelötiszti vizs­gát tett. Pályafutását a székelyhídi járás-­bíróságnál kezdte meg mint kezelőtiszt. Ez­után mint szakdíjnok Debrecen, Brassó és Erzsébetvárosban tevékenykedett. Nagysin­ken irodatiszt, Monoron 16 évig működött, előbb mint irodafőtiszt, majd mint telek­könyvvezető. 1929 óta Esztergomban telje­síti hivatását mint telekkönyvvezetö. A vi­lágháború alatt a 39. gy.-ezred kötelékében az olasz fronton teljesített katonai szolgá­latot. A Telekkönyvvezetők Orsz. Egyesü­letének tagja. Neje: Török Erzsébet, akinek testvérbátyja, néhai T. Tamás tart. hadnagy az orosz fronton hősi halált halt. Gyerme­kei: Erzsébet és Ilonka. vitéz Lengyel István m. kir. pénzügy, szemlész, Ács. Született 1899-ben Nagyhal­magy községben. Középiskoláit Aradon vé­gezte. A világháborúban a román, orosz és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült. 1918-ban olasz fogságba került. Kitünteté­sei: I. és II. oszt. ezüst v. érem, bronz v. é., Károly cs.-kereszt és a háborús emlékérem, Lajtha-Bánsághy emlékérem. 1924-ben avat­ták vitézzé. 1921-ben lépett a pénzügyőrség szolgálatába Jászberényben. 1922-ben tett fővigyázói vizsgát és 1925-ben lép elő szem­lésszé. Ezután Baranya megyében szolgál, majd 1928-ban kerül Ácsra, a cukorgyár kebelében működő pénzügyőri szakasz élére. Neje: Hegedűs Erzsébet, gyermekei: Mária és Magdolna. nemes Lengyel Károly főjegyző, Szőny. 1898-ban Szőny községben született. Közép­iskoláit Komáromban, közigazgatási tanfo­lyamot pedig Egerben végezte. Működését 51* mint jegyzögyakornok Szőnyben kezdi meg. 1919-ben mint helyettes, 1922-ben pedig mint választott aljegyző lesz. Főjegyzővé 1931-ben választották. A világháborúban a román fronton küzdött a 19. vadász zászló­alj kötelékében. Két testvérbátyja: Zsig­mond és László hősi halált halt. Nevéhez fűződik a községháza építése, kultúrház lé­tesítése, csatornázás, fásítás, stb. Elnöke a Levente, Polgári Lövész, Tűzoltó Testület és a Szőnyi Footbal Clubnak. A Hangya igazg., az 0. K. H. felügy. biz. tagja. Neje: Tannhausen Irma. Dr. Lengyel László ügyvéd, Komárom. Komáromban 1904-ben született. Középis­koláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelét 1929-ben sze­rezte meg. 1934-ben nyitotta meg Komá­romban önálló ügyvédi irodáját. Lengyel Rudolf vendéglős és kereskedő, Dömös. Szül. 1869-ben Szokolya (Hont m.) községben. Iskoláit ugyanitt végezte. Utána a kereskedői szakmát tanulta ki. 1895-ben telepedett le Dömösön és akkor alapította jelenlegi üzletét. 1904-ben pedig vendéglőt is nyitott. Vendéglője 2 helységből áll, kert­helysége is van. A község, vezetésében 40 éve már mint virilis képviselő vesz részt. Neje: Gutfreund Gizella, gyermekei: Lajos, Piroska és József. Lenhardt Mihály szőlőbirtokos, Dunaal­más. Kisteremia (Torontál m.) községben 1866-ban született. Iskoláit szülőhelyén és Szegeden végezte. Tanult szíjgyártó és nyergesmester. 1894-től 1930-ig Komárom­ban önálló mester volt és több díszoklevél­beli elismerésben is részesült. 25 évig volt városi képviselő. Jelenleg szőlőtermeléssel foglalkozik. Neje: Dékány Mária, gyerme­kei: Mihály, Mariska, György festőművész és grafikus, Karolin és Ilona. Lenhardt György festőművész, Dunaal­más. Született Komáromban 1901-ben. Kö­zépiskoláit az ottani bencésgimnáziumban végezte. Érettségit a megszállás miatt a pá­pai ref. gimnáziumban tette le. Ezután Bu­dapestre kerül és elvégzi az Orsz. Magyar Iparművészeti Főiskolát. Tanulmányai el­végzése után hazamegy megszállott Komá­romba, ahol egyik megalapítója lesz a ko­máromi művésztelepnek, mely JESzO (Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya) néven szorgalmas művészi életet él. Állandó kiál­lítója a JESzO tárlatainak, közben részt vesz egyéb kiállításokon is: Pozsony, Kassa, Besztercebánya, stb. 1927-ben visszamegy Budapestre s kiállít a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1935-ben beválasztják az Orsz. Magy. Képzőművészeti Egyesület tagjai sorába és állandó kiállítója a Műcsar­nok évi kiállításainak és a Nemzeti Kiállí­tásnak. Időközben pesti műtermét felcseréli a dunaalmási családi otthonával, mely a megszállás óta második otthonának számít, ahol e szép vidék ihletett festője és a pesti tárlatokon szereplő tájképeivel Dunaalmás 803

Next

/
Oldalképek
Tartalom