Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kászonjakabfalvi László István városi pénzügyi tanácsnok, Esztergom. Ecser községben 1880-ban született. Középiskoláit Vácott és Selmecbányán, közigazg. tanfolyamot pedig Budapesten végzett. Mint községi jegyző működött Muzsla és Párkány községben. 1923-ban lépett Esztergom város szolgálatába mint egyhangúlag megválasztott pénzügyi tanácsnok. Hivatalát azóta közmegelégedésre tölti be. A vármegye és város egyik legtevékenyebb tagja. 1935 óta a vármegye légoltalmi előadója, az Önkéntes Tűzoltó Testület vezetője, vármegyei tűzrendészeti felügyelő, várm. törvh. biz. tag, hivatalból tagja a v. képv. testületének, a Vöröskereszt egyesület titkára, a M. O. V. E. sportegyesület alelnöke, a vármegyei Tűzoltószövetség ügyv. alelnöke, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökségi előadója. 25 éves tűzrendészeti felügyelői jubileuma alkalmából a királyi tűzoltói díszéremmel tüntették ki a tűzrendészet terén kifejtett sokéves munkálkodásáért. A világháború alatt a vöröskereszt kórházak gondnoka volt, s ezért megkapta a Hadiékítményes Vöröskereszt díszérmét és a Signum Laudist. Neje: belici Beliczay Margit, ősrégi nemesi famíliából, gyermekei: László, István és Endre. Özv. László Istvánná vendéglős és mozitulajdonos, Pilismarót. Férje 1872-ben Garamkissarló községben született, iskolái elvégzése után előbb gazdálkodott, maid házassága után vendéglőt nyitott. A világháborúban a 14-ik honv. gy.-e. kötelékeben vett részt. 1934-ben húnyt el. Azóta a vendéglőt özvegye vezeti, amit 1936-ban mozgószínházzal bővített ki s ugyanez év végén a mozgószínház már hangosleadóval lett felszerelve. A vendéglő 2 helyiségből áll s állandóan hideg, meleg konyha ál! a vendégek rendelkezésére. Leányneve: Sáros Julianna, akinek édesatyja, néhai Sáros István nagy szerepet vitt a megye életében és esztendőkön keresztül volt megyei bizottsági tag. Az 1896. évi ezeréves kiállításon és néhai IV. Károly király megkoronázásakor mint a vármegye kiküldöttje vett részt. A ref. egyház presbitere és számos kulturális egylet támogatója volt. László Kálmán kisbirtokos, Kocs. 1893ban Kocs községben született, ugyanitt végezte iskoláit is. A szülői háznál tanulta a gazdálkodást, majd 1922-ben lett önálló gazda 57 hold földön. Jelenleg 147 holdon gazdálkodik. Gazdaságában fajtiszta állattenyésztéssel is foglalkozik. Részt vett a világháborúban a 12. k. gy.-ezredben az orosz fronton, ahol súlyosan megsebesült és 50 százalékos rokkanttá vált, tizedesi rangban szerelt le. 18 év óta tagja a község képv. testületének virilis alapon és 1936 óta a község megválasztott pénztárosa. Az O. K. H. és a Hangya igazg. tagja, a ref. egyház presbitere. Neje: Dereskei Julianna, gyermekei: Irén, Kató és Kálmán. Bátyja, Zsig48 mond, a szerb fronton 1915-ben halt hősi halált. László Zsigmond ref. lelkész, Nagysáp. 1868-ban született Kocs községben. Tanulmányait Pápán végezte. Pályafutását mint segédlelkész Dunaalmáson, majd Nagysápon kezdte. Utána Naszály községben mint helyettes lelkész és második tanító működött. 1895-től Császár és Ács községben mint segédlelkész tevékenykedett 1896-ig, amikor egyhangú meghívás útján Nagysápra megválasztják rendes lelkésznek, ahol azóta is megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Működése alatt rendbe hozatja a templomot, iskolát és a paplakot és az egyházát súlyos adósságától olcsó kölcsön szerzésével mentette meg a teljes eladósodástól. A világháború alatt még tanítói tevékenységet is fejtett ki a községben. A kommün alatt hazafias magatartása miatt sok szenvedésben és zaklatásban volt része. A földbirtokrendezésnél hosszas, fáradságos munka után elérte, hogy szegény hívei földhöz jutottak és az egyháza is gyarapodott 15 hold földdel. Anyagi erejéhez képest saját vagyonából is áldozott és áldoz még ma is minden vallásos, nemes és hazafias célra. 40 éves lelkészi jubileuma alkalmával 1200 pengőt juttat saját vagyonából a Pápai Főiskolának, Leánynevelő intézetnek és az ősrégi egyházmegye papnövendékei részére. Neje: Dutz Erzsébet, gyermekei: Margit, férj. Szűcs Lászlóné, ref. lelkész neje, Györgyike oki. tanítónő és dr. L. Zsigmond, orvos Bánhidán. Dr. László Zsigmond orvos, Bánhida. — Nagysápon 1902-ben született. Középiskoláit Pápán, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Diplomáját 1928-ban nyerte. Kórházi gyakorlatait Budapesten végezte 2'/

2 évig, majd magángyakorlatot folytatott Budapesten és Nagysápon. 1930-ban nyitotta meg orvosi rendelőjét Bánhidán. Az Orsz. Orvos Szöv. és az orvosi kamara tagja. Neje: Quendet Alizé, svájci származású, gyermekük: Attila és Csaba. Dr. László Zsigmond aljegyző, Tatabánya. Oroszlány községben 1901-ben született. Középiskoláit Tatán, közigazg. tanfolyamot pedig Szombathelyen végezte. 1926-ban Budapesten megszerezte az államtudományi doktorátust is. 1931 óta Tatabánya megválasztott aljegyzője. A ref. egyház gondnoka, levente főoktató és a Polgári Lövészegyesület főtitkára. Édesatyja László Zsigmond ny. községi főjegyző, földbirtokos, 40 éven át Oroszlány község főjegyzője volt. László Zsigmond ny. községi főjegyző, Tóváros. 1868-ban Kocs községben született. Középiskoláit Pápán végezte. Pályafutását Ószőnyben kezdte mint közig, gyakornok. Később Mocsa és Dunaalmáson volt segédjegyző, majd 1897-től 1933-ig Oroszlány község főjegyzője volt. 45 éves szolgálata után nyugalomba vonult és 1934-ben telepedett le Tóvároson. Neje: Pályi Lenke, 801'