Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

középület munkája fűződik nevéhez úgy a városban, mint a környéken. Dr. Kubovich Ignác ügyvéd, Esztergom. 1881-ben született Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelét 1910-ben nyerte. 1910-től a veszprémi törvényszéknél működött mint törvényszéki jegyző 1920-ig, amikor mint törvsz. titkár nyugalomba vonult és azóta folytat ügyvédi gyakorlatot Esztergomban. Ügyvédi irodája mellett még saját birtokán gazdálkodik is. A világháború alatt az orosz fronton küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le 1918-ban. Neje: Vályi Margit, gyermekei: Edit és István. Kubovich Mária Engelberta házfőnöknö, Esztergom. Tanítónői oklevelét Szatmáron szerezte, polgári iskolai tanárnői oklevelét pedig Kalocsán. Működését Lőcsén kezdte, majd Szatmárra kerül. 1922 óta megszakítás nélkül szülővárosában fejt ki áldásos pedagógiai munkásságot. A mennyiségtan és természettudomány szakcsoport tanítója. 1935 óta házfőnöknö. A világháborúban önkéntes ápolónői szolgálatot teljesített. Kuglmayr Ede nyug. igazgató, Tóváros. 1857-ben született Temesváron. Tanulmányait Győrben és Grácban végezte. Később Bécsben elvégezte az egyetemet és vasútés hídépítő mérnöki oklevelet szerzett. Ezután mint mérnök Ausztriában, Csehországban és Boszniában tevékenykedett. 1894ben telepedett le Tatára, ahol a gróf Esterházy-uradalom gyárigazgatója, majd közp. igazg. lett. 1907-ben nyugalomba vonult, majd 1908-ban megalapította saját téglagyárát, majd a Budapest—Szentlőrinci, Tata-Tóvárosi Cserép- és Téglagyár Rt. gyárigazgatója volt. 1931-ben nyugalomba vonult. Tagja volt a közs. képv.-testületnek tíz évig. Neje: néhai Pulpitel Bozsenna, gyermekei: Elsa, Ede és Miriam. Kurali Jáncis oki. kántortanító, Baj. Veszprém megyében 1903-ban született. Középiskoláit és a képzőt Pápán végezte. Működését Bakonyszentivánon kezdte, majd Magyarpolányban és Bakonysárkányban tanított. 1930-ban került Baj községbe, ahol mint kántortanító teljesíti hivatását. A magyarosítás terén kifejtett eredményes munkásságának elismeréséül kétízben nyert kitüntetést. A helyi népm. előadások vezetője. Az énekkar megszervezője és vezetője. Neje: Czimmer Hermina, gyermeke: AnnaGizella. Kurbélyi Kálmán áll. el. isk. tanító, Sárisáp. 1901-ben Budapesten született. Oklevelét 1921-ben Esztergomba^ szerezte. 1931 óta Sárisápon működik. Neje Urbán Mária áll. el. isk. tanítónő, Szászrégenben született. Iskoláit és óvónőképzőt Szatmárnémetiben, a tanítónőképzőt Esztergomban végezte. Oklevelet 1926-ban nyert. 1931 óta tanít Sárisápon. Kurth György malombérlő, Naszály. Almáskamaráson 1880-ban született. Iskolái elvégzése után a géplakatos ipart tanulta ki s mint segéd édesatyja mellett fejlesztette szaktudását. 1903-ban mint önálló géplakatosmester, 1929-től pedig mint önálló raalomszerelö működött. 1933 óta a naszályi malom bérlője. A malom az Esterházy-uradalom tulajdona. A malom vízierőre volt berendezve, de jelenlegi bérlője saját költségén teljesen modernül átszerelte és gépekkel látta el, hogy ezáltal teljesítőképességét fokozza. Vám- és kereskedelmi őrléssel foglalkozik. A világháború alatt a 2. h. gy.ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, Przemysl átadásakor fogságba esett és csak 1920-ban szökés útján tért haza. Neje: Wittmann Franciska, gyermekei: György gépi., Ferenc kitanult molnármester, mindketten édesatyjuk mellett vezetik a malmot, és Lujza. Kurucz Gyula ref. lelkész, Ászár. 1889ben Deákiban született. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte. Pályafutását Csilizradványban kezdte mint segédlelkész, majd Komáromban és Pálfalván tevékenykedett. 1931 óta Ászár község ref. lelkésze. Leventeegyesület felügy. biz. tagja, a Kisbéri Tkpt. igazg. tagja. A község képv.-test. választott tagja. Sógora: néhai Varga Dávid 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Tóth Viola, akinek édesatyja, néhai T. Kálmán ref. esperes-lelkész volt. Gyermekei: Endre, Lilla és György. Kurucz János ny. igazgató-tanító, Esztergom. Szül. 1875-ben Esztergomban. Középiskoláit és a képzőt szülővárosában végezte. Oklevelet 1893-ban nyert. Működését Bart községben kezdte, majd Párkányra, Kiskeszire, Kisgyarmatra és végül Ipolytölgyesre került, ahol 27 évig tanított. 1931ben 38 évi szolg. után vonult nyugalomba. Működése alatt számos írásbeli elismerés-, ben részesült. Neje: néhai Bedros Ida, gyermeke: Gabriella. Kurucz Lajos ref. kántortanító, Neszmély. Veszprém megyében 1897-ben született. Középiskoláit Pápán, a képzőt Nagykőrösön végezte. Működését Veszprém megyében kezdte 1919-ben. Neszmélyre 1925-ben került. A világháború alatt a 31. h. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A ref. énekkar vezetője. Neje: Csabi Irén, gyermeke: Mária. Kuster Dénes r. kat. tanító, Ács. Győrben 1910-ben született. Középiskoláit és a képzőt szülővárosában végezte. Pedagógiai működését 1929-ben kezdte Ács községben és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Iparostanonc iskola igazgatója. Leventeoktató. A Szívgárda vezetője, a Kat. Legényegylet elnöke. Növényvédelmi megbízott és öt évig volt az O. K. H. könyvelője. Neje: Jankó Mária-Lujza oki. tanítónő. Kuszák Sándor MÁV főraktárnok, Ács. Nagydémen 1895-ben született. Középiskoláit Győrben végezte. 1911-ben lépett a 797