Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

csára, Győrbe és Mihályházára került. 1917ben Derhidára választották meg rendes lelkésznek, majd 1922-ben Mocsán válasszák meg, ahol azóta megszakítás nélkül vezeti a ref. egyházat. Az összes vallásos egyesületek vezetője, a képv.-test. tagja, a Polg. Lövészegyesületnek alelnöke és a Leventeegyesület elnöke'. Neje: Balog Borbála. Koncsán Flórián ny. honvédtiszthelyettes, Bánhida. 1890-ben született Iregen. Középiskoláit Pécsett végezte el, majd tényleges katonai szolgálata után mint továbbszolgáló a 12. gy.-ezred kötelékében 41 hónapig a szerb, olasz, román és francia frontokon harcolt, ahol többízben súlyosan megsebesült. 16 évi szolgálattal 1927-ben nyugalomba vonult. Kitüntetései: arany, nagy ezüst, kis ezüst, bronz vit. érem, bajor 11. o. hadi é., Oldenburgi ker., Károly cs.-ker,, háb. e. é. és seb. e. é. 6 sávval. A Frontharcos Szövetség tagja. Neje: Kleisz Mária, gyermekei: Jenő és Anna. Az arany vitézségi érmet, mint a hadosztály oldalvédje, Ipeg elfoglalásáért kapta. Dr. Koncz Zoltán m. kir. tisztiorvos, Komárom. 1904-ben született Beregszászon. 1931-ben nyerte orvosi diplomáját Budapesten. Mint orvos Szekszárdon, Tóvároson és Banán, 1934 óta pedig Komárom tisztiorvosa. Atyja, néhai K. Lajos beregszászi adóhivatali főellenőr volt. A MONE és az Orvoskamara tagja. Neje: Kéméndy Lili, fia: Lajos. Komárom szab. kir. megyei város és a gesztesi járás tisztiorvosa. Ezen monografia munkatársa. Kondor Ferenc r. kat. igazg.-tanító, oki. kántor, Ászár. Somlóvásárhelyen 1889-ben született. Középiskoláit Pápán, a képzőt Győrben végezte. Tanítói és kántori oklevelét 1909-ben szerezte. Működését Bana községben kezdte, majd Devecser, Kisszöllős és 1918-ban Ászár községbe került, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. 1932-ben lett igazgató-tanító. Isk. kív. népműv. ügyvezetője. A képv.-test. választm. tagja, a r. kat. Ifjúsági Egyesület alelnöke. Neje: Ács Vilma oki. tanítónő, a helybeli r. kat. iskolában 1918 óta tanít, gyermekei: Ferenc, Erzsébet, Pál és Mária. Dr. Konkoly-Thege István ny. tb. főszolgabíró, Komárom. 1898-ban született Ó-Komáromban. A gimnáziumi érettségije után a pozsonyi és szegedi egyetemen szerezte diplomáját. 1919-ben kezdte meg működését mint közigazgatási gyakornok és egyben főispáni titkár (Bornemisza mellett), előbb Komáromban, majd Győrben. 1920—24-ig Nagyigmándon, 1924—27-ig pedig Tatán teljesített szolgálatot szolgabírói minőségben és tb. főszolgabírói rangban ment nyugalomba. 1916-ban önként vonult be a monarchia legnehezebb tüzérezredéhez, a 21. cm., 38. cm. és 30'/2 cm. mozsaraknál szolgált és mint hadnagy szerelt le. A nemzeti hadsereg kötelékében három hónapig Komáromban szolgált parancsnok-tiszti mi788 nöségben. Kitüntetései: bronz vit. é., Károly cs.-ker. és osztrák és magyar háb. e. érmek. A Frontharcos Szövetség tagja. Konkoly-Thege Miklós földbirtokos, ny. főmeteorológus, Ács. 1873-ban Tatán született. Középiskoláit Tatán, a budapesti Ludovikán, majd a gazd. akadémiát Magyaróvárott végezte el. Csillagászati tudományok érdekelték és így került Ógyallára. Mint meteorológus 1899-ben ogyallán kezdte el pályafutását, melynek később országos hírű vezetője lett. A cseh megszálláskor hazafiassága miatt kiutasították, így azóta kizárólag gazdaságának intenzív vezetését látja el. Nemzetközi, tudományos körökben jól ismert neve van. Számos önálló, tudományos munkája jelent meg nyomtatásban, melyek közül ,,A felhők magasságának mérési módja és eszközei", a „Meteorológia és mezőgazdaság" c. munkái közismertek. A vármegyei törvényhatóság, községi képv.-testület és számos hazafias, kulturális egyesület tagja, az ácsi ref. egyház tanácsbírája. Konrád Lajos fűszer- és vegyeskereskedő, Komárom. 1899-ben született Csornán. Iskolái után a kereskedői szakmát tanulta ki és mint segéd Csornán, Győrön, Magyaróváron, Balatonbogláron gyarapította szaktudását, majd 1933-ban Komáromban önállósította magát. A háborúban a 13. h. gy.ezred kötelékében az olasz fronton harcolt és mint tizedes szerelt le. Több kulturális és szociális egyesületnek tagja. Neje: Galambos Erzsébet, leánya: Edith. nemes Konta József földbirtokos, Kömlőd. 1887-ben született Szekszárdon. Iskolái után a kereskedői pályára lépett és 1919-ig fűszerüzlete volt Tatán, azóta saját 30 hold földbirtokán időszerű gazdálkodást folytat. Fivérei: K. Dénes és K. István a világháborúban hősi halált haltak. Virilis jogon közs. képv.-test. tag. Neje: somodi és nomodori Pázmándy Julianna, gyermekei: Dénes és István. Kopasz Mária ref. el. isk. tanítónő, Neszmély. 1882-ben született Komáromban. 1906-ban nyerte tanítói oklevelét Pozsonyban. 1909-ben kezdte meg pedagógiai működését Tatán, majd Banára, Madarasra helyezték, 1914-től pedig Neszmélyen tanít. Számos kulturális és társadalmi egyesületnek tagja. néhai kőszirti Koretkó Géza oki. gyógyszerész, Bajna. 1852-ben született Ungváron. Budapesten végezte el az egyetemet és mint gyógyszerész több helyen gyarapította szaktudását, önálló Ócsán lett először, majd 1900-ban Bajnán telepedett le, ahol 1927ben bekövetkezett haláláig vezette patikáját, özvegye: kisruszkai Cserépy Ilona, régi nemesi család leszármazottja, leánya: Irén, Sipos Gergelyné. Kornháber Samu ny. ezredes, Esztergom. 1873-ban született Drohobicon. A cs. és kir. gyalogsági hadapródiskolát Krakkóban vé-