Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

1924-ben igazgatónak nevezték ki és 1935ben 35 évi pedagógiai szolgálattal nyugalomba vonult. A háborúban a 26. gy.-ezred kötelékében 26 hónapig harcolt az olasz és orosz fronton, kétszer megsebesült és főhadnagyi rangban szerelt le. Kitüntetései: nagy ezüst, kis ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-ker., háb. e. é., seb. e. é., tűzoltói királyi elismerés, 30 éves szolg. ezüst érem. Számos társadalmi és kultúregyesületnek vezető egyénisége, a Dalkör titkára, tűzoltóparancsnok, NÉP titkár, Kaszinó jegyzője, a Polg. Lövész Egylet főlövészmestere stb. Neje: Holdampf Karolin, gyermekei: Ilona oki. tanítónő, Szilárd Béla aljegyző neje, Margit oki. tanítónő és Mária tanítónő. Kindler Pál gazdálkodó, Tarján. 1876-ban született Yértestolnán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1900-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 10 holdon gazdálkodik. A község vezetésében már 1908-tól vesz részt mint képv.-test. tag. Iskolaszéki tag volt 25 éven keresztül, az O. K. H.-nak és a Hangyának igazg. tagja volt. A tarjáni Uj Erdőbirtokosságnak alapító tagja és jelenlegi elnöke. Neje: Martin Teréz, gyermekei: János, József, Teréz és Katalin. Kinizsi János molnár, Bajna. 1905-ben született Bajnán. Tősgyökeres bajnai család sarja, atyja néhai K. János molnármester, anyja Török Lujza volt. Iskoláinak elvégzése után a molnáripart tanulta ki atyja mellett, felszabadulása óta pedig testvéreivel a családi malom vezetői. Neje: Juhász Ilona, fiuk: Miklós. Fivérei: K. Dezső és K. Pál. Pál neje: Tehert Mária, gyermekei: Ilonka és Pál. Kinsker Ármin kir. műszaki tanácsos, mérnök, Esztergom. 1888-ban született Budapesten. 1910-ben szerezte mérnöki oklevelét a József-műegyetemen, működését a nagyszöllősi áll. építészeti hivatalnál kezdte meg, majd Zágrábba kerül a MÁV-hoz, onnan a nagyszebeni hivatalnál nyert beosztást, 1919 óta pedig az esztergomi áll. építészeti hivatalnál mint főmérnök, műszaki tanácsos teljesít szolgálatot. 1931-ben nevezték ki tanácsosnak. A háborúban a 32. és az 50. gy.ezred kötelékében 27 hónapig az orosz fronton harcolt és mint hadnagy szerelt le. Neje: Stern Betty, gyermekei: László és Márta. Kiprich András községi bíró, gazdálkodó, megyebiz. póttag, Alsógalla. 1881-ben született Alsógallán. Az iskola elvégzése után egyideig atyja mellett gazdálkodott, 1914töl pedig önálló, jelenleg kb. 16 katasztrális holdon gazdálkodik. A háborúban a 36-os tüzérezred kötelékében 38 hónapig az orosz fronton harcolt és mint tűzmester szerelt le 1918-ban. Kétszer a bronz vit. érem, vaskereszt koronával és a Károly cs.-ker. kitüntetések tulajdonosa. Nagy szerepet visz a község fejlesztésében úgy is mint bíró, volt közs. képviselő, majd pénztáros és mint elismert kitűnő gazda, több társadalmi egyesületnek vezetője. Neje: Beckl Mária, gyermekei: András, János (Gallai) és Mária. id. Kiprich József gazdálkodó, volt közs. bíró, Alsógalla. 1860-ban született Alsógallán. Iskoláit helyben végezte, önálló gazda 1897-ben lett, mikor is 24 holdon kezdett gazdálkodni, míg jelenleg 48 hold és a gazdaság képezi tulajdonát. Saját nevelésű tenyészállataival többízben nyert díjat a mezőgazdasági kiállításon. 1897 óta tevékeny részt vesz a község vezetésében, volt esküdt, törvénybíró, bíró és vir. képviselő. Neje: Acher Mária, hat gyermekük halt meg. Testvérbátyja, Kiprich János az oroszok fogságában halt meg. Király Nándor MÁV mozdonyvezető, háztulajdonos, Komárom. 1894-ben született Öttevényben. Iskolái után lakatosipart tanult és mint segéd Budapesten, Tatabányán és Ácson fejlesztette szaktudását. 1920 óta áll a MÁV kötelékében, ahol mint mozdonyvezető teljesít szolgálatot. A háborúban a 19. győri ezred kötelékében az orosz fronton harcolt és 1915-ben Dubnónál sebesülten fogságba került, ahonnan 39 hónapi raboskodás után 1919-ben tért haza. A Rudolf Egylet, a vonatkísérők otthona és a mozdonyvezetők egyesületének tagja. Neje: Pulay Anna, vasutas család leánya, gyermekei: Nándor és Ervin. Királyi Miklós, a „Fehér Kereszt" gyógyszertár tulajdonosa, Komárom. 1886-ban született Ógyallán. Iskoláit Érsekújváron, gyógyszerészi oklevelét 1910-ben nyerte Budapesten. Ógyallán kezdte meg működését atyja, f Királyi Miklós gyógyszertárában, majd Győrben és Budapesten gyakorolt. 1924-ben lett önálló Komáromban. A háború alatt a 18-as helyőrségi kórházban teljesített katonai szolgálatot. Béla öccse a 26. vadászzászlóaljnál szolgált és hősi halált halt, a csehek Nagyrőcén agyonlőtték. Vármegyei törv.-hat. bizottság, városi képv.-test. tagja, a gesztesi járás tűzrendészeti felügyelője és vadászati tudósítója, a Stefánia Szövetség elnöke, ezenkívül számos hazafias és társadalmi egyesületnek tagja. Neje: Tóth Etelka, gyermekei: Piroska és Éva. néhai Kirner Oszkár miniszteri főtiszt, Esztergom. 1872-ben született Budapesten. Iskoláit szülőhelyén és Rákospalotán végezte, majd a minisztérium kötelékébe lépett 1894-ben. Fokozatosan főtisztnek nevezték ki és közel három évtizedes szolgálat után 1925-ben elhúnyt. Több társadalmi egyesületnek volt tagja. Neje: Gratzer Hermin, akinek atyja, G. János kir. hídfelügyelő, hajóskapitány 1936-ban húnyt el, anyja: Lantzeritsch Mária. kisfaludi Kisfaludy János r. kat. elemi isk. tanító, Felsőgalla. Vértestolnán 1882-ben született ősrégi nemesi családból. Középiskoláit és a képzőt Győrben végezte, majd két évig Budapesten a polg. isk. tanárképző főiskola hallgatója volt. Működését Környén kezdte meg, majd Kecskéd községben taní778