Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

itt végezte. Utána a kovácsmesterséget ta­nulja ki édesatyja mellett, 20 éves korában a MÁG-hoz kerül, ahol egyfolytában 30 évig szolgál. 1918-ban vonul nyugalomba. A vi­lágháborúban a MAG munkás Tkatona oszta­gánál teljesített szolgálatot. Fia, Károly, a MAG tisztviselője a háborúban szerzett be­tegségében hősi halált halt. A község életé­ben is részt vesz, mint községi esküdt, köz­gyám volt tíz éven át, jelenleg a Hangya elnöke, a ref. egyház presbitere, az O. K. H. igazg. elnöke, a Leventeegyesület pénztá­rosa. Neje: Németh Mária, gyermekei: Vilma és Julianna. Dr. Jakus Benő MÁV tanácsos, Komárom. Endrődön 1888-ban született. Középiskoláit Debrecenben, egyetemi tanulmányait Buda­pesten végezte. 1914-ben lépett a MÁV kö­telékébe. Működését Mosonban kezdte, majd 1916 óta Komáromban tevékenykedik mint állomásfőnök. Közben volt oktató és ve­zénylő tiszt is. A Polgári Társaskör elnöke, városi képv.-test. tag. A TESz. tagja, a ko­máromi ref. ifjak egyesületének elnöke, a ref. egyház presbitere, a komáromi Vasuta­sok Önsegélyző Egyesületének elnöke. Neje: Bayer Róza, a ref. nőegylet alelnöke, gyer­meke: István. Jalkóczy István kereskedő, Esztergom. Dunaszerdahelyen 1858-ban született. Isko­láit Dunaszerdahelyen és Nagyszombatban, középiskoláit pedig Pozsonyban végezte. Szakmáját szülőfalujában tanulta, majd mint segéd Pozsonyban és Bécsben gyara­pította szaktudását. 1889-ben telepedet le Esztergomba és akkor alapította jelenlegi üzletét. Tagja a kereskedelmi társulatnak és a katolikus körnek. A város képv.-testületé­nek virilis alapon volt képviselője. Neje: néhai Preszler Erzsébet, gyermekei: István és Erzsébet. Jalsovszky Ödön városgazda, Komárom. Budapesten 1882-ben született. Iskolái el­végzése után a hentes- és mészárosipart ta­nulta ki s mint segéd Budapesten fejlesz­tette szaktudását. 1910—1923-ig önálló hen­tes- és mészárosmester volt Komáromban. 1923-tól a város gazdája, amely hivatását nagy szakértelemmel látja el. A világhábo­rúban a 12. k. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint tize­des szerelt le. Mostohafia, néhai Sebestyén Sándor az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Sohonyai Teréz, gyermeke: Ilonka. Jancsó Dezső kereskedő, Esztergom. 1900-ban született Esztergomban. Közép­iskoláit Esztergomban végezte s ugyanitt tanulta ki szakmáját is. Egyideig segédes­kedett, szaktudását Nagyváradon fejlesz­tette, majd 1924-ben önálló lett. A háború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Sógora, Szölgyémi Imre hősi halált halt. Kizárólag a kereske­dők testületének vezetésében vesz részt s an­nak pénztárosa. Neje: Szölgyémi Rosina, gyermekei: László és Dezső. 764 Janda Ludovika áll. óvónő, Esztergom. Zobordarázsiban született. Középiskoláit Nyitrán, az óvónőképzőt Esztergomban, a tanítónőképzőt Nagyszombatban végezte. Működését mint h. tanítónő Nyitra megyé­ben kezdte 1897-ben. 1902—1906-ig mint ki­nevezett tanítónő tevékenykedett. 1906-tól 1924-ig Csanádpalotán, 1924—1926-ig Do­rogon és 1926—1937-ig Sárisápon mint óvónő teljesítette hivatását. Ez évben vonul nyugalomba 35 évi beszámított szolgálat után. Állandó népművelődési előadó. A vm. Tanítóegyesület és az Orsz. Kisdedóvó Egyesület tagja. néhai Janisch Ferenc Baj község nyug. főjegyzője, Baj. Barátfalván 1873-ban szüle­tett. Tanulmányait Sopronban végezte. 1898-ban került Baj községbe, ahol 1933-ig mint főjegyző tevékenykedett. Nevéhez fű­ződik az óvoda megalapítása, a hősi emlék­szobor felállítása és a községháza építése stb. Neje: Edelkraut Júlia, gyermekei: Etelka, Emilia és Ernő. Dr. Jankovics Miklós községi aljegyző, Pilismarót. 1909-ben született, középiskoláit Esztergomban, jogi tanulmányait pedig Bu­dapesten végezte. A telkes gazdák közbirto­kosságának és a volt Úrbéres Közbirtokos­ságnak jegyzője. Jankay Kálmán r. kat. tanító és iparisk. igazgató, Tata. 1902-ben Majkpusztán szü­letett. Tanulmányait Budapesten végezte. Oklevelét 1922-ben nyerte. Pályafutását Ta­tán kezdte mint r. kat. tanító, ahol azóta is megszakítás nélkül működik. 1936 óta az iparos tanonciskola igazgatója. Szépirodal­mi és közérdekű cikkeket ír a helybeli és környéki lapokban. Édesatyja: néhai J. Fe­renc kastélyfelügyelő volt, édesanyja: néhai Krizsán Franciska. Jankó Ilona okleveles óvónő, Ács. Balmaz­újvároson született. Középiskoláit Győrben, az óvónőképzőt Sopronban és Budapesten végezte. Pályafutását 1936-ban kezdte mint Ács község megválasztott óvónője. Az ácsi Leánykör tagja. Az Iskolánkívüli Népműve­lési Bizottság tagja. Állandó isk. kívüli nép­művelési előadó. A „Kisdednevelés" c. peda­gógiai szaklapban több értékes cikke jelent meg a gyermeknevelésről s egyízben pénz­jutalomban is részesült az állami óvónő­képző igazgatósága részéről. Édesatyja, néhai J. Mór csendőrtiszthelyettes volt, aki 1913-ban szolgálatteljesítés közben húnyt el. Édesanyja: Nagy Mária. Testvérei: József, Erzsébet postatisztviselő és Mária-Lujza, férj. Kuster Dénes r. kat. tanító neje. Janky Sándor községi aljegyző, Tárkány. Szül. 1904-ben Podolin (Szepes m.). Közép­iskoláit Tatán, jegyzői tanfolyamot pedig Egerben végezte. Tatán erdőgazdasági ok­levelet is szerzett és 1924-től 1926-ig mint oki. erdész működött Tatán gróf Esterházy Ferenc uradalmában. Közigazgatási pályá­ját mint gyakornok kezdte Tatán 1928-tól

Next

/
Oldalképek
Tartalom