Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Schultz Katalin, gyermekei: Éva, vitéz Kövessy Béla alezredes neje és János. Hauszknecht Mátyás gazdálkodó, közs. bíró, Máriahalom. 1891-ben született Máriahalomban. Régi helybeli családból származik. Iskoláit szülőhelyén végezte el, 1923ban lett önálló gazda, jelenleg 19 holdas birtokán gazdálkodik. A világháborúban a 14. h. gy.-ezred kötelékében 52 hónapig teljesített frontszolgálatot. A kis ezüst vit. é., bronz vit. é., és a Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Frontharcos szöv. tagja, iskolaszéki tag, stb. Neje: Faul Róza, gyermekei: Ádám, Cecília, Mátyás és Teréz. Hanzmann József hentes- és mészárosmester, Komárom. 1888-ban született Wienben. A polgári és kereskedelmi iskoláit szülőhelyén végezte el, majd szülei üzletében kitanulta a hentes és mészáros ipart. 1908ban tényleges katonai szolgálatának tett eleget, majd megnyitotta jelenleg is fennálló üzletét Komáromban. Üzlete fővárosi nívójú. A világháborúban a 24. nehéz taracküteg kötelékében a szerb fronton harcolt, ahol súlyosan megsebesült. A bronz vit. é., a Károly cs.-kereszt és a seb. é. kitüntetések tulajdonosa. A Húsiparosok Szövetségének elnöke, képv. test. tag, egyházi presbiter és a Frontharcos Szöv. tagja. Neje: Juracsek Franciska, gyermekei: József, Ilona és Aranka. Havas Ernő főjegyző, Dömös. Tápiósápon született. Tanulmányait Pécsett végezte el. Mint közigazgatási gyakornok kezdte meg pályáját, majd 10 évig segédjegyző volt Baranya és Torontál megyében. Alagra került, ahonnan 1919-ben Csolnokra, később Tokodra helyezik, ahol 1929-ig adóügyi jegyző és 1929-től Dömös község megválasztott főjegyzője. Neje: Marton Erzsébet, gyermekei: Emil és Kornélia. Havas Ferenc ny. közs. jegyző, Tata. 1863-ban született Tatán, ősrégi eredetű tatai család leszármazottja. Iskoláit szülőhelyén és Rákospalotán végezte el, szakvizsgát 1894-ben tett. Kecskéden mint segédjegyző kezdte meg működését, ahonnan 1888-ban Tatára került jegyzőnek és 44 évi közigazgatási működéssel 1926-ban nyugalomba vonult. Több társadalmi és kulturális egyesületeknek vezető egyénisége. Néhai neje: Janics Mária-Ilona, aki 1927-ben hunyt el. Gyermekei: Zoltán-Ferenc plébános, Olga tanítónő és Adél tanítónő. néhai Havas Sándor lakatosmester, sodronykészítő, Esztergom. 1888-ban született Nyergesújfalun. Középiskoláit Esztergomban végezte el, majd szülei mellett kitanulta a lakatosipart. Atyja halála után 1914 óta önállóan vezette az esztergomi üzemet. A cég több kiállításon és tárlaton vett részt gyártmányaival, legutóbb Budapesten oklevéllel és ezüst éremmel lett kitüntetve. 1930ban elhúnyt, azóta özvegye vezeti az üzemet. A háborúban a 26. közös gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt, 752 ahol súlyosan megsebesült és mint 75%-os hadirokkant szerelt le. Özvegye: Szollár Margit, gyermekei: Margit és Sándor. Havasi Sándor róm. kat. kántortanító, Dad. 1903-ban Győrben született, Győrött végezte a tanítóképzőt. Működését Csákváron kezdte el, 1926-ban került Dadra. A Népművelés ügyvezetője, az ifjúsági egyesület és a faiskola vezetője. Neje: Veiland Janka, gyermekei: Mária és Imre. Havrillay Géza cukorgyári fővegyész, Ács. 1902-ben született Félszerfalván. Középiskolái után Branschweigban végezte a cukoripari szakiskolát, cukortechnikai oklevelét 1922-ben nyerte. Az ercsi cukorgyárban kezdte meg működését mint vegyész, ahol 7 évig volt, majd az ácsi gyárhoz került fővegyészi minőségben és azóta ott teljesít szolgálatot. A kaszinó, a Polg. Lövész Egylet, az Ácsi Sport Club tagja. Neje: StágI Jolán, leánya: Mária. Háda József ny. szfőv. isk. igazgató, Nyergesújfalu. 1875-ben született, Nagyberegen. A tanítóképzőt Sárospatakon és Nagykörösön végezte. Működését Kistárkányban kezdte meg, mint rendes tanító, több működési helye után 1906-ban Budapestre került, ahol 1912-ben igazgatónak nevezték ki és 28 évi pedagógiai szolgálattal 1925ben nyugalomba vonult. 1936-ban Nyergesújfalun telepedett le. Számos szakcikke jelent meg tanügyi lapokban, a „Nemzeti Iskola" című lapnak felelős szerkesztője volt. Gyermekei: Sándor, Hona, Mária, Magda, József és Miklós. József fia a Ferencváros footbal csapatának népszerű kapuvédője, európai hírű, többszörös válogatott. Hegedűs János ny. ig. kántor-tanító, Esztergom. 1857-ben született Esztergomban. 1876-ban nyerte tanítói oklevelét. Működését Szölgyénben kezdte meg, majd Szőnybe került, ahol 1927-ben nyugalomba vonult, összesen 51 évi pedagógiai szolgálattal. Neve szorosan összefügg Szőny község fejlődésével, megalapította a Hangyát, Hitelszövetkezetet, és igen sok társadalmi és kulturális egyesületet, melyeknek vezető egyénisége volt. A községi képv. test.-nek 1881 óta tagja. Eredményes munkásságáért a Pro Eclesia Et Pontifice pápai kitüntetést nyerte. A minisztérium és a püspökség a Wodiáner-díjjal jutalmazta és elismerésben részesítette. Neje: Zibrinyi Vilma, gyermekei: Ilona, Doma István ny. táblabíró neje, Margit és László dr., járásbírósági elnök, aki 7 és fél évig volt orosz fogságban. Hegedűs Sándor ny. ig.-tanító, Esztergom. Tanulmányait Esztergomban, szülővárosában végezte, ahol 1874-ben született. Oklevelet 18 éves korában nyert s pedagógiai működését Szőnyben kezdte 1892-ben, később Neszmélyen tanító és 1901-től Esztergomban működött. Előbb a szenttamási iskolában, majd 1924-től mint igazgató-tanító Szentgyörgymezőn 1929-ig, nyugalomba vonulásáig. A világháborúban is kivette a ré-