Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gáncsot vetni és miért fondorkodott a tekintetben, hogy a Hunyadi-utódokat lehetetlenné tegye. A Hunyadiak barátai azonban résen voltak s amikor a mérték betelt, Ciliéit Belgrádban megölték. V. Lászlóról tudjuk, hogy Hunyadi fiának: Lászlónak, esküvel lekötött ígéretet tett, hogy bántani nem fogja, azonban ígéretét nem tartotta be, mert Lászlót vérpadra juttatta. E gyalázatos cselekedete után a felháborodott nemzet haragja elől — Hunyadi Mátyást magával víve — menekülnie kellett s miután Bécsben sem volt maradása, Prágába ment és ott 1457-ben öngyilkos lett, míg Hunyadi Mátyás a csehek fogságába került. Hunyadi Mátyás. 1458—1490. V. László halálával a magyar trónért nemcsak idegenek, hanem magyar főurak (Garai és Újlaki) is versenyeztek, azonban az 1458 januári országgyűlés minden tekintetet mellőzve, a Prágában fogoly Hunyadi Mátyást emelte a trónra s egyúttal úgy határozott, hogy a kormányzói tisztet a király mellett öt év tartamára nagybátyja: Szilágyi Mihály lássa el. Nem érdektelen tudni, hogy Mátyás szabadulásának ára is volt. Podjebrád, 1458-tól cseh király, akit II. Pál pápa huszita érzelmei miatt az egyházból kiközösített, Mátyást 50.000 aranyon alul nem volt hajlandó kiadni és csak amikor ezt, az akkor rengeteg összeget kézhez kapta, bocsátotta el Mátyást. Széchi Dénes tevékenysége. Minthogy a történelmi események és fordulatok felsorolásánál eddig mindenkor szem előtt tartottuk az Esztergom vármegyével és Esztergommal kapcsolatos történéseket, elengedhetetlennek tartjuk azokra emlékezni. Ez az emlékezés Széchi Dénes érsek tevékenységét érinti. Arról már beszéltünk, hogy Széchi érseknek milyen szerep jutott Albert özvegyének fia érdekében folytatott küzdelmeiben és V. László kiszabadítása körül. Nézzük most már, hogy Dénes érsek egyébként miként érdemesült? Dénes érsek akkor, amikor székét elfoglalta, nyomban elhatározta, hogy az esztergomi főszékesegyházat, rendkívül elhanyagolt és megrongált állapotát tekintve, újjáépítteti. Ezt a tervét valóra is váltotta nemcsak családi vagyonát áldozva, nemcsak az érseki jövedelmeket felhasználva, hanem az összes magyarországi dézsmák után beszedett 2000 aranyat is erre a célra felhasználva.

1 Az akkori viszonyokhoz képest jelentékeny méretű bazilika építése négy éven át tartott és felszentelése 1453. november 11-én történt. Ezt követőleg nyerte Dénes érsek az „apostoli szentszék született követe" címét és jogait a magyar prímási méltósághoz.

2 Említettük, hogy akkor, amikor a török Konstantinápolyt elfoglalta és Európát fenyegette, a király szökése miatt támadt zavaros helyzetben egyedül Hunyadi Jánosnak volt tulajdonítható, hogy a félhold előnyomulása Belgrád felszabadításával megakadt, valamint azt is, hogy a felszabadító sereg megerősítése körül a Iánglelkü szent Ferenc-rendi szerzetesnek milyen érdemei voltak. Hogy Kapisztrán János maga is sereget tudott teremteni, ebben hatalmas segítőtársra talált Dénes érsekben, aki a magyarságot a veszedelemmel szemben keresztes háború vállalására hívta fel. Megemlékeztünk V. László esküszegéséről is és amikor erre utalunk, fel 1 V. Miklós pápa 1449 febr. 18-án kiadott bullája, melyben megengedi, hogy a dézsmákra kivetendő ezen összeg a föszékesegyház építésére fordíttassék. 2 V. Miklós pápának erre vonatkozólag 1452 március 24-én kiadott bullája. V. Miklós pápa utódja: III. Callixtus ezt megtetőzte azzal, hogy Dénes érsek-prímást különös és rendkívüli meghatalmazással Magyarország és Dalmácia területére nézve a szentszék követének nevezte ki. (Lásd: Török János i. m. 100.) s 81