Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

zett. A kultuszminisztériumba került, ahol 1883-ban miniszteri tanácsos lett. 1887-töl 1911-ig a Magyar Földhitelintézet igazgatója volt. Sokoldalú tevékenységet fejtett ki és 1895-ben már a Műemlékek Urszágos Bizottságának elnökévé választották. — A II. Rákóczi Ferenc hamvait hazahozó bizottság tagja volt 1906-ban. Sajtó alá rendezte és ő gyűjtötte egybe a kat. vallás és tanulmányi alap okmánytárát. Nagy alapítványokat tett a hazai földművelést előmozdító munkák, egyháztörténeti monográfiák és levéltári kutatások, valamint a magyar történeti tárgyú festészet elősegítésére. A Magyar Tud. Akadémia tb. és igazg. tanácstagja. 1904-ben a magyar bárói méltóságot és az örökös főrendiházi tagságot, 1911-ben pedig a belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte el. ő szerkesztette a „Ili. Béla magyar király emlékezete" című díszművet és szerkesztésében jelentek meg a „Magyarország műemlékei" c. kiadványok. 1925-ben jelent meg két újabb müve: „Adalékok a káptalanok történetéhez" és „Gróf Berchényi László, Franciaország marsallja". Dr. Földes Bernát nagybérlő, Ács. 1877ben Héthárson született. Középiskoláit Eperjesen és Ungváron, egyetemet Budapesten végezte, bírói és ügyvédi oklevelet nyert. Bírói és ügyvédi gyakorlatot Ipolyságon folytatott. 1936 óta a gróf Zichy Jenő tulajdonát képező 1010 kat. hold kiterjedésű gazdaságot bérli. A közs. képv.-test. tagja. Neje: Baig Adél, gyermekei: Iván, Endre és Imre. néhai dr. nemes földvári Földváry István városi főügyész, Esztergom. 1857-ben Esztergomban született. Középiskolai és jogi tanulmányait Budapesten végezte el. Pályafutását Budapesten kezdte meg. Fiatalon, 26 éves korában városi főügyésszé nevezték ki, mely tisztséget 26 éven át töltötte be. 1910-ben elhúnyt. Özvegye: Rudolf Etelka. Értékes közéleti munkássága révén köztiszteletben és közmegbecsülésben volt része. Életén keresztül Esztergom város jövője, kulturális fejlődésén fáradozott. Förhécz Gyula m. kir. postamester, Alsógalla. Tatabányán 1903-ban született. Középiskoláit Tatán és Tatabányán, az elektrotechnikát Párisban végezte el. Franciaországban az elektrotechnikán 1921-től 1926-ig működött. A helybeli postaszolgálatot mint ügynökséget 1933-ban, a postamesterséget 1934-ben szervezték meg, azóta a posta vezetője. Franciaországban négy találmányát szabadalmaztatta. A NEP főtitkára. Förstner Adolf fűszer- és vegyeskereskedő, Oroszlány. Parnakpusztán 1874-ben született. Középiskoláit Tatán és Győrött végezte, majd a kereskedői pályára lépett. Móron, Székesfehérváron és Tatán fejlesztette szaktudását. Oroszlányban alapította meg üzletét és 1911-ben italmérési jogot is szerzett. A 12. gy.-ezred kötelékében az orosz és román frontokon harcolt, ahonnan betegen tért vissza, őrmesteri rangban szerelt le. A kor. vaskereszt tulajdonosa. A közs. képv.-testületének virilis jogon tagja. A forradalom alatt teljesen kifosztották. Neje: Czuckermandel Flóra, aki részt vesz az üzlet vezetésében. Franczizi János oki. középisk. tanár, Felsőgalla. Baranyában 1901-ben született. Középiskoláit Apatinban, Pécsen és Győrben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Tanári diplomáját 1927-ben nyerte. Működését 1927-ben kezdte meg a felsőgallai polgári iskolában és azóta megszakítás nélkül mint számtan, fizika- és torna-szakos rendes tanár tevékenykedik. 1935—36-ban testnevelési tanfolyamot végzett. A Népm. Bizottság tagja és előadója. Neje: Pintér Erzsébet községi óvónő, aki 1924 óta tevékenykedik a kgi óvodában. Gyermeke: János. Frank József gazdálkodó, Tata. Bánhidán 1891-ben született. Iskoláit Bánhidán végezte el, majd édesapja mellett elsajátította a gazdálkodást. Jelenleg 50 hold földön belterjesen gazdálkodik. A világháborút a 7. huszárezrednél az orosz, román és oiasz frontokon küzdötte végig. A nagy és kis ezüst vitézségi érem, a Károly cs.-ker. és az 1912-es mozg. é. tulajdonosa. Szakaszvezetői rangban szerelt le. Közs. képv.-testületi tag, a Tejszövetkezet részvényese, a Gazdakör tagja. Neje: Pácz Mária. Nejének első férje: Giber József 1916-ban hősi halált halt a világháborúban. Gyermekei: Giber János, Giber Margit és Frank József. Dr. Frank Kiss Ernő ügyvéd, Komárom. Kolozsváron 1900-ban született. Középiskoláit Kolozsváron és Szentesen, az egyetemet Budapesten végezte. Oklevelet 1927-ben nyert. Működését 1928-ban Komáromban kezdte meg, azóta is itt folytatja ügyvédi gyakorlatát. Városi képv.-testületi tag, az 0. K. H. és az Iparestület ügyésze, a NEP vezető titkára. Neje: Jánossy Ilona, leánya: Ilona-Margit. Neje komáromi családból ered, kinek édesatyja Jánossy Lajos komáromi evangélikus esperes volt. Frank Péter vegyeskereskedő, Leányvár. 1898-ban született Leányváron, régi megyei családból ered. Iskoláit elvégezve Budapestre került, ahol sörgyári alkalmazott volt. A háborúban a 14. nyitrai gy.-ezredben teljesített szolgálatot. 1924-ben lett önálló kereskedő Leányváron, 1930 óta trafikjoga is van. A község képv.-tesületének virilis tagja 1930 óta. Neje: Majer Magdolna, gyermekei: Katalin, Erzsébet, Mária, Franciska és Ferenc. Franki József gabona- és lisztkereskedő, Komárom. Budapesten 1890-ben született. A keresk. akadémiát Budapesten végezte el. Mint banktisztviselő kezdte meg pályafutását. 1925 óta Komáromban mint a „Kontrollbüró" középeurópai terményellenőrzö rt. komáromi képviselete, a szegedi Back-malom képviseletét látja el. Háború alatt fő-