Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

végzése után előbb édesatyja mellett a csaláui gazdaságban dolgozott és később a sütőiparban szakvizsgat tett és 1932-ben önálló mester lett. KetKemencés üzeme saját alapítása, kenyér-, teher- és steersütessel foglalkozik. A világháborúban a 26. közös gy.-ezredben szolgait, az orosz fronton harcolt. Neje: Schmiedt Mária, gyermekei: Anna és Mária. Az Eiler-család regi dorogi községalapító család. Atyja, néhai tiler József 13 evig volt a kozseg bírája, xiával együtt részt vett a világháborúban. tuer Ferenc vendegios, Dorog. 1904-ben Dorogon született, ott végezte iskoláit is, majd a vendéglösipart tanulta ki nagybátyja mellett. 1931-Den saját erejéből vendéglőt nyitott három teremmel és kerthelyiséggel. Édesapja a világháborúban súlyosan megsebesült és mint rokkant szerelt le. Az ipartestület tagja és a vendeglös szakosztály vezetője. Neje: Liebl Margit, gyermeke: József. Einczinger Ferenc takarékpénztári cégvezető, testömüvész, Esztergom. 1879-ben született. Kereskedelmi érettsegit Budapesten tett. A Felvidék különböző pénzintézeteinél működött, majd Esztergomba került. Jelenleg takarékpénztári cégvezető. Mint festőművész nyugat fővárosaiban tanulmányúton hosszaob időt töltött. Legmagasabb nívójú kiállításokon müalkotasaival számos dijat nyert. A Balassa Bálint irodalmi és müveszeti társaság alelnöke, a Nemzeti Szalon tagja, a Vajda János irodalmi társaság leveiezőtagja. Számos cikke jelent meg az Esztergom Évlapjai és az Esztergom és Vidéke című lapban. Az esztergomi tudományos várásatásokkal, azok művészettörténeti jelentőségével behatóan foglalkozott. Einczinger Sándor sütőmester, Esztergom. 1887-ben tsztergomban született, régi esztergomi családból ered. Édesatyja néhai E. György, édesanyja néhai Wagner Jozefa volt. Iskoláit szülővárosában végezte, ipari szaktudását édesatyja mellett sajátította el saját üzemükben, ahol kiváló képzettségre és szakmai tudásra tett szert, majd cukrászipari képesítést is nyert. A város és a vármegye legrégebbi és legnagyobb sütőszakmai üzeme, melyben nagybani kenyérsütés, péksütemények, finom luxuscikkek, gyógykenyér, karlsbadi és kétszersültek stb. előállítását végzi, több alkalmazottat foglalkoztat. Üzeme modern, európai nívón áll, ízletes, jó minőségű árui igen keresettek a városban és a környéken is. Motorikus villanyerőre berendezett sütöde, több kemencével, dagasztó, kiflisodró, adagoló, szitáló, burgonyahántoló és zúzó 'géppel van felszerelve. A hercegprímási udvar, kórház, katonaság stb. szállítója évtizedek óta. A világháború alatt 120 munkással dolgozott és a katonaság részére naponta 15.000 darab kenyeret sütött. Az 1925. évben rendezett kiállításon aranyérmet nyert. Mint tekintélyes 722 polgár tagja a vármegyei törv.-hat. bizottságnak, a város képv.-testületének. Az ipartestület sütöszakosztályának, a mestervizsgáztató bizottság elnöke, minden hazafias, kulturális és szociális egyesület lelkes támogatója, a takarékpénztar igazg. tagja stb. Neje: Adolf Georgina, leánya: Kató. Az Einczinger-család az Einczinger von Buchholz ónemet eredetű, Rajnavidékről származó nemesi eredetű. Címerét 1. Miksa császár 1501-ben adományozta. Az OberEitzing régi törzs származását a bajor krónikák 1240-ig vezetik vissza és az üb der Ens ágbeliek nevüket már Einzingernek írták. A család magyar honosságot a lus Civitatis Hungáriáé 136. tc. alapján 1715-ben nyert. Első magyar tagja János, 111. Károly salétrom- és löporfelügyelője volt. A család János-György nevű leszármazottja telepedett le a 18. század elején Esztergom-Szenttamáson és ö alapította 1735-ben a jelenleg is ugyanazon házban levő sütöházat, melyben apáról-fiúra szállott a mesterség iránti szeretet. Az üzem tulajdonosai voltak: Ferenc (1719—1762), János-György (1747— 1805), György-János (1/78—1816), György Antal (1806—1862), György, a jelenlegi tulajdonos édesatyja (1831—1901) és Sándor (1887). Eisemann Antal gazdálkodó, Felsőgalla. 1884-ben Felsögallán született. Iskolái elvégzése után édesapja, f E. György mellett elsajátította a gazdálkodást, aki tekintélyes polgár, községi bíró is volt. 1920 óta önállóan, jelenleg 25 hold földön gazdálkodik. A 12. gy.-ezred kötelékében 1914 októberében három helyen sebesülten, orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban szökés útján tért vissza. Mint őrvezető szerelt le. Hat évig közs. esküdt volt. A gazdakör, a népművelődési egyesület és az iskolaszék tagja, a Hangya igazgatósági tagja. Neje: Scheirich Teréz, gyermekei: János, György oki. tanító, Ignác és József. Eisemann György gazdálkodó, volt közs. bíró, Baj. Felsögallán 1874-ben született, iskoláit is ott végezte, majd édesapja mellett tanult gazdálkodni, 1907-ben 28 hold földön önálló lett, melyet ma is vezet. A 31. gy.-ezred kötelékében 1915-ben Przemyslben a vár hősies védelmében orosz fogságba esett, ahonnan 1920-ban tért haza. Tizedesi rangban szerelt le. 1933—36-ig a község bírája, hosszú időn át községi képviselő és virilista volt. Neje: Pöltl Éva, gyermekei: György, Anna, Teréz és Ferenc. Eislitzer Béla borkereskedő, szikvízgyáros, Kisbér. 1876-ban Kisbéren született. A kereskedelmi akadémiát Székesfehérváron végezte, majd a kereskedelmi pályára lépett és édesatyja mellett a borkereskedő szakmát sajátította el és 1907-ben atyja által alapított üzlet vezetését vette át, melyet azóta vezet. A szikvízgyár 1876 óta áll fenn. A kereskedők körének alelnöke, községi virilis képviselő, a takarékpénztár felügy. bi-