Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

hez osztották be, előbb Budapesten, majd Cattaróban szolgált. 1912-ben a 7. önálló zászlóaljhoz Déltirolba osztatott be. A világháború kitörésekor a 26. nehéz tarackütegben az orosz fronton harcolt, tiszthelyettesi rangban szerelt le. A nagy ezüst, 2 kisezüst és a bronz vitézségi érem, Károly cs.-kereszt, háborús emlékérem, ezenkívül a szolgálati és a jubileumi emlékérmek tulajdonosa. 1929 június 16-án vitézzé avatták. A frontharcosok helyi csoportjának törzsvezetője, hazafias egyesületek támogatója. 1928-ban vendéglőt létesített, ősei Dorog községbe a 17. században telepedtek le, Elzász-Loiharingiából. Atyja f Weck Márton tekintélyes gazdálkodó volt Dorogon, édesanyja: f Perl Éva. Neje: Haluza Jozefin, gyermekei: József, Eleonóra és Margit. Dózsa Ilona ref. tanítónő, Komárom. — Ácson született. Tanulmányait Pápán végezte, oklevelet 1920-ban nyert. Működését a farkasdi ref. iskolánál kezdte meg. 1923 óta a komáromi ref. iskola tanítónője. A Leányegyesület vezető alelnöke, népművelődési előadások előadója. Atyja néhai Dózsa István, anyja Tót Eszter, akinek fivére, József dr. hősi halált halt. Döme Elvira oki. tanítónő, Leányvár. 1914-ben Esztergomban született. A tanítónőképzőt 1933-ban végezte el. 1934 márciusától 1934 novemberig a budapesti Lord Weardale Leányotthon munkaiskolájában helyettesített. 1934 novemberétől 1935 szeptemberig Leányváron volt helyettes. 1935 szeptemberétől mint megválasztott tanítónő működik a leányvári iskolában. A Leányegyesület vezetője. Drach Ferenc szikvízgyártó és kereskedő, Bana. 1910-ben Banán született. Iskolái elvégzése után a rőfös- és divatáru szakmát tanulta ki. Felszabadulása után atyja mellett 9 éven át működött. 1936-ban vegyeskereskedést alapított. Szikvízüzemét 15 év óta vezeti, amely 1901 óta, vendéglője 70 éve áll fenn. Drach Ignác vegyeskereskedő, Bana. 1864-ben Banán született. Középiskoláit Győrött végezte, majd a kereskedői pályára lépett. Felszabadulása után saját üzletükben apja mellett működött. Apja halála után átvette az üzlet vezetését. Italmérési és trafikjoggal is rendelkezik. Az üzlet kb. 150 év óta áll fenn. Neje: Berger Hermin, gyermekei: Dezső, Kálmán és Rózsi, férj. Klein Sándorné Ácson. Dr. Drahos János főszékesegyházi praelátus-kanonok, a hercegprímási iroda volt igazgatója. 1884-ben Brezován szül. Középiskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban, az egyetemet Budapesten végezte el, a hittudományok doktora lett. Már theológus korában a Magy. Egyházirodalmi Iskola elnökévé választották meg. 1909-ben szentelték pappá. Pályafutását Komjáton kezdte meg, majd Selmecbányára került. 1912-ben az érseki udvar levéltárosa és ceremónia mestere 718 lett. 1914-ben az érseki és hercegprímási főszentszék jegyzője, 1915-ben prnuasi utkár, 1921-ben az erseki és hercegprímási irodák igazgatójává neveztetett ki, mely tisztségét ly3U-ig töltötte be. Számos egyházi kitüntetés tulajdonosa. Megjelent müvei köziil igen érdekes: „A vériokonság akadálya kanonjogban", „A vegyes házasságok es a egyházjogi új törvénykönyv", ,,Dr. csernoc János hercegprímás tevékenysége az esztei gomi érseki székben", stb. Állandó cikkei a tgyházi Lapok, a Religió és az Esztergon című lapokban jelentek meg. Dr. Dranos József gyakorló orvos, OT1 körzeti orvos, bánhida. 1900-ban született Réte (Pozsony m.) községben. Középiskoláit Pozsonyban, az egyetemet Budapesten végezte el. Diplomáját 1928-ban nyerte el. OT1 szanatóriumi orvosi minőségben kezdte el működését Zalaegerszegen, 1 apióságon ÜTI orvos volt és 1933-ban jött Banhidara. Külön szülészeti és gazdaságos gyógymód tanfolyamot végzett. Az országos orvosszövetség nyugdíjintézetének és a MONE tagja. Neje: Maxon Etel. thordai Drasche Lázár Alfréd ny. rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter. 1875 jún. 15-én szül. Dorogon. Tanulmányai elvégzése után katonai pályára lépett, majd balesete következtében nyugdíjaztatta magát és Budapesten, majd Wienben jogot hallgatott, melynek elvégzése után a miniszterelnöksegre került. 1904-ben diplomáciai vizsgát tett. 1913-ban min. tanácsosi rangban az elnöki osztály vezetésével bízatott meg. 1914-ben reábízták a sajtóosztály vezetését és a miniszterelnökség képviseletében a hadfelügyeleti bizottságba osztatott be. 1918-ban önálló magyar külügyminisztérium megszervezésére kapott megbízást. A vörös forradalom kitörésekor lemondott állásáról. 1920-ban rendkívüli követ, meghatalmazott miniszteri címet kapott és 1922ben vonult nyugalomba. A magyar királyi kormány megbízásából a legnehezebb feladatot kapta: egyik aláírója volt a reánk kényszerített átkos és igazságtalan trianoni békeszerződésnek. Számos regénye és színdarabja jelent meg, melyeknek tárgyait főleg az előkelő körök társadalmi életéből merítette. Draskovich Jenő ny. áll. uradalmi főintéző, Esztergom. Jánoshalmán 1861-ben született. Középiskoláit Kalocsán és Szegeden, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. Működését a kisszállási uradalomnál mint gyakornok kezdte meg. 43 évi működés után főintézői minőségben vonult nyugalomba. Esztergomban 1926-ban telepedett le. Neje: Gornig Mária, gyermeke: Irén, Boromissza Gyula gimnáziumi testnevelő tanár neje. néhai Draxler Alajos háztulajdonos, szabómester és szövetkereskedö, Esztergom. Nagyölveden 1853-ban született. Iskolái elvégzése után kitanulta a szabóipart. Tudá-