Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

rült, ahonnan 1915-ben szökve menekült és mint kiképző altiszt szolgált tovább, majd a Skoda-művekhez osztották be mint szakembert. Mozgóképszínháza is volt, mellyel 1905-től háromízben is körüljárta az ország nagyobb helyeit és ezzel úttörője volt a film megismertetésének a vidéken. Később visszatér az ősei által is űzött órásiparhoz és mai napig is abban dolgozik. Bozory Károly vendéglős, hentes és mészáros, vegyeskereskedő, Vérteskethely. 1870-ben szül. Vérteskethelyen. Iskolái elvégzése után a hentesiparban szabadult föl és 1898-ban lett önálló. Ugyanakkor vegyeskereskedést nyitott, majd 1902-ben vendéglőt létesített saját erejéből. Gazdálkodással és szőlőtermeléssel is foglalkozik. A vármegyei törv.-hat. biz. tagja, 1895 óta virilis képv.-test. tag, a testnev. biz. elnöke, minden társadalmi és kultúregyesület támogatója, volt tűzoltóparancsnok, a NEP helyi elnöke. Neje: néhai Katona Apollónia, aki 1919-ben halt meg. Gyermekei: Elvira, Selmeczi Lajosné, Mária, Hegedűs Istvánné, Erzsébet, Szamosi Pálné és Aladár. Bődy Ferenc pénzügyi nyugdíjas, Dorog. 1888-ban Dömsödön szül. Iskoláit Budapesten végezte és fiatalon került a m. kir. pénzügyőrség szolgálatába, és 28 évi szolgálat után vonult nyugalomba. A háború alatt fölmentést nyert. Szolgálata alatt több kitüntetést kapott, elismerésben, pénzjutalomban is volt része. A család ősei nemesek voltak. Unokaöccse, Siket Bálint hősi halált halt a háborúban. Neje: György Ilona, gyermekei: László és Ilona. Dr. Böhm Artúr orvos, Kisbér. 1888-ban Tiszaszöllősön szül. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. Gyulán és Miskolcon, majd Budapesten gyakorolt és 1924 óta van Kisbéren. A világháborúban az orosz és az olasz fronton teljesített szolgálatot mint főorvos. A Polgári Lövészegylet tagja. vitéz Bölcs András gazdálkodó, leventefőoktató, Dunaszentmiklós. 1893-ban szül. Iskolái után a tatai szőlészeti iskolában oklevelet nyert, majd a csermajori gazdasági tanfolyamot végezte el. A világháborúban a 15., 17. és a 19. tábori tüzérezredben az orosz és olasz fronton harcolt, tiszthelyettesi rangban szerelt le. A nagy és kis ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-ker. tulajdonosa. 1926-ban vitézzé avatták. A tűzoltók alparancsnoka, leventefőoktató. Neje: Schmidt Terézia, gyermekei: Anna és Mária. Börner István vegyeskereskedő, Felsőgalla. 1886-ban Zentán szül. Iskolái után a könyvkötőipart, majd a papírkereskedő szakmát tanulta ki és Zentán önálló is volt. A háborúban a 86. gy.-ezredben a szerb fronton harcolt, sebesült. 50%-os rokkant lett. 1935-ben került Felsögallára és neje nevén vegyeskereskedést létesített, melyet közösen vezetnek. Neje: Bán Jolán. vitéz Böszörményi ödön közs. főjegyző, Dunaalmás. 1894-ben szül. Dunamocson, középiskoláit és a jegyzői tanfolyamot Győrött végezte. Mint jegyzőgyakornok Dunamocson kezdte el működését, majd a világháborúban a 26. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt, majd Albániába került. Jobb karján és bal halántékán súlyosan sebesült. A nagy ezüst vit. érem, Károly cs.kereszt, sebesülési érem és a háborús emlékérem tulajdonosa. Emléklapos hadnagy. A Polgári Lövészegylet és a Levente elnöke, a tűzoltótest. alelnöke, a Csokonay-kaszinó főtitkára, a Dunaalmási Vízmentesítő Társulat igazgatója, az Iparoskör díszelnöke, a Legeltetési Társulat jegyzője, az összes kulturális és hazafias egyesületek működésében tevékeny részt vesz. Neje: Kalászy Margit, gyermekei: László és István. 1930 aug.-tól a község vezető jegyzője, megelőzőleg Csolnokon, Alsógallán és Neszmélyen volt segédjegyző. Braun Ferenc mészáros- és hen+esmester, Esztergom-Tábor. 1902-ben Martonvásáron született. Iskolái elvégzése után a húsipart tanulta és mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását és 1929-ben lett önálló. Esztergom-Táborba 1934-ben telepedett le, üzlete városi nívójú. Neje: Király Klára, gyermekei: Klára és László. Braun Mór mészáros, kereskedő és vendéglős, Bánhida. Pusztakürtön szül. 1873ban, a húsipart Budapesten tanulta és Budapesten, Tatán és Nyitrán fejlesztette szaktudását és 1896-ban alapította meg üzletét, melyet azóta családjával együtt vezet. A háborúban a 12. gy.-ezredben szolgált. Az Ipartest. Orsz. Szöv. 1936-ban a Kaposváron megtartott kongresszuson elismerő oklevéllel tüntette ki. A községi képv.-testület tagja, tanoncvizsgáztató biz. tag. Neje: Kohn Sarolta, gyermekei: Géza kereskedő, József vendéglős, Sára, férj. Sebő Kálmánné és András. Braunstein Gyula vegyeskereskedő, fa- és szénnagykereskedő, Tóváros. 1902-ben szül. Cseszneken. Iskolái után a kereskedői szakmát kitanulta és 1926-ban lett önálló Veszprémvarsányban és 1929-ben került Tóvárosra. Üzletét szolid alapon nejével közösen vezeti. Felesége: Sternberg Berta, gyermeke: Márta. Dr. Brenner Antal városi főjegyző, helyettes polgármester, Esztergom. 1883-ban Esztergomban szül. Középiskoláit Esztergomban végezte és 1906-ban az államtudományok doktora lett. 1902-től van Esztergom város szolgálatában. Volt közgyám, tanácsjegyző, tanácsnok, majd 1922-ben főjegyző, helyettes polgármester lett. A háborúban a 76. gy.-ezredben az orosz, olasz fronton harcolt, sebesült. A III. oszt. katonai érdemkereszt, két Signum Laudis, a sebesülési érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Mint tart. főhadnagy szerelt le, jelenleg emléklapos százados. A Magyar Turista Egyesület esztergomi osztályának, a MOVE, a 703