Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

aíatt az Esztergomban felállított fertőző betegek kórházaoan teljesített szolgaiatot és ezcrt a 11. osztályú naüiekitmenyes vöröskereszt díszjelvényt kapta I9iö-ban. Einalt lü20 marc. 31-en. Özvegye: Kemprier Szidorua. Uyermekei: Zelma, ózv. Sípos lzidorné lov. ioállatorvos özvegye, László ny. színművész, Vilma, özv. Vajda Arminné. Amon Ferenc ny. áll. pénztári főtanácsos, Tata. 1864-ben Nezsiderben született. Iskolait Oyorott vegezte. Mint au. pénztári szám gyakornok üy őrben kezdi el működését, onnan mint adotiszt Németboksányba került. Ifa03-ban jött l atára, anol 1933-ban történt nyugaiomoa vonulásáig működött. 1923-ban au. pénztári tötanacsosi rangot kapott. Felesége: Jáhn Ilona. Uyermekei: János, László, Ferenc és Piroska. Amon Ferenc fűszer-, csemege- és gyümölcskereskedő, Dorog. 1910-ben Lábatlanon született. Iskolái után kereskedői pályára lépett és a kereskedelmi taniolyamot Esztergomban végezte. Ugyanitt fejlesztette szaktudasát, majd 1934-ben lett önálló. 1936-ban került Dorogra és azóta vezeti saját alapítású szaküzletét, ahol fűszer-, csemege- és gyümölcskereskedéssel foglalkozik. Katonai kötelezettségének az es. tergomi 4-es h. kerékpáros zászlóaljban tett eleget. Édesatyja: Amon Sándor mint őrmester a világháborúban az orosz és olasz fronton harolt, két bízen meg is sebesült. Régi megyei család. Dr. Ámon János ügyvéd, Felsőgalla. 1898ban Boksánbányán született. Iskoláit Tatán és Győrött végezte, ügyvédi diplomát 1926ban nyert. A bajai törvényszéknél két évig működött mint joggyakornok, majd három évet Bácsalmáson töltött mint ügyvédjelölt. 1934 óta Felsögallán ügyvédi irodát tart fenn. A világháborúban a 19-es cs. és kir. vadász: ászlóaijban szolgált és mint 40%-os rokkant hadapród szerelt le. Édesatyja: Ámon Ferenc ny. áll. pénztári főtanácsos. Felesége: Mihola Irén, komáromi családból származik. Áprily Géza ny. tak. pénztári főtisztviselő, Süttő. 1891-ben született. Olasz nemesi famíliából származik. Középiskoláit Esztergomban és Győrött végezte. Működését az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnál kezdte el, ahonnan 15 évi működés után vonult nyugalomba. 1930 óta a süttői Hitelszövetkezet ügyvezető főkönyvelője. Áprily Rezső kőfaragó mester, bánya- és malomtulajdonos, Süttő. 1876-ban Süttőn született. Középiskoláit Esztergomban, a felső építőipariskolát Budapesten végezte. Működését a család tulajdonát képező cégnél kezdte, ahol 40 év óta működik. A Hangya igazgatósági tagja. Édesatyja Áprily Ernő jónevű kőfaragó mester és bányatulajdonos volt, olasz eredetű. Felesége: Schenkengel Róza. Gyermeke: Margit férj. dr. Zalán Károlyné szék. főv. tisrtv. neje. Áprily Testvérek (Holdampf Sándor utódai) kőfaragó és kőfűrész gyártelep, Süttő. Alapíttatott 1860-ban. Alapította Holdampf Sándor, jelenlegi tulajdonosok: id. Áprily Antal, Rezső és Ferenc örökösei. Az üzem főleg épület, híd és sírkő munkákat készít, országosan ismert cég. Nevezetesebb munkái: az Orsz. Levéltár, árkádos sírboltok, Regnum Marianum, Kossuth-mauzoleum, Mátyás-templom, számos hősi emlékmű kidolgozása és annak munkálatai. A cég hengermalmot is tart fent, ugyancsak a telep területén. A cég vezetője Áprily Rezső, mint társtulajdonos, üzemvezető Schenkengel Lipót. Árpássy Gyula oki. tanítóképző intézeti tanár, Esztergom. Beodrádon (Torontál m.) született 1904-ben. Középiskoláit Törökbecsén és Szegeden végezte. Tanítói oklevelet 1924-ben, tanári oklevelet 1931-ben nyert. Magyar, történelem, filozófia és pedagógiai tanár. A szegedi tanítóképző gyakorló-iskolában kezdte el működését, mint tanító és tanulmányi felügyelő. Kisszállásra, majd Budapestre, 1931-ben pedig Esztergomba került, ahol az érseki tanítóképző intézet tanára. Az iparostanonciskola közismereti osztályán működik. A hercegprímás által kinevezett polgári iskolai végelbánás alá vonó hármas bizottság h. tagja, körzeti iskolafelügyelő, az ifjúsági pedagógiai szeminárium vezetője. A 260. sz.- Pázmány Péter cserkészcsapat vezetője. Neje: Urbán Auguszta, polgári iskolai tanár. Ásóth Miklós gazdálkodó, hegybíró, Kocs. 1882-ben Kocson született és édesatyjával néhai Ásóth Jánossal működött közösen a családi gazdaságban. 1907 óta önálló gazda. Sajátnevelésű és kiváló minőségű haszonállatokat tart, törzskönyvezett nónius lovai, valamint törzskönyvezett csikói vannak. A felsőgallai kiállításon másodikdíjat nyerte. Gazdasága cséplő- és vetőgéppel van felszerelve, sertéshízlalással és szarvasmarha tenyésztéssel is foglalkozik. A világháborúban a 6-os komáromi vártüzér ezredben szolgált, a szerb, olasz és román fronton 42 hónapig harcolt. Mint szakaszvezető szerelt le. A kisezüst, a bronz vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa. 1908 óta tagja a községi képviselő testületnek, 1931 óta választott hegybíró, három éve pedig a várimiegye törv. hat. bizottságának póttagja, a ref. egyház presbitere, a ref. énekkarnak 32 éven át volt működő tagja. Felesége: Kovács Julianna. Gyermekei: Miklós, Lajos, Etelka, férj. Borbély Jánosné, Julianna, férj. Kovács Mihályné. néhai Babarczy Lajos ny. m. kir. postasegédtiszt, Tata. 1888-ban Nagyigmándon született. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd külföldre ment tanulmányútra. A budapesti állami nyomdánál kezdi el működését, ahonnan postai szolgálatba lép és előbb Királyhidára, majd onnan 681