Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

lesz állomásiönök és végül 1936 óta Bánhidán teljesít szolgalatot tóintézöi rangban. A VOUt. díszeinoKe. A fomeitóságu Kormányzoné eusmeró oklevéllel tüntette ki a virágos Budapest alkaimaval. Neje: iglói Szontagh Ilona régi nemesi család leszármazottja. pusziapéteri Auspitz György földbirtokos, Ács. Középiskolai tanuimanyait üyörben végezte el, majd gazdasági tanulmanyutat tett külföldön iNémetorszagban és az ott szerzett tapasztalatait a magyar föld okszerű munkálására fordítja, a világháborúban mint huszárfőhadnagy harcolt es az oroszok fogságaba került, ACS községhez tartozó özv. grof Zichy Ernőné „Jeges" pusztájának berlöje. Belterjes gazdálkodása mintaszerű, kiváló állattenyésztésé van, főleg sertéstenyésztése híres. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és a község képviselőtestületének. Ács István kereskedő, Bánhida. 1893ban született Püspökszenterzsebeten. Iskoláinak elvégzése után kereskedötanuló lett Pécsett és ugyanott volt segéd is. Bánhidán 1919-ben alapította meg üzletét, amely az évek folyaman igen szepen fellendült es kifejlődött. A világháborúban az 52. gy. ezred kebeleben küzdött 14 hónapon át, míg orosz hadifogságba nem esett. 34 hónapi hadifogság után 1918-ban tért haza. A bronz vit. érem és a K. cs. ker. tulajdonosa. A dalkör elnöke, róm. kath. egyházközségi tanácstag és a közs. képv. test. tagja. Alelnöke a frontharcos szöv. helyi csoportjának és a B. S. E. jegyzője. Neje: Starcz Mária. Gyermekei: Ilonka és István. Ács Lajos vendéglős és szállodás, vm. th. biz. tag, városi képviselő, Komárom. Süttörön, Sopron megyében született 1883rban régi sopronmegyei családból. Iskoláit Süttörön végezte. Azután az ipari pályára lépett és kitanulta a kőműves ipart. Tényleges katonai szolgálatra a 9. huszárezredhez vonult be, később a székesfehérvári méneskarnál teljesített szolgálatot. A méneskarnál maradt mint továbbszolgáló altiszt. Komáromba került 1910-ben és az ottani méntelepen működött egészen a cseh megszállásig. A ménállomány megmentésében nagy része volt. Mint 1. oszt. tiszthelyettes ment nyugdíjba 1922-ben és Komáromban nyitott vendéglőt és szállodát „Fehér Bárány" néven. A már említett th. biz. tagságon és városi képv. test. tagságon kívül, igazgatósági tagja az O. K. H.-nek, az összes helyi egyletek vezetésében tevékeny részt vett és volt elnöke az ipartestületnek. Neje: Mlinkó Erzsébet, nemesi családból származik. Gyermekei: Rozália férj. Gács Antalné pü. számtiszt neje, Lajos, aki a vendéglöt vezeti, Piroska és Erzsébet. Vendéglőjét pompás magyar ételek, nemes italok jellemzik, 17 szobából álló szállodája van. Ágfalvi Imre m. kir. főerdőmérnök, Esztergom. Budapesten született 1893-ban. Középiskoláit a Selmecbányái ev. líceumban, a főiskolát pedig a Selmecbányái erdészeti és bányászati főiskolán végezte. Működését mint erdő gyakornok kezdte Máramarosszigeten és ugyanott lett s. erdőmérnök 1919-ben. 1919-től 1924-ig Budapesten a Faértékesítő Hivatalban volt beosztva. 1924 óta az esztergomi erdőgazdasági szakiskolában működik. 1928-ban lett főerdőmérnök. A háború alatt bevonult a 15. h. gy. ezredhez és az orosz fronton harcolt, ahol hadifogságba esett, miután kétszer sebesült. Két évi hadifogság után mint csererokkant jött haza és szerelt le, mint tart. főhadnagy. A Károly cs. kereszt, a seb. érem 2 sávval és a háb. eml. érem tulajdonosa. Neje: Mezey Mária. Gyermeke: Imre. Testvérbátyja Ágfalvi Endre 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt, mint főhadnagy. Ágoston Imre ny. körállatorvos, Tóváros. 1892-ben született a szatmármegyei Vetéspuszta községben. A gimnáziumot Tatán és Pápán, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Oklevelének megszerzése után bevonult a cs. és kir. 9. huszárezredhez. Az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot, mint állatorvos és hadnagyi rangban szerelt le. Megkapta az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján. A polg. lövészegyesület tagja. Fafaragásai művészi tökéletességüek. Neje: esztelneki-bereczki Bokor Gábriella. Ágoston Iván főjegyző, Vérteskethely. Endrefalván született 1906-ban. Középiskoláit Budapesten és Egerben, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte. Ászáron és Bánhidán volt jegyzőgyakornok, Kisbéren helyettes Il-od jegyző, Ászáron pedig helyettes főjegyző. 1935 júl. 1 óta Vérteskethelyen vezetőjegyző. A Polgári Lövészegyesíilet, Testnevelési Bizottság, Önkéntes Tűzoltóegyesület elnöke, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége járási titkára. Édesatyja: Ágoston Dezső ny. ászári főjegyző. Neje: Lengyel Lívia. Gyermeke: Gábor. Nevéhez fűződik az Egészségház létesítése, az artézi kutak fúrása, a telekkönyvi betétek átdolgozása és a község utcáinak fásítása. Kezdeményezésére folyamatban van a Népház és községi Levente Otthon, Gazdakör, Kultúrterem és Napközi Otthon létesítése. néhai Dr. Áldori Mór ny. városi tanácsorvos, vm. tb. főorvos, kir. tanácsos, Esztergom. 1844-ben született Esztergomban. Középiskoláit Esztergomban, az egyetemet Bécsben végezte. Oklevelét 1872-ben nyerte és mint belgyógyász szakorvos Esztergomban működött. Kerületi, majd később tiszti főorvos lett és a ker. munk. bizt. pénztárnak 15 éven át volt főorvosa. Az 1876-i kolerajárvány idején kifejtett eredményes munkásságáért királyi kitüntetésben részesült. 1892-ben a város tanácsorvosa lett. 1914-ben kir. tanácsosi címet kapott. A világháború 680