Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

mességet Fehér vármegyében a megyei közgyűlés 1829-ben erősített meg. Iskoláit Budapesten végezte, majd kereskedelmi pályára lépett és 1900-ban került a m. kir. pénzügyőrség szolgálatába és Budapesten teljesített szolgálatot. Szakvizsgákat tett és Budaoesten kívül Zala, Sopron, Komárom megyében 40 évi betudott szolgálat után 1935-ben ment nyugalomba. Felesége: Völker Karolin. Gyermekei: Ilona és Aladár. fetsőgelléri dr. Antal Géza, a dunamelléki református egyházkerület püspöke, a felsőház tagja. 1866-ban Tatán született. Középiskoláit a tatai kegyesrendi gimnáziumban és a pápai ref. collegiumban végezte, majd teológiai tanulmányait Pápán, Utrechtben, Berlinben, Heidelbergben és a bonni egyetemen folytatta. Bejárta Európa nagyobb államait és az Északamerikai EgyesültÁllamokat is. Pápán főgimnáziumi tanár, később theológiai tanár lett. Igen értékes irodalmi munkásságot fejtett ki filozófiai, vallásbölcsészeti és egyháztörténeti téren. 1910-ben a pápai kerület munkapárti programmal képviselővé választotta meg. A háború végéig tagja volt a Háznak. Amerikai tapasztalatait megírta „Az amerikai magyarság jövője nemzeti szempontból" címen. A felsőházba Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága küldte be. Szülőházát Tatán emléktáblával jelölték meg. Antal Gyula szikvízgyáros, Ács. Ács községben született 1902-ben. Iskoláit Székesfehérváron végezte. Iskolái elvégzése után a műszerész ipart tanulta, és abban fel is szabadult. Előbb Győrött dolgozott, majd Frigyes főherceg féltoronyi gazdaságában volt alkalmazva, mint másodgépész. A gépészi képesítést 1923-ban szerezte meg Győrött, 1926-ban pedig Ausztriában megszerzi a gazdasági gépészi képesítést. 1927-ben kerül Ácsra, ahol megalapítja szikvízüzemét, amelyben a szikvígyártáson kívül málna, narancs és citromos üdítő italok készítésével is foglalkozik. Az Iparoskör tagja, az Ácsi Sportklub pártoló tagja. A Polg. Lövészegyesület mesterlövésze. Neje: Rigó Ilona, akinek atyja Mihály, a háborúban hősi halált halt. Antal Margit gondnoknő Esztergom. Ősnemesi családból származik. Középiskolái elvégzése után, gondnoknői tanfolyamot végzett Budapesten. Az Orsz. Kath. Nővédő Egyesület közp. házában volt gondnoknő 1909-től 1919-ig. Hűséges és lelkiismeretes szolgálatokért a vezetőség részéről elismerésben részesült. Dr. Antal Pál körorvos, községi és OTI, OTBA ellenőrző orvos, Dunaalmás. 1894ben szül. Selymesilosván, középiskoláit Zilahon, az egyetemet Kolozsvárott végezte, diplomát 1923-ban Debrecenben nyert, ahol a Neuberg klinikán kezdte meg orvosi működését. Mint uradalmi orvos Tiszadobon volt, majd onnan Dunabogdányba került körorvosnak, és 1926 óta Dunaalmás köz678 ség körorvosi teendőit látja el. A község képviselő test. tagja, a kaszinó és minden hazafias, kulturális és szociális egylet támogatója. A világháborúban a 82. székely gy. ezredben az orosz fronton harcolt, sebesült, 5 évig volt az oroszok fogságában és 1919ben, mint egészségügyi hadnagy szerelt le. Neje: Határ Sára, gyermeke: Sárika. Dr. Antóny Béla ny. polgármester, ügyvéd, Esztergom. Belényesen született 1880ban. Középiskoláit Szászvároson, az egyetemet Budapesten végezte és ugyancsak ott szerzett ügyvédi diplomát. Az ügyvédi oklevél megszerzése után Szentendrén nyitotta meg ügyvédi irodáját és egy ideig mint ügyvéd működött, 1912-ben azonban ügyvédi gyakorlatát félbenhagyta, miután Szentendrén polgármesterré választatott. Ott ebben a minőségben 1915 végéig működött. 1916. év januárjában Esztergomba helyezte át székhelyét, miután Esztergom városa megválasztotta polgármesterré. Ezt a hivatalt 1932-ig viselte, amikor nyugalomba ment és azóta ügyvédi foglalkozását folytatja. Esztergom városának modernizálása és a mai nívóra emelése az ő nevéhez fűződik. A város fejlesztése, kiépítése, szépítése, az idegenforgalom fellendítése körül elévülhetetlen érdemei vannak. Nyugalomba vonulása óta is nagy közéleti tevékenységet fejt ki. A kisgazdapárt vm. társelnöke. A keresztény szocialista orsz. szöv. volt főtitkára és lapjuknak főszerkesztője. Munkatársa az egyetemi lapoknak, a kolozsvári „Ellenzék" c. lapnak, valamint számos más lapnak. Kiadótulajdonosa és főszerkesztője volt a Szentendre és Vidéke c. lapnak. Önálló munkái is jelentek meg. Neje: Halmos Anna oki. polg. isk. tanárnő. Gyermekei: Béla és Margit. Antretter Ferenc gazdálkodó, törvénybíró Agostyán. 1890-ben született Agostyán községben. Édesatyja is gazdálkodó volt, attól tanulta a gazdálkodást és örökölte földjét, amelyet szorgalmas munkával a mai napig megtartott. Saját nevelésű haszonállatai vannak. Családja ősrégi agostyáni család és már a község megalapításában is résztvettek. A világháborúban a 12-es közös gy.ezrednél szolgált. Az orosz harctéren hadifogságba esett és öt évig orosz hadifogságban volt. Kétízben választotta meg a község törvénybíróvá. A legeltetési társulat alapítója és volt elnöke. Neje: Pöltl Borbála. Gyermekei: Ferenc, Teréz, János, Rezső és Ágnes. Apa Lajos ny. igazg., kántortanító, Esztergom. 1874-ben szül. Esztergomban. Somogyvámoson, Kéménden, Bajóton, Köbölkúton, Epölön tanított, 36 évi működés után vonult nyugalomba 1929-ben. Az epöli képviselőtestületnek 32 évig volt tagja. Régi esztergomi család leszármazottja. Az epöli Hangya Szövetkezet egyik megalapítója volt. Neje: Juhász Terézia, gyermeke: Somosváry Lajosné.