Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

lálával De Surdis II. János lett Nagy Lajos ötödik esztergomi érseke. Életrajza és tevékenységének története röviden a következő: Származására nézve olasz és fia Surdis Domokos piacenzai lakosnak. Mint olasz kanonok került Piacenzai Jakab zágrábi püspökhöz, aki császmai kanonoknak nevezte ki. Amikor Vásári Miklós zágrábi püspök lett, maga mellett tartotta és magával vitte a kalocsai érsekségbe is, holott prépostságra emelkedett. Olasz tudása és a pápai udvarban való járatossága alkalmas volt arra, hogy diplomáciai küldetéseket teljesítsen és ebbeli sikeres fáradozásaiért 1363-ban a váci püspökséget nyerte el. Attól fogva eljárt Nagy Lajos lengyel trónöröklésének érdekében, közvetítő szerepet töltött be a magyar királyi udvar és Róma között s itt szerzett érdemei elismeréseül királyi kincstárnokságra is méltattatott. Részesült királyi adományban is, amennyiben Nagy Lajos 1373-ban a szlavóniai lipóci (Lipovec) várának urává tette,

1 majd a győri püspökségre érdemesítette (1375), egy év múlva pedig az esztergomi érseki széket biztosította számára. Demeter érsek. 1379—1387. De Surdis II. János halála után az esztergomi érseki székben Demeter bíbornok erdélyi püspök — Nagy Lajos alatt immár a hatodik érsek — következett.

2 Ennek az érseknek származásáról csupán annyi maradt reánk, hogy egy bizonyos Péter nevű udvari úrnak volt a leszármazottja s következtethető, hogy a királyi udvarban nevelkedett, ott tanult és pályafutásának is ez a körülmény kedvezett amellett, hogy életírói kiváló papnak és Nagy Lajos mellett híven kitartó egyéniségnek ismerik el. Az egyházi ranglétrán gyorsan emelkedett. 1363-ban királyi káplán, pécsi kanonok és királyi kincstartó,

3 1364-ben egri prépost és előlép a zágrábi püspökségre, 1368-ban erdélyi, majd 1376-ban zágrábi püspök.

4 Az udvarnál a kincstartóságból királyi titkos kancellárságra, majd pedig főkancellárságra emelkedett. Tüneményes életpályája alatt egyházának minden méltóságában buzgó védelmezője és fejlesztője volt s a királynak és a hazának tett szolgálatai Magyarország akkori nagyságának váltak mérhetetlen hasznára. Demeter érsek 1387-ben Novigrádon halálozott el. Mária királynő. 1382—1387. Nagy Lajos halála után a rendek a nagy király emlékének áldozva, leányát: a tizenkét éves Máriát emelték a trónra, a kiskorú királynő felett való gyámkodás pedig az özvegy királyné és Garai nádor között oszlott meg, úgy azonban, hogy a kormányzás teendőit a nádor végezte. Nem érdektelen tudni, hogy amennyiben Nagy Lajos halálával a lengyel trón is árván maradt, az özvegy királyné és a nádor arra törekedtek, hogy a lengyelek Máriát ismerjék el trónörökösül és illetve uralkodójukul. A lengyelek ezt a törekvést nem méltányolták, mert tudták, hogy a gyermek Máriát Zsigmonddal jegyezték el és arról is jól értesültek, hogy Zsigmond, aki azon időben tizenhét éves volt, könnyelmű és pazarló hírébe került. így azután — annak dacára, hogy Mária testvérét Ulászló litván fejedelemhez adták feleségül, — Máriát nem vállalták királynőjüknek, Róbert Károly és Nagy Lajos küzdelmeinek eredménye: Lengyelország Magyarországra nézve 1386-ban elveszett... Ami Mária királynő öt évi uralkodását illeti, a történelem feljegyzi mindamaz eseményeket, amelyek miatt az országban kitör az elégedetlenség, a pár1 Hazai okmánytár VII. 413. - Vatikáni levéltár, regesta Avenondensis 156 fol. 129. 3 Zimmermann: Urkundenbuch I!. 340 ded. 1870. 4 Regesta Vaticana, vol. 289. f. 56. 74