Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

vállalkozó, alelnökök: Jády János kőműves és Lupták Béla borkereskedő. Pénztáros: Halász Ferenc lakatosmester. Jegyző: zétényi Csukás László államrendőrségi tisztviselő. Háznagy: Rezbár Pál borbélymester. Az ipartestületi szék elnöke: Hiszek Géza cipészmester, a békéltető bizottság elnöke: dr. Vizkelety Sándor városi tanácsnok, iparhatósági biztos. A vezetőségen kívül 3 évre választott 30 tagú elöljáróság és 10 póttag intézi az ipartestület ügyeit. A komáromi posta 1919 előtt postamesterség volt. A távíró és távbeszélő részt a cseh megszállás alatt, 1919-ben, a postai részt pedig 1923-ban általánosították. A rendszeresített és tényleges tiszti létszám: 15 fő, altiszti: 20 fő és 3 hírlapkézbesítő. Csomagokat az egész város területén házhoz kézbesítik. Szegedi József hivatalvezető érdeme, hogy működése alatt a kincstár megvásárolta a jelenlegi épületet és a pályaudvari II. sz. postahivatal barakk épületét is modern hivatallá alakították át. A régi elavult postamesteri hivatalt annyira fejlesztette, hogy ma már a technika minden vívmányával rendelkezik. Koppánymonostoron egy faluzó levélhordó látja el a kézbesítési és felvételi teendőket, aki egyúttal postai értékcikkek árusításával is foglalkozik. A hivatal vezetése alá tartozik a Komárom—Székesfehérvár között közlekedő mozgóposta is. A komáromi forgalmi adóhivatal. A komáromi várm. közp. forg. adóhivatal az ácsi, bánhidai, tatabányai, felsőgallai és komáromi körzetek összevonásából, majd 1935-től a tóvárosi körzet becsatolásából, 1934-ben alakult. A rendszeresített tisztviselők száma 10 fő és 1 hivatalszolga. A csonka megye összes községei és maga a város tartoznak a hatáskörébe. A hivatalnak van egy önálló hatáskörű osztálya, a gabona- és lisztforgalmi adóügyek ellátására alakított központi malomosztály. Ez a forgalmiadó-hivatal felállítása előtt alakult 1933-ban. Ennek létszáma 22 fő. Komáromi m. kir. adóhivatal. Igmándon székelt, 1927-ben lett áthelyezve Komáromba. Körzetébe tartozik az egész gesztesi járás Komárom várossal együtt. Tényleges tisztviselők száma: 8, 2 díjnok, egy „Ádob" főiskolás és 1 altiszt. Épült 1927-ben. Vezetője dr. Mátis István pü. titkár. A Városi Filmszínház 1925-ben alakult, épült 1930-ban. Férőhelyek száma: 369, tulajdonosa: Melkovics Mihály. 1930 óta hangosfilm leadásra van berendezve, jó magyar és külföldi filmek szerepelnek fővárosi nívójú műsorán. Előadások: csütörtök, szombat és vasárnap. Hétköznap 2, vasár- és ünnepnap 3 előadás. Kedvelt szórakozó helye a cseh megszállás alá tartozó magyar testvéreinknek is, akik a tőlünk elcsatolt részen laknak. Komáromi Pénzügyigazgatóság. 1920-ban alakult a hivatal, illetve a régi Komáromban 1889-ben alakult hivatal a megszálláskor menekült át a mai Komáromba. Csonka Komárom vármegye tartozik a hatáskörébe. Személyzeti létszám: 24 tisztviselő, 3 altiszt, ez utóbbiak a számvevőségnél is teljesítenek szolgálatot. Számvevőségi tisztviselők száma: 6. Az épület a város tulajdonát képezi, a hivatal örökös lakást kap benne. A régi selyemgyár munkáslakásaiban volt a hivatal, majd pedig az állami méntelep által rendelkezésre bocsájtott helyiségekben tartózkodott. A mostani épületben 1930 óta van. Vezetője: Jánossy Károly m. kir. pénzügyigazgató, miniszteri tanácsos. Helyettese: Vidáts János dr. pü. tanácsos. A város hitelügyi intézetei: a Komárommegyei Hitelbank Rt. (A Magyar Általános Hitelbank affiliált intézete.) Alapíttatott 1922-ben. Alaptőke 100.000 pengő. Alaptőke és tartalékok 205.000 pengő. A bankszakmába vágó összes ügyletek lebonyolításával foglalkozik. Ügyvezető igazgató: Himberger István, pénztáros: Kálmán Andor, és 3 tisztviselő. A Komáromi Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. 1920-ban létesült, altruista alapon működő szövetkezet. Kölcsönöket folyósít Komárom, Mocsa, 636