Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kisbirtokosok száma 61, a törpebirtokosoké 180. A földműveléssel kapcsolatban állattenyésztése is virágzó. Állatállománya 1937-ben: 98 ló, 209 szarvasmarha, 323 sertés. Piaca Tata, Felsőgalla, Tatabánya és Bánhida. 3 vegyeskereskedés és 10 kisiparos képviseli az ipart és kereskedelmet. A községben működő Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet Neukum János alapította 1919-ben, 240 darab üzletrésszel és 200 taggal, míg jelenleg 204 üzletrész á 10 pengő és 180 tagja van. Elnöke: Richter János, ügyvezetője: Richter József, 4 igazgatósági, valamint a 9 felügyelőbiz. tag látja el a szövetkezet vezetését. Az altruista alakulatnak célja a helyi és környéki gazdatársadalom mindennapi szükségleteinek olcsó áron való ellátása. A szövetkezet saját házában 1 füszerüzlet és 1 vendéglő is van. A 2 tantermes és 3 tanerős r. kat. elemi iskolája gazdasági továbbképzővel kapcsolatban látja el a mindennapi oktatást. Az iskola alapítója az egyházközség volt. A mai 3 tanerős, 2 tantermes modern iskolának a vezetője: Richter József kántor, ig.-tanító, osztálytanítói: Mechtl Paula tanítónő és Herengel János tanító, akik évi átlagban 110—120 növendék oktatását látják el. Az iskola 1930-ban alakíttatott, kántor és tanítói lakással rendelkezik. Községi óvoda. 1894-ben a község főjegyzője, a képv. test. tagok és Nemessányi János kir. tanfelügyelő, kir. tanácsos kezdeményezésére felépült a 2 termes, I tanerős modern óvóda, melyhez még egy munka- és játszó

ferem tartozik. Jelenlegi óvónő: Papp Sarolta, aki mellett egy dajka is működik, az át! agos 50—60 gyermek nevelésénél. Első óvónője: Mechtly Józsefné szül. Prantner Gizella volt. A község vasútállomása Környe, Postahivatal helyben. 1 községi orvos, 1 községi és 1 magánbába lakik helyben. A legközelebbi gyógyszertár Környén, közkór'.iáz Székesfehérváron és Esztergomban van. Ivóvizét ásott kutak szolgáltatják, melyeknek vize jó. Vértesszöllős. Nagyközség a tatai járásban, a Gerecse-hegy lábánál. Hozzátartozik Remeteség puszta. Villa Scellus 1244-ben már a királyi vincellérek által lakott falu. A nép magyarázata szerint azért nevezték el Szöllősnek községüket, mert határában vala! ol az egykori erdőségek között tisztás akadt, azt mind szőlővesszövel ü'tettck be a középkorban. Zewles 1440-ben Rozgonyi István birtoka, de már 1459-ben a tatai vár tartozéka. A török uralom alatt 1541-ben még 4 portával szerepelt, 2 év múlva azonban teljesen elpusztult és lakatlan puszta maradt. Ezidőben a Győri, Kintli, Jeszenák és Sibrik családok bírták. 1717-ben 17 ref. vallású magyar és 5 r. kat. vallású tót család ülte meg, de a magyarok nem laktak sokáig itt, úgylátszik jobb megélhetést remélve máshova költöztek, vagy szabad vallásgyakorlataikban háborgattattak. Földesura a 18. század elején gróf Esterházy, aki 1731-ben Trencsén megvéből hozatott r. kat. tótokkal pótolta a magyarok helyét. Az új lakosság számára r. kat. leányegyházat szerveztetett 1733-ban, mely 1866-ig Tata filiáléja volt, hol kapucinus helyi káptalan működött. 1866-ban szerveztetett át a szöllősi fiókegyház anyaegyházzá. Templomot 1792-ben tudott csak építeni a község lakossága, mely az 1876-ban pusztító nagy tűzvésznek esett áldozatul. A falu nagy határát egyik felében termékeny szántók, másik felében hatalmas erdők foglalták el. Kőbányája is volt, melyből jóminöségü terméskövet 624